TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Csökkenhetnek az agrárvállalkozások adóterhei, kevesebb lehet a papírmunkájuk. Egyebek mellett ezekkel az előnyökkel is járhat, ha a parlament elfogadja azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a családok 2021. január 1-jétől három, egyértelműen elkülönülő működési formában végezhessék a mezőgazdasági tevékenységüket.

A hazai mezőgazdasági adózás és az őstermelők, illetve családi gazdaságok szabályozása már évek óta vár felülvizsgálatra, modernizációra – idézte fel lapunk érdeklődésére Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának vezetője. A parlament elé a múlt héten került törvényjavaslat kidolgozása már évekkel korábban megkezdődött a Nemzeti Agrárkamarában (NAK), 2018 óta pedig a NAK, az Agrárminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közösen finomította a tervezetet. Amennyiben a honatyák az áldásukat adják a kormány által a múlt héten benyújtott törvényjavaslatra, akkor az 2021. január 1-jén lépne hatályba.

Új formákban dolgozhatnak a családi agrárvállalkozások. Fotó: Pixabay Új formákban dolgozhatnak a családi agrárvállalkozások. Fotó: Pixabay

Azt, hogy mekkora jelentőségű törvényjavaslatról van szó, jelzi, hogy Nagy István agrárminiszter a Figyelőnek úgy becsülte, az a mezőgazdasági mikro-, kis- és középvállalkozások körébe tartozó 290 ezer őstermelőt és a 24 ezer családi gazdaságon belül 83 ezer főt érint. 

Már csak emiatt is érdemes tehát alaposabban is körüljárni a tervezett változtatások lényegét.

Őstermelők

A törvényjavaslat elfogadása esetén az őstermelők tevékenységi köre – összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő profilokkal (például mezőgazdasági bérmunka, falusi és agroturizmus) – kibővülne. Az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó bevétel is megjelenhetne a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig. Évi 600 ezer forintról az éves bruttó minimálbér felére nőhet azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége. (Hogy mennyi lehet jövőre ez az éves limit, azt még nem lehet tudni, mivel még nem született megállapodás a 2021-es minimálbérekről. Viszonyításképpen: az idén a 2020-ban érvényes havi bruttó 161 ezer forintos minimálbér alapján 966 ezer forintos éves bevételig nem kellene jövedelmet megállapítania egy őstermelőnek.)

Új szabályként a támogatásokat nem kellene bevételként figyelembe venni, azaz azok adó-, illetve járulékmentes, bevételnek nem minősülő juttatássá válnának. 

A járulékfizetést és szochó-t érintő módosítások igazodnának az új személyijövedelemadó (szja)-szabályokhoz. Az átalányadózó őstermelők közül azok, akiknek a bevétele az éves minimálbér ötszörösét nem haladja meg (megint csak viszonyításként: ez az idén nagyjából 9,8 millió forint lenne) mentesülnének a szochó-fizetési kötelezettség alól. E határ fölött – a tb-jogállástól függően – már a jövedelem, illetve a minimálbér után kellene az adót megfizetni.

A járulékfizetési kötelezettség minden őstermelő esetében ugyanaz lenne: a biztosított őstermelők a minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétel esetén a bevétel 15 százaléka után, efölött a minimálbér 92 százaléka után fizetik meg a 18,5 százalékos járulékot.

Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnának: a tételes költségelszámolás és az átalányadózás. Az adózási reform lényege, hogy az átalányadózást helyezik a középpontba. A tételes költségelszámolás lehetősége megmaradna, ugyanakkor az ehhez kapcsolódó kedvezményeket eltörölnék. Az szja-ban nem lehetne alkalmazni a „nemleges nyilatkozat” és a „40 százalékos” költségátalány intézményét, a szochó törvényben pedig megszűnne a kedvezményes adóalap. A tb megfizetésénél különbséget az őstermelők között a biztosítotti státuszuk alapján tennének.

