Az már korábban kiderült, hogy soha nem nőtt még éves bázison ilyen mértékben a negyedéves GDP, mint amennyire az idén a második negyedévben: 17,9 százalékkal az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva 2,7, az előző év azonos időszakához képest 17,7 százalékkal emelkedett. Az idei első félévben a gazdaság teljesítménye 7,6 százalékkal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 7,2 százalékkal) meghaladta az előző év azonos időszaki szintet. A fentieknek köszönhetően pedig a magyar gazdaság teljesítménye elérte a 2019 végi szintet, vagyis a tavalyi év zuhanását sikerült ledolgozni.
Nagyot ment a járműipar
Ha a termelési oldalt megnézzük, akkor az láthatjuk, hogy az ipar teljesítménye 36,9, ezen belül a feldolgozóiparé 39,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a második negyedévben épp a feldolgozóipar zuhant be a legjobban, a leállított üzemek miatt 22 százalékos volt akkor a visszaesés. A mostani erősödés ezt túlszárnyalta, és a pandémia előtti szintet meghaladó a szektor teljesítménye. Ugyanakkor - ahogy arról korábban beszámoltunk, sok a kérdőjel a járműipar kapcsán. A Mercedes a közelmúltban jelentette be, hogy chiphiány miatt szüneteltetik a termelést, és kedden a Suzuki esztergomi gyára is azt közölte, hogy egy hét kényszerszünetet tartanak hasonló okok miatt. Ugyanakkor a járműipar 2020 második félévében kimagasló teljesítményt nyújtott, amit a mostani kilátások alapján aligha tud majd megismételni. Így könnyen lehet, hogy a most legjobban teljesítő iparág a harmadik negyedévben visszahúzza majd a GDP-t.
Figyelemre méltó volt az építőipar bővülése is, hiszen közel 20 százalékkal ugrott meg, ám itt is szerepet játszott az alacsonyabb bázis. A szakértők egy része itt is lát lefelé mutató kockázatokat, hiszen a rendelésállomány ugyan kedvezőnek tűnik, szűk keresztmetszetnek számít a rendelkezésre álló munkaerő. Kérdéses, hogy akár a hazai piacról tud-e komolyabb állományt felszívni a szektor, vagy esetleg vendégmunkásokat bevonni. Amennyiben ez sikerül, úgy jó eséllyel az építőipar az egész évben kimagasló teljesítményt nyújt majd, ha viszont nem lesz elég munkáskéz, akkor itt is lesznek kérdőjelek. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a harmadik negyedév ennek ellenére szinte biztosan nagy ugrást hoz majd, már csak azért is, mert tavaly a harmadik évben is komoly visszaesést szenvedett el az építőipar.
Nagyot ugrott az idegenforgalom, de a külföldi turisták még mindig hiányoznak
A járműiparhoz hasonlóan első ránézésre bravúros volt a turizmus teljesítménye, hiszen 71 százalékkal ugrott meg, ám árnyalja a képet, hogy tavaly bőven 50 százalék feletti volt a visszaesés. Így ez az ágazat még nagyon messze van a válság előtti szinttől. Ráadásul nincs is jelenleg reális esély arra, hogy ezt elérje, hiszen hiába élénkült a belföldi turizmus, az nem képes ellensúlyozni a határon túlról érkező vendégek kiesését. A turizmus kapcsán egyébként az adatok azt mutatják, hogy a kormány tudta javítani az utazókedvet a SZÉP-Kártya adózási és felhasználási feltételeinek javításával.
A szolgáltatások egyébként jellemzően hiába nőttek a most közölt adatok szerint látványosan a második negyedévben, a mostani gyarapodás általában nem tudta ellensúlyozni az egy évvel korábbi visszaesést. Ez ugyanakkor abból a szempontból akár pozitívumot is jelenthet, hiszen az alacsonyabb bázis miatt még mindig komoly tartalékok vannak a gazdaságban.
Sokat segítettek az állami intézkedések
Amikor megjelent a GDP-adat első becslése, akkor a kormányzati kommentárok kiemelték, hogy a tavaly hozott intézkedések nagymértékben hozzájárultak a gazdaság újraindulásához. A most közölt részletes statisztikák ezt alátámasztják, hiszen a bruttó állóeszköz-felhalmozás a II. negyedévben 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene kis-, a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben nőtt. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a szolgáltatási ágakban történt, a kereskedelem, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, egyéb szolgáltatás esetében jelentős volt a növekedés. A beruházások egyébként is pörögtek, hiszen a szerdán publikált számok szerint a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19,7 százalékkal nőtt.
Politikai szempontból az is a kormánypártnak kedvezhet, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 9,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 10,6 százalékkal nőtt. Érdemes hozzátenni, hogy ebben persze az is szerepet játszott, hogy az elmúlt hónapokban a korábbi időszakhoz képest kiugróan magas volt az infláció mértéke, így a magasabb lakossági fogyasztás mögött részben ez állt.
