A korábban vártnál gyorsabb ütemben nőtt a magyar gazdaság az idei második negyedévben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslésében felfelé húzta az első becslésében szereplő számokat. Így éves szinten – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – 1,6 helyett 1,7 százalékkal, negyedéves alapon pedig 0,4 helyett 0,5 százalékkal bővült a gazdaság. Az adatokról részletesen ebben a cikkben olvashatnak.
Hivatalos: a stagnálás vége
Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság immár sorozatban az ötödik negyedévben bővült az előző év azonos időszakához képest.
„Ezzel végre egyértelműen magunk mögött hagytuk az előtte három és fél évig tartó stagnálás időszakát”
– emelte ki a második negyedéves GDP-adathoz fűzött kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ilyen sorozatra ugyanis legutóbb 2021 áprilisa és 2022 szeptembere között volt példa (akkor zsinórban hat negyedéven át bővült a GDP éves bázison).
Ettől függetlenül az idei második negyedéves adat megegyezik a januártól március végéig mért növekedési ütemmel, vagyis éves alapon nem gyorsult a bővülés.
„A magyar gazdaság közepesen teljesített: az elmúlt időszakban láttunk ennél bőven rosszabb, de azért jobb negyedéveket is – az 1,7 százalékos éves alapú növekedés nem nagy, de a korábbi stagnálástól már elrugaszkodást jelent” – vonta meg az összmérleget Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól nemrég Palócz Évát, a Kopint-Tárki vezérigazgatóját kérdeztük a Klasszis Klub Live legújabb epizódjában. A műsort itt hallgathatják vissza:
Rakétaként lőtt ki az ipar
A termelési oldalon, az éves bázisú indexet figyelve az iparnak és a szolgáltatásoknak volt a legnagyobb szerepe. Utóbbi nem meglepetés, előbbi viszont úgy tűnik, hogy maga mögött hagyta a sanyarú éveket (2024 márciusától 2025 végéig minden hónapban csökkenést mért a KSH).
„Az ipar hozzáadott értéke az előző év azonos időszakához képest 3,7 százalékkal bővült, ez érezhető javulás a korábbiakhoz képest: az első negyedévben 0,8 százalék volt a növekedés, előtte pedig még mérséklődött az ágazat teljesítménye”
– írta kommentárjában Regős Gábor. Aki a növekedési fordulat hátterében két tényezőt azonosított. Egyfelől az új gyárak fokozatos beindulását, másfelől pedig a külső kereslet javulását.
„A német GDP 0,9 százalékkal bővült éves alapon, ami, ha nem is jelentős, de ennél az elmúlt időszakban csak rosszabb számokat láttunk” – fogalmazott. Az áruexport (ami a külkereskedelmünk több mint 80 százalékát teszi ki) 2,4 százalékos növekedése is az élénkülő külső kereslet egyik jele lehet. Az már más kérdés, hogy mivel az import jóval nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal bővült (ne feledjük, hogy ebben az erős forint is szerepet játszhatott), az áruk egyenlege összességében 3,2 százalékponttal, a vártnál jelentősebben lassította a magyar gazdaság növekedését.
Az áruexport egyébként „a beinduló új gyártói kapacitások hatására négy éve nem látott dinamikus tempóban bővült”, miközben a készletfelhalmozás is erősödik – tette hozzá Virovácz Péter. Ez szintén a javuló külső konjunktúrára utalhat. Az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte még a feldolgozóipar 2,7 százalékos bővülését is, ami „markáns pozitív változást jelent az elmúlt évekhez képest”.
Az első komoly választási hatás
Bár a szolgáltatások növekedése nem meglepő, a szektor súlyánál és lassulásánál fogva mégis kiemelendő. „Itt a hozzáadott érték 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – ez se nem kirívóan jó, se nem kirívóan rossz eredmény, láttunk ennél jobbat és rosszabbat” – magyarázta Regős Gábor.
