A napokban az olasz miniszterelnök már kétségbeesett kéréssel fordult az Európai Unióhoz, illetve követve a nagy gazdasági erővel rendelkező tagországokhoz, amelyben gazdasági összefogást sürgettek. Többen arra számítottak, hogy ha megegyezést nem is sikerül elérni ebben a kérdésben, az álláspontok érzékelhetően közeledhetnek az eurózóna pénzügyminisztereinek kedd esti tanácskozásán.
A totális gazdasági összeomlás rémével fenyegetett Olaszország azonban hiába kérte egy jelentős pénzügyi szolidaritási csomag elfogadását az EU tagállamaitól, amelyet egyébként Franciaország és Spanyolország is támogatott, nem sikerült megállapodásra jutni a feleknek. Az északi országok Németország és Hollandia vezetésével ugyanis azon az állásponton voltak, hogy az Európai Központi Bank által bejelentett intézkedések, illetve a lazább költségvetési szabályok egyelőre elegendőek.
Rövid távnál tovább kellene tekinteni
Tény, hogy az EKB a napokban nagyszabású kötvényvásárlási programot jelentett be, amely révén biztosítottnak tűnik a piaci likviditás. Ahogy az is igaz, hogy most Brüsszel nem fogja szégyenpadra ültetni azokat az országokat, amelyek a járvány miatt túllépik az előírt költségvetési hiányszámokat, és ahol meglódul az államadósság. Az viszont a gazdagabb államok számára sem érdektelen, hogy az eurózóna lemaradói mennyi idő alatt állnak majd a járvány után gazdaságilag talpra. Noha most mindenki csak rövidtávon gondolkozik, az is érdekes lesz, hogy a hirtelen megugró államadósság rátákkal mi lesz. Azok ugyanis a gazdag országokban is megugranak, a szegényebbeknél pedig hirtelen fenntarthatatlannak fog majd tűnni az adósság. A GDP-arányos ráták esetében ugyanis a nominális adósság megugrása mellett a gazdasági teljesítmény radikális csökkenésével is számolni kell.
Pénz lenne, amit mutat többek között az is, hogy a németek pillanatok alatt össze tudtak rakni egy olyan programot, amely keretében a GDP 10 százalékát mozgatják meg. Politikailag viszont vélhetőleg sok vezető tartja érzékenynek a mostani helyzetet, hiszen a hirtelen romló gazdasági helyzet az eddigi korányok helyzetét is megroppanthatja. Így a többség most azzal van elfoglalva, hogy saját országának választópolgárait meggyőzze, illetve a helyi gazdasági szereplőket lehetőség szerint megmentse.
Bizalmi kérdés a támogatás
A háttérben egyes szakértők szerint emellett az áll, hogy a mediterrán országok csak addig képesek fegyelmezetten viselkedni, amíg ég a ház. Az EU-n belül hiába áramlott korábban rekordösszegű támogatás akár Görögországba, akár Olaszország déli régióiba, azok a pénzek sokszor nem a megjelölt célokra folytak el, rosszabb esetben elsikkasztották a fejlesztési pénzeket. Nem véletlen, hogy az északi tagállamok nem bíznak egyes déli partnereik pénzügyi fegyelmében.
Az olaszok persze nem adják fel, hiszen számukra létkérdés, hogy más európai országoktól gazdasági támogatást kapjanak, önerőből ugyanis aligha fognak rövid időn belül talpra állni. Ezt egyébként Brüsszelben és Frankfurtban is érzik, és az uniós intézményekben a hírek szerint megvan a hajlandóság, hogy Róma és esetleg Madrid számára is komolyabb segíséget nyújtsanak.
Mario Centeno, az eurócsoport elnöke kedden este a tárgyalások kudarca ellenére optimistán nyilatkozott, mint mondta, tárgyalás még csak most kezdődött, további munkára van szükség. A téma egyébként továbbra is terítéken marad, így a napokban virtuális EU-csúcs résztvevői is tárgyalnak a déliek kéréséről.
