Képzeljük el, hogy csak párat cseppentünk, vagy egy pumpányi párát belélegzünk, és már védettek is vagyunk a Covid-19 ellen. Így működnek a nazális (orr) Covid-19 vakcinák, miközben ugyanazon a technológián alapulnak, mint a normál injekciós vakcinák.
„Számos immunológiai előnnyel jár, ha valakit pont ott oltanak be, ahol a koronavírus a legnagyobb valószínűséggel betámad” – írja Mayuresh Abhyankar, a Virginiai Egyetem kutatója, a fertőző betegségeket tanulmányozó és orrvakcinákkal foglalkozó kutató a The Conversation-on.
1. Mik azok az orr vakcinák?
A nevében is benne van, ez az orron keresztül beadható oltóanyag. Egész pontosan intranazális vakcináknak nevezzük őket, mert ezek az oltóanyagok olyan folyadékok, amelyeket spray-ként, csepegtetővel vagy fecskendőn keresztül lehet beadni. A leggyakoribb orrvakcina a FluMist, amely inaktivált influenzavírust használ az influenza elleni védelemre. Az intranazális vakcina lehet legyengített élő vírus, (hasonlóan a FluMist-hez), lehet nukleinsav vakcina (például az mRNS-koronavírus vakcinák), és lehet fehérje vakcina (mint a Hepatitis B vakcina vagy a CorbeVax koronavírus elleni vakcina).
Az intranazális vakcina a legjobb megoldás az orron keresztül bejutott kórokozók, például az influenza vagy a koronavírus elleni védelemre. Mert azáltal, hogy utánozzák a levegőben terjedő kórokozókkal való természetes találkozót, elősegítik az immunrendszer felkészítését is a fertőzés lehetséges helyén. A tudósok pedig kimutatták, mennyire meghatározó a légutak legelső immunválasza, amikor a levegőben terjedő vírussal érintkeznek.
Tehát elméletileg az intranazális vakcinák jobb védelmet nyújtanak, mint a karba beadott vakcinák.
2. Hogyan fertőzi meg az embereket a koronavírus?
A Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus általában az orron keresztül jut be a szervezetbe, és az orrjárat hátsó részén, valamint a garatban található nyálkahártyán landol. A vírus ezután hatol be az érintett sejtekbe, ahol elszaporodik és tovább terjed.
Hogy könnyebb legyen megérteni: közvetlenül a nyálkahártya sejtjei alatt sokféle immunsejt található, amelyek az úgynevezett nyálkahártya-immunrendszert alkotják. És a nyálkahártya immunrendszerének sejtjei az elsők, amelyek beazonosítják a bejutott koronavírus-részecskéket, és azon nyomban elkezdenek védekezni.
A be nem oltott embereknél körülbelül két hétbe is beletelik, mire az immunsejtek védekező választ alakítanak ki a koronavírussal való találkozás után. Addigra a vírus könnyen megfertőzhet más testrészeket, például a tüdőt, ami súlyos betegséghez is vezethet.
Az orr vakcinák hasonló metódus alapján működnek. Ha belélegzünk egy orr vakcinát, a részecskéi az orrüregünkben vagy a torkunk hátsó részében lévő nyálkahártyán landolnak, és bejutnak azokba a sejteinkbe, ahol egyből immunválaszt váltanak ki. Ez a folyamat megtanítja a szervezetet a koronavírussal való találkozásra, és felkészíti, hogy a jövőben megbirkózzon a valódi fertőzéssel.
3. Miben különböznek az orrba és az izomba adott vakcinák?
Amikor a karba adják be a Covid-19-oltást, a vakcina erős immunválaszt vált ki az érintett helyen lévő sejtekben. Ezenkívül az immunrendszer koronavírus-specifikus antitesteket és más immunsejteket is elkezd termelni a szervezet más helyein.