Az átalányadózás tervezett szabályai

  • 10 százalékos jövedelmi és 90 százalékos költséghányaddal lehetne alkalmazni,
  • a mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra emelkedne,
    • 10 millió forintnak megfelelő éves – támogatás nélkül – bevételig az őstermelő adómentességet élvezne, nem fizet szja-t és szocho-t,
  • az átalányadózást az éves minimálbér tízszeresét, azaz megközelítőleg a 21 millió forintot el nem érő bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők választhatnák
    • nekik a 10 millió forintot meghaladó bevétel 10 százaléka után kellene szja-t fizetni,
  • a minimálbér alapulvétele amiatt is előny, mert így annak éves növekedésével folyamatosan emelkedne a kedvezményes adózási értékhatár.

Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnének bevételnek, így azok adómentessé válnának. Eszerint azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kellene figyelembe venni.

Őstermelők családi gazdasága

A közös őstermelői igazolvány és a családi gazdaság ma ismert intézménye megszűnne. Azok számára, akik a jövőben együtt kívánnak magánszemélyként mezőgazdasági tevékenységet végezni, az őstermelők családi gazdaságát (öcsg) választhatnák. Az öcsg esetében a Polgári törvénykönyv polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kellene irányadónak tekinteni, ami lényegében a jelenleg élő rendszer továbbvitelét – és egyben a formalizálását – jelentené. Az öcsg-ben résztvevők az őstermelői közteherviselési rendszer előnyét továbbra is élvezhetnék, de – új szabályként – csak maximum 4 fő erejéig.

Őstermelők családi gazdaságát

  • 16 éven felüli őstermelő tagok alapíthatnának, de a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai az öcsg-ben is tagok maradhatnának,
  • az adózásuk a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne, az őstermelőknek nyújtott adózást a tagok számával kellene felszorozni, ugyanakkor a kedvezményes adózás felső határa nem lehetne több a 4 főre számított átalányadózás értékhatáránál, ami körülbelül 83,5 millió forint.

Családi mezőgazdasági társaság

Új szervezeti formaként bevezetnék a családi mezőgazdasági társaságot (csmt), ami a már működő mezőgazdasági társas vállalkozások esetében egy minősítő kategóriát takar. Csmt az a gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat lehetne, amelynek legalább két tagja van, és melynek tagjai egymással hozzátartozói viszonyban vagy hozzátartozói láncolatban állnak. 

A csmt – mint jogi személyiséggel rendelkező társaság – a társasági adó, vagy a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozna, tehát az őstermelői adózás a magánszemély tagok esetében már nem lenne alkalmazható.

A javaslat szerint kedvezményeket osztalékágon biztosítanának, azaz a tagok az szja-n belül kapnak 50 millió forintig adómentességet meghatározott, a vállalkozás által számukra adott juttatások után. A jogcímek a földbérlethez, a földvásárláshoz, illetve az ahhoz kapcsolódó hitelekhez, valamint bizonyos támogatásokhoz kapcsolódnának.

A csmt a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tenne eleget, azzal, hogy a törvényjavaslat alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg:

  •  a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget, 
  • a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget, 
  • azt az összeget, amelyet a csmt azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa,
  • azt az összeget, amelyet a csmt ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amelyet a csmt legalább 15 évig használ.

Fontos további, kizárólag a csmt-knek biztosítandó előny, hogy tagjaik a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőségben részesülhetnének – mutatott rá Mezei Dávid, a TakarékBank Agrár- és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Az is lényeges, hogy ezek a kedvezmények minden mezőgazdasági társas vállalkozás számára elérhetők lennének. Ahogy az öcsg esetében, itt is korlátozzák a személyes közreműködést, egy személy egyidejűleg csak egy csmt-ben lehet tag.

Hollósi Dávid emlékeztetett rá, hogy a Takarékbankban a családiholding-alapú megközelítést eddig is alkalmazták, melynek lényege, hogy a családtagok által különféle entitásokban, de valójában közös döntési centrummal, szoros kapcsolatban működtetett cégcsoportokat együttesen kezelték. Termelési hátterüket – művelt földterület, állattenyésztési ágazatok kibocsátása, telephelyek, gépháttér, stb. – összevonják és csoportszinten kiértékelik, hogy egy évben átlagosan mennyit tudnak nagy biztonsággal banki adósságszolgálatra fordítani. Az új törvényjavaslat támogatja ezt a szemléletet, hiszen az adózás könnyítésével egyszerűsíti a családi holding tagjai közötti készpénzmozgásokat, így még inkább indokolt, hogy egy egységként kezeljék őket.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.