5p

Azokra, amelyek azt sugallják, hogy a mostani járványhelyzetben nyugodtan elszaladhat a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció. A maga részéről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindent elkövet annak érdekében, hogy a fogyasztóiár-index második negyedévben várható, 4 százalék fölé menő emelkedése ne váljon tartóssá, amennyiben ez veszélybe kerül, akkor az MNB nem lesz rest lépni.

Mint arról már beszámoltunk, az MNB monetáris tanácsa a mai ülésén nem változtatott sem a 0,6 százalékos jegybanki alapkamatán, sem az egyéb monetáris kondícióin. A kamatdöntés közzétételét követően egy órával az is kiderült, hogy a jegybank a legfrissebb, csütörtökön megjelenő inflációs jelentésében az idei évre 0,3 százalékponttal magasabb pénzromlást vár, mint három hónappal korábban: 3,8-3,9 százalékot, a 2022-es és 2023-as előrejelzésén viszont nem változtatott. A 2021-es bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisának tavaly decemberben adott sávját szűkítette: most 4-6 százalékra számít, a három hónappal korábbi 3,5-6 százalékkal szemben. S ugyanígy tett a 2022-es várakozásával, ahol viszont a sáv felső szélét faragta le fél százalékponttal, aminek következtében az új érték 5-6 százalék. Míg 2023-ra 3,5 százalékos GDP-növekedést vizionál, árnyalatnyival erősebbet a tavaly decemberben felvázolt 3-3,5 százalékosnál.

Három feladatot látunk magunk előtt - kezdte Matolcsy György, az MNB elnöke az inflációs jelentést megvitató monetáris tanácsi ülést szokásosan követő sajtótájékoztatót. Ezek:

  • le kell győzni a vírust,
  • meg kell őrizni az árstabilitást, az inflációt kordában kell tartani,
  • helyre kell állítani a magyar gazdaság növekedését.

Mint Matolcsy kihangsúlyozta, a vírus legyőzésében a kormány jól halad, ami gesztusnak tekinthető azt követően, hogy tegnap a jegybankelnök egy újabb, a kabinetet bíráló cikket jelentetett meg.

"Ahogy mi, más se hallgasson a szirénhangokra, amelyek azt sugallják, hogy nem számít a költségvetési deficit, az államadósság és az infláció emelkedése" - hangsúlyozta az MNB elnöke, utalva egyes közgazdászok - köztünk a lapunkban e véleményét kifejtő Pogátsa Zoltán - álláspontjára. Matolcsy szerint igenis kordában kell tartani ezeket a makrogazdasági tényezőket, s kijelentette, az MNB a maga részéről mindent elkövet, hogy az infláció ne szaladjon el. Márpedig szerinte ennek megvan az esélye, hiszen ugyan lesznek kiugrások az idén, de ezek csak egyszeri okból  - üzemanyagárak megugrása és a kínálati sokkok miatt - következnek be, nem válnak tartóssá, s a hazai fogyasztóiár-index a jövő év első negyedévében a jegybank 3 százalékos középtávú célja közelében stabilizálódik.

Később a monetáris politikáért felelős alelnök, Virág Barnabás megerősítette, hogy az MNB célja az árstabilitás fenntartása. Hozzátéve: 2021 elején az infláció a jegybank várakozásainak megfelelően alakult, miszerint az a bázishatás (az előző év azonos időszakához képest magasabb üzemanyagárak), a jövedékiadó-emelés és a kereslet-kínálati súrlódás miatt nőtt. Ezek eredményeként a második negyedévben az infláció a jegybanki 4 százalékos tűréshatár fölé is mehet, de utána a kínálat erősödése, a kihasználatlan kapacitások oldódása és a külső környezet javulása hatására mérséklődhet.

Ne hallgassunk a szirénhangokra - véli Matolcsy György. Fotó: MTI
Ne hallgassunk a szirénhangokra - véli Matolcsy György. Fotó: MTI

Ami a gazdasági növekedést illeti, Matolcsy György szerint minden esély megvan arra, hogy Magyarország 2021 végére - ahogy a jegybankelnök fogalmazott - helyreállítsa a 2019-es GDP-teljesítményt. Döntő mértékben az üzleti szektor szereplőinek köszönhetően, akik részvétele nélkül szerinte nem működtek volna olyan sikeresen a jegybank forrásbővítő programjai.

A tavaly elindított NHP Hajrá! ugyanis még az MNB által vártnál is jobban teljesít. Annak keretében eddig 30 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) jutott 2 ezer milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, miközben az alapprogram, az NHP az elmúlt 8 évben eddig már 70 ezer kkv-t segített hozzá 5400 milliárdnyi forráshoz - ezt már Patai Mihály MNB-alelnök ismertette. Továbbá azt is, hogy a 2019 nyarától elérhető növekedési kötvényprogramban az idei első negyedévben 7 új kibocsátás keretében 160 milliárd forintot vontak be hazai vállalatok, amelyek következtében a 2019 nyarán indult program mérlege: 56 vállalat, 59 kibocsátás, összesen 1000 milliárd forint értékben.

2021 első negyedévének végén lényegesen jobb perspektívát láthatunk magunk előtt, akkor befelé mentünk a válságba, most kifelé jövünk - hangsúlyozta Matolcsy. Hozzátéve: kulcsfontosságú a beruházások fenntartható növekedése, miközben bíztató, hogy 2020-ban a folyó fizetési mérleg újra többletet mutatott, s ez tovább emelkedhet, s 2023-ra már elérheti a 2 százalékot.

Annak kapcsán, hogy a készpénzállomány évről évre növekszik, jelenleg már 7250 milliárd forint, 11,5 százalékkal több mint egy éve, Patai kijelentette: mindenki megnyugodhat, ez megfelel annak az ütemnek, amely egy válságban megszokott, amikor is megnő az igény a nagyobb címletek iránt. Hogy nincs vész, azt a hitelezésért felelős alelnök azzal érzékeltette, hogy a dolláros készpénz iránti igény az elmúlt egy évben a forintnál jobban, több mint 17 százalékkal bővült, de még az euróé is, 12 százalékot meghaladóan. A szűkebb, régiós pátriánkban pedig a csehek a magyarral azonos ütemet tudnak felmutatni, Lengyelországban viszont 33 százalékkal nőtt a készpénzállomány az elmúlt egy évben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!