Amikor a koronavírus elkezdi megfertőzni az ember légúti sejtjeit, a közelben lévő immunsejtek védekezésbe kezdenek, de a szervezet vírusellenes immunsejteket és antitesteket is küld más helyekről a fertőzés helyére. Mire azonban elegendő koronavírus-specifikus immunsejt gyűlne össze a fertőzés helyén ahhoz, hogy megakadályozza a vírus szaporodását, a vírus valószínűleg már elkezdett terjedni az egész szervezetben, ami megnehezíti az immunrendszer helyzetét, hogy lépést tartson a betegséggel.
A nazális vakcinák ugyanúgy, mint bármely más vakcina, utánozzák a vírust, hogy felkészítsék az immunrendszert ellenük. De az orr vakcinánál a lényeg, hogy a fertőzés folyamatát is utánozzák, így fokozva az orr és a torok nyálkahártyája immunrendszerének védekező reakcióit. Egyszerűen fogalmazva: az intranazális vakcinák olyanok, mintha tudnák, hogy a vírus hol fog betörni, és az őrszemeket a megfelelő helyre helyezi, mielőtt a baj bekövetkezne.
A tudósok bebizonyították, hogy az AstraZeneca Covid-19 vakcinája nagyobb védelmet nyújt az intranazálisan beoltott hörcsögöknél, mint az intramuszkulárisan (izomban) beoltottaknál.
Az orr-oltás egyébként a karba adott immunizálással együtt is alkalmazható. A cikkíró hivatkozik egy közelmúltbeli tanulmányra, amelyben kollégáival néhány egeret orrba és izomba is oltottak, miközben halálos SARS-CoV-2 dózisnak tették ki őket.
„Ezeknek a vegyesen beoltott egereknek a 100 százaléka életben maradt, szemben a be nem oltott egerek 10 százalékával. Most azt teszteljük, hogy ez a vegyes megközelítés önmagában jobb-e, mint az intranazális vagy csak az intramuszkuláris megközelítés” – magyarázza Mayuresh Abhyankar, aki szerint az orr vakcinák mellett szól az a tény is, hogy fájdalommentesek, és nem igényelnek speciális képzést.
4. Jár-e kockázatokkal az orr-oltás?
A helyes adagolás kicsit nehezebb lehet orrvakcinákkal, mint a karba adott oltásoknál, különösen kisgyermekek esetében. Ha valakinek be van dugulva az orra, vagy kitüsszenti a vakcina egy részét, mielőtt az teljesen felszívódna, az a kívántnál alacsonyabb adagot eredményezhet.
De léteznek egyedi egészségügyi kockázatok is. Minden oltás szigorú biztonsági teszteken és klinikai vizsgálatokon esik át, de ezek a folyamatok különösen fontosak a nazális oltások esetében, mivel az orr közel van az agyhoz.
2000-ben Svájcban az inaktivált intranazális influenza elleni vakcinát kapott emberek 27,7 százalékánál alakult ki átmeneti arcbénulás - más néven Bell-bénulás. Később a kutatók azt találták, hogy az immunválasz fokozása érdekében a vakcinához adott bakteriális toxin volt a tettes.
Ez az egyetlen hátrány, az intranazális vakcinákból eredő neurológiai problémák, de ezeket nagyon meg kell vizsgálni.
5. Mikor lesznek forgalomban Covid-19 orr vakcinák?
2022 június elején még nincsenek emberi használatra jóváhagyott Covid-19 intranazális vakcinák. De jó hír, hogy jelenleg hét klinikai vizsgálat folyik, és közülük három – a Beijing Wantai Biological Pharmacy, a Bharat Biotech, valamint az indiai Codagenix and Serum Institute által gyártott – már a 3. fázisú humán vizsgálatok alatt állnak.
A szerző szerint a következő hónapokban ezeknek a kísérleteknek az eredményei nemcsak azt mutatják majd meg, mennyire biztonságosak ezek az ígéretes új vakcinák, hanem azt is, hogy valóban jobban teljesítenek-e, mint a jelenleg használatos vakcinák.
