A KSH adatai szerint februárban az előző év azonos időszakához mért élelmiszerinfláció 43,3 százalék volt, amely alacsonyabb a januárban mért 44 százaléknál, azaz úgy tűnik, hogy januárban elérte maximális szintjét a hazai fogyasztóiár-index.
Mi azonban kíváncsiak voltunk arra, hogyha nemzetközi összehasonlításban nézzük meg néhány alapélelmiszer februári drágulását az Eurostat adatainak segítségével, van-e tényleges okunk arra, hogy ennek a pár tizedes csökkenésnek örüljünk?
Kenyér
Ahogy arról korábbi cikkeinkben részletesen is írtunk, a kenyér drágulása hazánk egyik mumusa, hiszen gyakorlatilag hónapok óta toronymagasan vezeti az európai ranglistát az alapélelmiszer áremelkedése – de mi a helyzet februárban?
Nos, grafikonunkon is látszik, hogy hiába észlelhető az, hogy a kenyér drágulása mintha kezdene letörni, regionális szinten Magyarország toronymagasan az első továbbra is, és februárban több mint 70 százalékkal volt drágább az alapélelmiszer – szemben például a Romániában mért 23,7 százalékkal. Még Magyarország legrosszabbul teljesítő szomszédjának, Szlovákiának kenyérdrágulásánál is több mint kétszer nagyobb volt a hazai áremelkedés.
Sajt és túró
Az Eurostat adatkezelési sajátossága miatt a nemzetközi összehasonlításban ez a két termék egy kategóriaként szerepel, ám azt laptársunk, a Privátbankár is észlelte legfrissebb Árkosár felmérésében, hogy a sajt árát nem sikerült letörni.
Ha pedig az európai összehasonlítást nézzük, a termékcsoport hazai 77,9 százalékos drágulása több mint kétszerese volt a második helyen végzett Szlovákiáénak, és több mint háromszorosa az ezen a téren a legjobban teljesítő Csehország 22,5 százalékának.
Vaj
Már a januári adatok alapján feltűnhetett az, hogy baj van a vajjal – a probléma pedig februárban sem oldódott meg. A hazai vajáremelkedés ugyan úgy tűnik, ténylegesen tetőzött, az viszont keveseket fog boldoggá tenni, hogy még így is 75 százalékkal drágább a tejtermék, mint a 2022-es év azonos időszakában. A hazai vajár alakulásának kapcsán az is érdekes, hogy az elmúlt időszakban több bolt is bejelentette, hogy csökkenti a termék árát – korábban pedig a GVH is vizsgálódott a tejtermékek drágulása kapcsán.
A helyzet régiós szempontból sem meggyőző, hiszen februárban Csehországban mindössze 5,1 százalékkal volt drágább a termék, mint egy évvel korábban, de a hazánk után a legnagyobb áremelkedést jegyző Romániában is csak 44,8 százalék.
Tojás
Abból a szemszögből a tojás sem tér el az általunk most megvizsgált élelmiszerektől, hogy februárban jócskán 70 százalék felett alakult az áremelkedése, és csak minimális különbség látható a megelőző hónapban mért 79,4 százalékhoz képest. Amiben viszont van különbség, az az, hogy Magyarország ezzel a tojásdrágulással nem első a régióban, ugyanis a csehek lényegesen rosszabb helyzetben vannak, és februárban már 95 százalék fölé került az élelmiszer árának emelkedése.
Nincs mit ünnepelni
A fentebb említett négy alapélelmiszer esetében is látható az, hogy bár januárban úgy tűnik, tényleg tetőzött az előző év azonos időszakához mért élelmiszerinfláció, februárban még nem sok okunk volt az örömre. Összességében a boltokban továbbra is horrorisztikus árakkal találkozunk, az nem fog boldoggá tenni minket, hogy például nem 80 százalékkal kerülnek most többe alapvető élelmiszerek, mint tavaly februárban, hanem csak 75 százalékkal.
Arról pedig akkor még nem is beszéltünk, hogy az egyes termékek januári és februári inflációja közötti különbség nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleges árcsökkenés történt, hiszen más hónapok adják a két adat bázisát.
