Rég nem látott dolog történt a hazai üzemanyagpiacon, a benzin ára ugyanis ismét drágult, miközben a gázolajé csökkent. Ennek következtében a 95-ös oktánszámú üzemanyag ára meghaladja a dízelét.
A változások mögött nem valamiféle hazai specialitás, hanem nemzetközi piaci folyamatok állnak, a finomítói marzsok változása, illetve a kétféle üzemanyag tőzsdei árának mozgása indokolja ezt az árazást.
Éppen ezért a magyar árak helye az európai sorrendben érdemben nem változott, az uniós rangsorban továbbra is a középmezőny alsó felében vagyunk.
Ha a régiós bruttó árakat hasonlítjuk össze, akkor egyértelműen látszik, hogy a hazai autósok által fizetendő összeg a régiós átlag felett található, nagyjából 25-30 forinttal kellene az árakat mérsékelni, hogy azt elérjük. Ezek alapján egyébként az immár jó ideje zajló vitában jogosnak tűnik a kormány azon érvelése, hogy a magyar árak magasak.
Minden viszonylagos persze, hiszen a benzinárakat tekintve még mindig kedvezőbb Magyarország helyzete, mint a gázolajnál, utóbbi üzemanyagfajtánál ugyanis az uniós összevetés alapján magasabbak a hazai árak.
A gázolaj esetén az is látható, hogy a magyarországi áraknál csupán Ausztriában találunk drágábbat, azt pedig nem érdemes ismételni, hogy az osztrákoknál mennyivel magasabb az átlagjövedelem, de akár a minimálbér is, mint nálunk.
Nagy Márton bekeményítene
A nemzetgazdasági miniszter a hazai folyamatokra nem igazán lehet büszke, hiszen három hónap elteltével a GDP-re vonatkozó növekedési várakozás visszafogottabb lett, amit szinte biztosan tovább ront majd a Varga Mihály által egy hete bejelentett megszorító csomag. Nagy Márton legfeltűnőbb megnyilvánulása így az üzemanyag-forgalmazók ellen vívott csatája lett. A miniszter rendre elmondja, hogy a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ), illetve annak tagjai, így például a Mol nem tartja be a kormánnyal kötött azon megállapodást, amely szerint a hazai üzemanyagok árának a régiós szinten kellene lennie.
Sőt, a napokban már belengette az újabb árstopot is,
hogy valóban meglépik, azt persze nem lehet biztosra venni. A miniszter szerint a jövő héten döntenek, hogy a kormány mit lép. Az ezen a héten tett nyilatkozata szerint jövő szerdáig, csütörtökig kell várni arra, hogy ez kiderüljön.
A másik fél, a forgalmazók viszont arra hivatkoznak, hogy ők mindent megtesznek, ami lehetséges és az adó nélküli árakat tekintve a régiós átlagot hozzuk.
Kerek perec ugyan nem mondják ki, de értelemszerűen a fentiek alapján az a tény, hogy a magyar fogyasztók magasabb árakkal kénytelenek mégis szembesülni, elsősorban a magyar kormány felelőssége. A kabinet ugyanis Európa legmagasabb áfakulcsán túl is további adókkal drágítja az üzemanyagokat.
A gyenge forint miatt maradhat el az árcsökkenés
Ahogy arról bevezetőnkben írtunk, az olaj tőzsdei ára némileg paradoxnak tekinthető módon alakult. Hiszen annak ellenére, hogy a múlt hétvégén Irán komolyabb, igaz, sikertelen légitámadást intézett Izrael ellen, amelyet utóbbi csütörtök éjszaka megtorolt, a Brent hordónkénti ára az egy héttel korábbi 92 dollár feletti szintről 87 alá csökkent.
Az árcsökkenésben a szakértők szerint szerepet játszhat, hogy a fegyveres konfliktus ellenére úgy tűnik, hogy még mindig "kontroll alatt van" a folyamat. Ez pedig annak is köszönhető, hogy senki nem érdekelt abban, hogy tovább durvuljon a helyzet. Az USA és Kína számára sem lenne jó az olaj drágulása, míg az öböl-menti államoknak az olaj áremelkedése ugyan kedvező lenne, ám valószínűleg összességében többet veszítenének, akár azért, mert egyrészt logisztikai problémákkal járna (például a Hormuzi-szoros lezárása miatt), másrészt mert más tevékenységeknél (turizmus) komoly bevételkiesést okozna egy háború. Emiatt úgy tűnik, a szemben álló felek szövetségesei komolyan dolgoznak azon, hogy megálljt parancsoljanak a fegyveres harcoknak.
Az olaj áresésében az is szerepet játszott, hogy a piacon egyre kisebb esélyt adnak idén a korábban várt amerikai kamatcsökkentéseknek. A magasabb kamatok pedig lassabb gazdasági növekedéssel és emiatt kisebb olajkereslettel járhatnak együtt.
A relatív magas amerikai kamatoknak ugyanakkor a magyar autósok számára nemcsak jó oldala van az alacsonyabb olajár révén, hanem rossz is. Emiatt ugyanis az utóbbi időben a forint sokat veszített az értékéből a dollárral szemben, ami a dolláralapú importot, így többek között az olaj vagy az üzemanyagok behozatalát drágítja. Az amerikai deviza árfolyama bő egy hete még volt 360 forint alatt is, míg most pénteken 370 körül mozgott a bankközi devizapiacon.
Persze a magyar fizetőeszköz árfolyamára a befektetők által elvárt kockázati prémium is hatással van. Ez pedig minden egyes alkalommal növekszik, amikor a kormány belenyúl a piaci folyamatokba, ahogyan az most is megtörténhet. Így egy újabb árstop bevezetésével ugyan az autósok nyernének literenként 25-30 forintot, ennél azonban szinte biztosan többet buknának azon, hogy a gyengülő forint miatt más importált termékek ára drágulna.
Ha az egymás ellen is ható folyamatokat összegezzük, akkor kisebb árcsökkenés várható a jövő héten az üzemanyagoknál. Ugyanakkor a feszült geopolitikai helyzet miatt nem zárható ki nagyobb ármozgás akár az olaj, akár a dollár piacán. Ha nem lesznek komolyabb kilengések, akkor 5-8 forintos árcsökkenést látunk valószínűnek a hazai kutakon.
