A nemzetközi adóharmonizáció megvalósulása a legnagyobb nyugati országok régi álma. Ezek az országok a legnagyobb vesztesei a nemzetközi adóversenynek, bár az elmúlt évtizedekben ezekben az országokban sem feltétlenül szégyenlősködtek, ha egy kis adótervezési lehetőséget kellett nyújtani külföldi cégeknek. (Az USA és az Egyesült Királyság különösen élen járt ebben a kétarcú megközelítésben.)
Az elmúlt években elsősorban az OECD égisze alatt komoly munka folyt ezen a területen. Októberben megszületett a nagy megállapodás 137 ország egyetértésével és Magyarország is bejelentette, hogy a korábbi fenntartásait félretéve elfogadja a javaslatot, tekintettel arra, hogy akceptálták a magyar kéréseket. Nem kell megemelni az EU-ban legalacsonyabb 9 százalékos társasági adót. „Egy magyar győzelem Párizsban. ….. Magyar siker valósult meg. …Egy olyan kompromisszum született, amihez jó szívvel tudunk majd csatlakozni” - jelentette a helyszínről a pénzügyi tárca vezetője. Akit eredetiben is érdekel a győzedelmes interjú, az alábbiakban megnézheti.
A Pénzügyminisztérium adóügyi vezetői is lelkesen mesélték különböző szakmai fórumokon, hogy milyen remek munkát végeztek és például sikerült elfogadtatni az iparűzési adó beszámítását a társasági adóteherbe. Egyébként vitathatatlanul tényleg remek munkát végeztek.
Mielőtt a tájékozottabb olvasók zavarba jönnének, hogy miféle októberről írogatok itt össze-vissza, hiszen csak pár napja, most született meg a megállapodás, gyorsan megpróbálom tisztázni a félreértést. Valójában a fenti nagy bejelentés 2021. október 8-án született és azóta lefolyt némi víz a Dunán.
Az OECD-megegyezés után az EU a lehető leggyorsabban megpróbálta átültetni az EU-s jogrendbe az OECD keretében született megállapodást. A Bizottság tavaly december 22-én hozta nyilvánosságra a direktíva-tervezetet, amit az egyeztetések után idén júniusban már az EU döntéshozó fórumai elé terjesztettek. Az EU-s adóügyek elfogadásánál fontos jelezni, hogy ezeknél minden tagország szavazatára szükség van a jóváhagyáshoz. Korábban Lengyelország fenyegetőzött vétóval, de később ettől elállt, sejthetően azért, mert sikerült megegyezniük az EU-s pénzekről.
Idén május, júniusban a magyar kormány robbantotta a bombát. A háborús inflációra és hasonló, a globális minimumadótól távol álló körülményekre hivatkozva megvétózta a globális minimumadó EU-s bevezetését.
„A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még májusban, pontosan az ellenkezőjét állítva annak, mint amit előző év októberében a pénzügyminiszter mondott.
Volt is nagy értetlenkedés, hiszen Magyarország korábban már egyértelműen támogatta a globális minimumadót. De, hogy mennyire elszántak voltak a kormánypártok, azt mutatja, hogy még egy országgyűlési határozatot is elfogadtak június 21-én. "Az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimumadómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását." A határozat másnap, június 22-én egyből hatályba is lépett és azóta is hatályban van!!!
A 2021. októberi fejlemények tükrében és például a lengyel vétó elengedését követő lengyel EU-megállapodás megszületése után az embernek könnyen támadhat az az érzése, hogy itt egy taktikai háború kirobbanásának vagyunk a tanúi és valójában csak az EU-pénzek körüli vitában használják a tárgyalófelek oda-vissza a globális minimumadó vagy éppen az EU-forrásokhoz való hozzájutás lebegtetését. De ha már zsarolunk, akkor azt csináljuk hitelesen. Ehhez kellett valószínűleg az országgyűlési határozat, de még az elmúlt hetekben is a legnagyobb hévvel ellenezték a globális minimumadót a kormány vezetői.
Orbán Viktor kevesebb mint két hete, december 2-án a péntek reggeli interjújában munkahelygyilkos adóemelésről és munkahelyek tízezreinek elvesztéséről beszélt: „sem a munkahelyek szempontjából, sem a demokrácia szempontjából nem látjuk jó ötletnek, nem is járulunk hozzá, hogy Magyarországon bevezessék.” (A beszélgetés itt hallgatható vissza, az említett mondat a 20. perc környékén hangzik el.)
A Pénzügyminisztérium sem maradt ki a kommunikációs offenzívából. A brüsszeli tárgyalások után, december 6-án szögezte le egy közleményben. „A pénzügyminiszter a globális minimumadóról szólva hangsúlyozta: Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó kulcsa, amelyet a globális minimumadóra vonatkozó nemzetközi törekvések szerint 15 százalékra kellene emelni. Az adóemelés magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését.” Apró fogalmazási malőr, hogy Magyarországtól senki nem kérte a globális minimumadó emelését, merthogy az még nincs. A sajtósok elírták a közleményt és a pénzügyminiszter valójában a bevezetést ellenezte. De ezen ne akadjunk fenn, nyilván kevés idő volt a közlemény megfogalmazására.
