2019. január 18. 12:41
mfor.hu

Az MNB szerint hibás módszertan alapján jutott arra a G7, hogy európai összehasonlításban romlott a magyar jövedelmi helyzet. A G7 köszöni az észrevételeket, de továbbra is tartják, hogy igazuk van.

A lakossági jövedelmekről a G7.hu saját számításokon alapuló cikket közölt le, amit az Mfor.hu is szemlézett. A cikk szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a jelentős bérnövekedés ellenére a jövedelmek helyzete 2017-ben európai összehasonlításban romlott Magyarországon.

Az MNB szerint igenis volt bérfelzárkózás, hibás volt a módszertan

A Magyar Nemzeti Bank egy elemzést küldött a portálnak, amely szerint a cikk értékelése nem teljesen valós, ennek oka pedig az adatbázis hibás kezelése volt. A jegybank számításai szerint a hazai bérnövekedés 2017-ben az európai élmezőnyhöz tartozott, és az MNB várakozásai szerint a jövedelmek felzárkózása 2018-ban is folytatódott.

Az MNB szakértői szerint a jövedelmi folyamatok vizsgálata a statisztika komoly kihívásokkal terhelt területe egyebek mellett az adatgyűjtés nehézségei, az alacsony válaszadási hajlandóság, a feketemunka miatt. Az EU egyes országaiban adminisztratív adatbázisokat használnak, más országokban mintavételes felmérések alapján mérik fel a jövedelmeket; a legnagyobb hibának pedig azt tartják a G7 összeállításában, hogy az Eurostat adatbázisában közölt információk vonatkozási időszaka mindig a megelőző év, így az eredeti cikk szerzői a valójában 2015 és 2016 között lezajlott változásokat tévesen a 2016 és 2017 közötti változásként értelmezik.

G7: továbbra sem látni a felzárkózást

A G7 több ponton is vitatja az MNB észrevételeit: a háztartási jövedelmi adatfelvétel problémáival maguk is foglalkoztak, azt pedig jelezték, hogy európai jövedelmi adatbázisuk részben becsléseken alapszik - ehhez azonban egy olyan adatgyűjtés eredményeit használták, amelynek eredményeit az európai statisztikai hivatal is összevethetőnek gondolja.

A G7 azt is írja: továbbra is tartják, hogy a rendelkezésre álló legjobb adatbázis legfrissebb adatai szerint egyelőre nem látni, hogy Magyarország különböző jövedelmi rétegei európai összevetésben feljebb léptek volna az utóbbi években indult béremelkedési hullámban. A társadalom alsó kétharmada nem, a felső egyharmada ugyanakkor valóban javított európai pozícióján a 2010-es években - írja a lap.

Az MNB szakértőinek elemzését és a G7 reakcióját itt olvashatják.