A szolgáltatószektor lassulása az első negyedév teljesítményéhez mérve igazán szembetűnő. Olyannyira, hogy Virovácz Péter szerint ez okozta az egyik legnagyobb negatív meglepetést a második negyedévben, ami főként az április 12-i országgyűlési választások hatásával magyarázható.
„Az információ, kommunikáció területe a választási bumm után megint enyhén visszaesett”
– emelte ki az ING Bank vezető közgazdásza. Az ingatlanügyletek területe immár tíz negyedéve zsugorodik. Érdemi növekedést egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a logisztika tudtak felmutatni. „Összességében a csupán 0,5 százalékos bővülés a szolgáltatások területén visszafogottnak nevezhető.”
Az aszály és a felülvizsgálatok betették a kiskaput
A két leggyengébben teljesítő ágazat a második negyedévben az építőipar és a mezőgazdaság voltak. Ez utóbbi egyáltalán nem meglepő, hiszen a 2026-os nyár még a 2022-es, történelmi aszálynál is súlyosabb károkat okozhatott az agrárium számára. Erre reagálva a kormány egy 500 milliárd forintos haváriaalapot különített el, ami már a 2026-os, felülvizsgált költségvetésben is szerepel. Erről bővebben Kármán András pénzügyminiszter beszélt a tárca háttérbeszélgetésén, amiről a tudósításunkat itt olvashatják el:
A mezőgazdaság hozzáadott értéke a súlyos aszály következtében idén áprilistól június végéig 12,4 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakit, és ebben még nincs is benne a júliusi és az augusztusi hőhullám hatása. Az első negyedévhez viszonyítva is katasztrofálisan fest a szektor teljesítménye.
„Termelési oldalon a mezőgazdaság jelentősen (15,6 százalékkal) visszaesett, ami így a csekély súlya ellenére is érdemben visszafogta a gazdasági teljesítményt. A vártnál nagyobb visszaesés tehát az egyik fontos meglepetésfaktor”
– emelte ki Virovácz Péter.
Az építőipar viszont nem csak a külső körülmények áldozata lett. Az ágazat teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ebben „a bizonytalan gazdasági környezet (iráni háború és energiaár-emelkedés), illetve az állami beruházások kormányváltás miatti természetes lassulása játszik szerepet” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.
Ugyanakkor az éremnek itt is két oldala van. Virovácz Péter szerint „pozitív meglepetésnek mondható”, hogy az építőipar az első negyedévi visszaesés után a másodikban már 5,6 százalékkal felfelé korrigált.
A skála két vége: fogyasztás és beruházás
A GDP felhasználási oldalán továbbra is zászlóshajóként áll a lakossági fogyasztás, ami a gazdasági növekedés fő húzóereje.
„A jelentős reálbéremelkedés, illetve a választásokhoz kapcsolódó jóléti transzferek még a második negyedévben is éreztették hatásukat, bár az első negyedéves 5,5 százalékos emelkedéshez képest lassult a bővülés üteme, 4,5 százalékra – nyilvánvaló persze, hogy az első negyedév pénzáradata nem lehet, és nem is lesz tartós” – tért ki az április 12-i országgyűlési választások tovagyűrűző, de egyben egyszeri hatására Regős Gábor.
A legnagyobb csalódást a felhasználási oldalon a beruházások éves alapon mért 6,3 százalékos visszaesése jelentette. Regős Gábor itt az építőiparnál már említett tényezők mellett az uniós támogatások kérdését emelte ki, ami egyben egy csapdahelyzetre is felhívja a figyelmet. Sok cég ugyanis vélhetően kivár, és a gépbeszerzéseit csak akkor hajtja végre, amikor lesznek hozzá uniós támogatások.
Vagyis bár az elmúlt években a kkv-szektorra öntött támogatott hitelek szerepét fokozatosan átvehetik az uniós pályázatok, az olcsó finanszírozásra való várakozás úgy tűnik, jottányit sem változott.
