A héten megállt a hazai piacon a korábban érzékelt jelentősebb üzemanyagár-csökkenés, és az árak hét közben gyakorlatilag stagnáltak. Ám a szombati áremelés után már egyértelműen növekedésről beszélhetünk.
Eközben viszont az európai piacon további árcsökkenés volt megfigyelhető, így összevetésben a hazai árak relatív drágulásáról beszélhetünk. Emiatt az Mfor Üzemanyagár-figyelő elemzéséhez szolgáló Weekly Oil Bulletin adatai szerint az aktuális összesítésből az látszik, hogy az „olcsósági sorrendben” vesztettek a magyar benzinárak a pozíciójukból, és hátrébb csúsztak. Szemben az egy héttel korábbiakkal, amikor kilenc olyan országot találhattunk, ahol a 95-ös oktánszámú benzin ára elmaradt a magyarországitól, ezúttal 11 olyan uniós tagállam volt, ahol olcsóbb a benzin.
Talán nem meglepő, hogy nemcsak az uniós összevetésben, de a régióban is hasonló folyamatokat látunk. Ami kifejezetten elkeserítő, hogy a hazainál sokkal magasabb életszínvonallal büszkélkedő Ausztriában is olcsóbban lehet tankolni, mint nálunk.
A gázolaj esetén is hasonló a helyzet, hiszen a sokat emlegetett Weekly Oil Bulletin adatai szerint itt is egyértelműen relatív drágulás figyelhető meg. Egy héttel korábban 11 olyan uniós ország volt, amelyben a hazainál olcsóbban lehetett dízelt tankolni, miközben a legfrissebb összesítésben már 13 ilyen országot találunk.
Ráadásul az a végtelenül bosszantó helyzet alakult ki, hogy a régió egyik legdrágább ára nálunk van, magasabb áron csupán Szlovéniában tankolhatunk dízelt. Mindez azt jelenti, hogy míg a magyarhoz hasonló életszínvonalú Bulgáriában körülbelül 515 forintba egy liter gázolaj, addig nálunk majdnem 100 forinttal többe. Ráadásul a hozzánk képest sokkal jobban élő osztrákok is kedvezőbb árakat találnak az ottani benzinkutaknál.
Nyomás alatt a benzinkutasok
A magyar kormány megint beavatkozott az élelmiszerek kiskereskedelmébe. Az ilyen lépések rövid távon akár látványos javulást is eredményezhetnek, hosszabb távon viszont a piac torzulásához, a piaci szereplők alkalmazkodásához vezethetnek. A korábbi tapasztalatok szerint végső soron pedig újabb problémákat hozhatnak.
Tekintve, hogy a gazdasági folyamatokkal a kormány nem igazán tud büszkélkedni, hiába hirdettek az idei évre látványos növekedést, magas béremelkedést és javuló jólétet, az átlagemberek a mindennapokban nem ezt élik meg. A kormánytól független közvélemény-kutatók ráadásul rendre a Tisza Párt és Magyar Péter vezetését mutatják ki, ami egyfajta kényszerhelyzetbe hozza az Orbán-kormányt. Miután az élelmiszer mellett az üzemanyag is olyan termék, ahol a drágulást napi szinten érzékelik az emberek, a kabinet folyamatosan megpróbálja nyomás alatt tartani a benzinkutasokat. Más kérdés, hogy az üzemanyag-kereskedők azzal érvelnek ilyenkor, hogy Magyarországon messze a legmagasabb a benzin áfája a régióban, amit a kormány egy 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadóval fejelt meg. Szerintük tehát, ha valaki hibás a magas üzemanyagárakban és nyerészkedik az autósokon, az a kormány.
Ettől függetlenül egyáltalán nem lenne meglepő, ha a következő napokban a forgalmazóknak újra valamilyen árszabályozást lengetnének be.
További áremelés néz ki
Ha a nemzetközi piaci folyamatokra tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy az olaj ára és a dollár sem a magyar autósokat segítette az elmúlt napokban. Ugyan kiugró változás nem volt, de a hétközben látott mélypontjához képest például az amerikai deviza kis mértékben erősödött. Mindez a forint szempontjából azt jelenti, hogy a hétközi 362-es szinthez képest 368-ig felkúszott a kurzus.
Eközben heti szinten az olaj drágulását láthattuk, bár pénteken kisebb gyengülés következett. Emiatt az Európában irányadó Brent árfolyama 72 dollárig kúszott fel. A tőzsdéken azt követően aktivizálódtak a vevők, hogy egyre nagyobb lett az esélye annak, az Egyesült Államok Iránnal szemben újabb szankciókat vezet be. Emellett az OPEC+ legújabb terve is a kitermelés visszafogása felé mutat, így a két hír együtt már felerősítette a szűkösebb kínálatra vonatkozó várakozásokat. Ez pedig az árak emelkedéséhez vezetett.
Ami az amerikai szankciókat illeti, az ANZ Bank elemzői szerint a szigorúbb szankciók miatt napi 1 millió hordóval (bpd) csökken az iráni kőolajexport. Ez igen jelentős mennyiség lenne, hiszen most a becslések szerint napi 1,8 millió hordót exportálnak.
Mindez azt jelenti, hogy az Mfor Üzemanyagár-figyelő becslése szerint tovább növekedhet a hazai kutakon az ár. Természetesen ennek gátat szabhat, ha akár a dollár, akár az olaj piacán fordulat jön. Vagy az általunk (is) felvetett kormányzati beavatkozás miatt a magyarországi forgalmazók kényszerhelyzetbe kerülnek és így csökkentik az áraikat. Ha ez nem történik meg, és a nemzetközi piacon sem lesz fordulat, akkor a következő napokban 2-3 forintos további drágulás jöhet.
A grafikonok a cikkünk megjelenésekor aktuális adatokat mutatja, ezek azonban később frissülhetnek.
