<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
16p

A koronavírushoz a lakosság egyre inkább apatikusan viszonyul. Eközben viszont a napi szinten tapasztalható áremelkedések miatt mind többen okolják a döntéshozókat, tőlük várva a megoldást. A helyzet azonban komplex, ráadásul hosszú évek tevékenységének eredménye, amit aligha lehet varázsütésre megoldani. Így most az infláció az elsőszámú közellenség.

A 2008-as pénzügyi válságot követően a jegybankok előbb tehetetlenül nézték az eszkalálódó eseményeket. Majd, amikor az már a pénzügyi és gazdasági károkon túl társadalmi és politikai „földrengéssel” fenyegettek, akkor jött a Barba-trükk, és komoly mennyiségű likviditást kezdtek a piacra tolni. Ezeket a mennyiségi lazításnak (quantitative easing - QE) nevezett programokat különböző eszközökkel hajtották végre, melyek közül a legfontosabbak a kötvényvásárlási programok voltak. A sajtóban ezt nem túl szofisztikáltan úgy próbálták az emberek tudtára adni, hogy a jegybankok a pénzverdékben beindították, vagy nagyobb fokozatra kapcsolták a nyomdagépeket.

A gazdasági szereplők világszerte fürdenek a pénzben (Forrás: Depositphotos)A gazdasági szereplők világszerte fürdenek a pénzben (Forrás: Depositphotos)

A pénzpumpa megágyazott az inflációnak is

Az akciók meghirdetésekor úgy tűnt, hogy ezek rövidebb távúak lesznek, és a jegybankok addig folytatják, míg megvalósul a hitelpiacok konszolidációja. Ez alatt a jegybankok mérlege egyre hízott, miközben komoly pénzmennyiséget pumpáltak a gazdaságba. A probléma az volt, hogy világszerte a plusz likviditásnak csak egy része került a „valódi” gazdasági körforgásba, egy másik legalább ilyen jelentős része viszont egyfajta stimulátorként a pénz, a tőke és az ingatlanpiacra áramlott. A plusz tőke pedig az eszközök árait elkezdte inflálni, így a tőzsdéken évről-évre szép hozamokat lehetett elérni, amely főleg az Egyesült Államokban az nyugdíjszámlák révén a társadalom meghatározó részét érinti.

Európában némileg más volt a helyzet, itt a mediterrán országok számára volt nagy segítség az EKB kötvényvásárlási programja. Részben ennek volt betudható, hogy az államadósság finanszírozása nem okozott számukra problémát, hiszen a likviditásnak köszönhetően a kötvényaukciókon elkeltek a kibocsátott mennyiségek, miközben a piacon lévő likviditás miatt a hozamok is nagyon alacsonyak lettek.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.