Majd jött a hír a nagy megállapodásról december 12-én. Magyarország elengedte a vétót az ukrán hitel és a globális minimumadó kérdésében és cserébe megállapodás született az EU-pénzekhez való hozzáférés feltételeiről. A vita azóta is zajlik, hogy ki is nyert igazán, de úgy tűnik, hogy már nem számítanak a munkahelyek tízezrei, a demokrácia szempontjai, az adóemelés réme és a versenyképesség romlása sem. Kicsit aggódom is a kormányért, mert a parlamenti határozat még érvényben van miszerint szó sem lehet globális minimumadóról. Vajon milyen retorzióra számíthat a kormány ezért a kihágásért?
Végezetül pedig jött a magyarázat. A jól értesült vg.hu-n is megjelent egy hír, miszerint az EU-tól kaptunk egy levelet, amelyből kiderült, hogy az iparűzési adót be lehet számítani a társasági adóba. A VG csatolta is az eredeti levelet.
A média jó része szintén kész tényként tálalta ezt a „friss” kompromisszumot. A finomságokra érzékeny olvasók talán még bírják türelemmel. Ezt a levelet a jogi terület igazgatója írta alá és már az elején rögzíti, hogy nem jogosultak az egyes tagországok jogszabályainak és azok EU-kompatibilitásának minősítésére, de.
A december 9-én keltezett levélből kiderül, hogy az egy, december 8-án született magyar levélre válaszul született. Még mondja valaki azt, hogy az EU bürokratikus és lassan dolgozik. 24 óra alatt válaszoltak egy olyan bonyolult kérdésre, hogy az iparűzési adó beszámítható-e a társasági adóba. De annyira nem volt nehéz dolguk, hiszen a levélben a már jó ideje az asztalon lévő bizottsági tervezetre hivatkoznak (kelt: 2021. december 22-én) és megemlítik, hogy ez összhangban van az OECD álláspontjával is. Ezek alapján megerősítették az egyébként már több mint egy éve a szakma által ismert tényt. Igen, az iparűzési adó ebben a tekintetben úgy viselkedik, mint a társasági adó. A magyar kormány most semmilyen engedményt nem kapott, nem is volt rá szükség, mert ezt már tavaly ősszel elértük.
Mi történhetet? A színfalak mögött már nyilván látszott, hogy esetleg lesz megállapodás és a magyar kormány megkérdezte azt, amit amúgy is tudott, hogy majd erre hivatkozhasson, amikor mégis visszavonul a globális minimumadó vétójának ügyében. Ennyi. Ügyes.
A tények kedvéért röviden érdemes rögzíteni. A magyar cégek túlnyomó többségét egyáltalán nem érinti a globális minimumadó. Csak a 750 millió euró feletti forgalommal rendelkező cégekre kell alkalmazni. A magyar tulajdonban lévő cégekből összesen talán tíznek sincs ekkora bevétele. A multikat érinti majd elsősorban ez a minimumadó. Ha kimaradtunk volna, akkor a 15 százalékos adóig terjedő különbséget külföldön fizették volna meg és azt az iparűzési adóval sem lehetett volna korrigálni. Így viszont a magyar költségvetésbe kerül majd a különbözet és az iparűzési adót is be lehet számítani, azaz egyértelmű MAGYAR ÉRDEK a csatlakozásunk.
Szerintem az összes szereplő tudta, hogy ez lesz a „dráma” vége, de azért elég komoly hitelességvesztést okozhatott a nyári visszatáncolásunk a tavalyi támogatásunkból.
Tanulság? Azon kívül, hogy végigmentünk a magyar külpolitika egy újabb „elvszerű” kacskaringós történetén? Ilyet már láttunk bőven.
Sokadjára is le lehet írni, hogy a bizalmi tőkénkből megint fogyasztottunk egy kicsit és ennek valahol ára van.
Sokba van ez, de ki tudná ezt pontosan számszerűsíteni? Most azért kicsit mégis lehetünk konkrétabbak. Az amerikai kormány olyan szinten húzta fel magát a júniusi vétónkon, hogy felmondta a Magyarország számára egyébként rendkívül kedvező kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünket. A határidő 2023. december vége.
A magyar költségvetés direktben évente 100 milliárd forint körüli összeget fog emiatt veszíteni és egyetlen OECD-országként maradunk adóegyezmény nélkül az USA-val.
A magyar befektetési vonzerőt ez nem fogja növelni az USA-ból. Biztos, hogy ért ez ennyit? Belátható időn belül új, számunkra kedvezőtlenebb egyezmény megkötésének az esélye is csekély. Az amerikai kongresszus működésének sajátosságai miatt az USA az elmúlt 10 évben elvétve kötött ilyen egyezményt.
Ja, és még egy kérés. Az Országgyűlés legyen szíves hatályon kívül helyezni a globális minimumadót elítélő határozatát.