Fotó: DepositPhotos.com
De a beruházásokat nem intézhetjük el csak ennyivel. Évek óta várják az elemzők az ágazat feltámadását, de e helyett 3,6 százalékos zuhanást láthattunk az első negyedévhez képest, „ami 2022 vége óta nem látott negatív rekord” – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető közgazdásza szerint a beruházási dinamika éves alapon mért 6,3 százalékos mélyrepülése „aggasztó képet fest a gazdaság potenciális növekedéséről. Ez nemcsak rövid távon, de hosszú távon is rossz hír, hiszen sem a munkaerőpiac, sem a tőkefelhalmozás oldaláról nincs így érdemi hajtóerő a potenciális GDP növekedése mögött, és a produktivitás bővülését sem támogatja a gyenge beruházási dinamika”.
Virovácz Péter inkább csak reményként fogalmazta meg, hogy „a beruházások visszaesése részben még az előző kormányzat által indított projektek felülvizsgálatával és felfüggesztésével függ össze, így átmeneti jelenségnek bizonyulhat. Miközben az év vége felé a lehívott uniós források hatására meredek emelkedésnek indulhatna a beruházási tevékenység.”
Álom marad a 2 százalék?
Regős Gábor szerint az év egészét is az első két negyedévben látott dinamika jellemezheti, vagyis 1,7 százalék körüli növekedés várható.
„A harmadik negyedév eseményei (aszály, paksi leállás) mindenképpen nyomot hagynak a bővülésen, és az energiaárak – különösen a gáz világpiaci árának – emelkedése sem segít. Szintén lassíthatja a növekedést az első negyedéves transzferek hatásának kifutása”
– fogalmazott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A júliusban közel tízéves mélypontra, 1,2 százalékra beeső infláció ugyanakkor segíthet, hiszen ilyen alacsony fogyasztóiár-index mellett a fogyasztás bővülése sem tűnik el.
Virovácz Péter szerint a KSH részletes adatainak ismeretében sem sokat változtak a magyar gazdaság rövid távú kilátásai, az összkép alapvetően pozitív. Az idei év egészében „a fogyasztás lehet a magyar gazdaság motorja, miközben a beruházások enyhe növekedést mutathatnak, ha az év végi beruházási statisztikákat képes lesz megtolni az uniós pénzáramlás. Eközben a nettó export érdemben visszafoghatja a GDP-bővülést, hiszen a harmadik negyedévben a paksi krízis biztosan negatívan hatott a külkereskedelmi egyenlegre.”
Az ING Bank szintén 1,7 százalékos bővülésre számít 2026-ban, ami alacsonyabb, mint a Pénzügyminisztérium által várt 2 százalékos dinamika (sőt, az ING a KSH első becslése után még 1,9 százalékos éves növekedési ütemet várt).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss GDP-prognózisát szeptember végén, az Inflációs jelentés publikálásakor ismerhetjük meg (a júniusi tanulmányban a jegybank idén 2, jövőre 3, majd 2028-ban 2,9 százalékos növekedéssel számolt).
Virovácz Péter szintén valószínűnek tartja, hogy 2027–2028-ban „a tovább élénkülő belső kereslet és a végre beinduló külső kereslet 3,0 százalék körüli GDP-növekedést hozhat.” Ugyanakkor egy fontos növekedési korlátra is felhívta a figyelmet.
„A tőkeállomány lassan négy éven át tartó elmaradó növekedése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti tempóban bővülni.”
Regős Gábor szerint is úgy tűnik, hogy jövőre az ideinél már nagyobb növekedés várható. „Az ipar továbbra is növekedhet, és a mezőgazdaság is talán tud bővülni az alacsonyabb bázis után. Az építőiparnak az uniós források adhatnak löketet. Kérdések is vannak persze: hogyan alakul a keresetek növekedése vagy éppen mennyire lesz szigorú a fiskális politika”.
Október végén már okosabbak lehetünk. No, nem feltétlenül azért, mert a KSH akkor (október 30-án) publikálja a harmadik negyedéves GDP-adat első becslését. Hanem azért, mert addigra már Kármán András ígérete szerint láthatjuk a 2027-es költségvetés legfontosabb sarokszámait is.
