Alapjaiban írta át a kormány a tavaly nyáron elfogadott 2023-as költségvetési törvényt. Ebben nem csupán mezei átcsoportosításokról, esetleg kiigazításokról van szó, hanem a költségvetés alapjait képező számokat is drasztikusan megváltoztatták, amik alapján ki lehet jelenteni: az Orbán-kabinet az Országgyűlés plénuma megkerülésével fogadott el egy vadonatúj büdzsét, ami alsó hangon is aggályos a demokratikus berendezkedés szempontjából.
Az alapvető számok közül alacsonyabb lett a GDP-növekedésre, magasabb az inflációra vonatkozó prognózis, jóval magasabb, 400 forint feletti euró- és dollárárfolyammal is számolnak, és módosították a Brent kőolaj árára vonatkozó előrejelzésüket is.
Egy újabb be nem tartott miniszteri ígéret
A rendeleti költségvetés alapján készült törvényjavaslatot az év elején, tehát már hatályba lépése után nyújtották be a parlamentnek, annak tárgyalása azonban csak a február közepén kezdődő tavaszi ülésszak keretében várható. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón a törvénytervezet márciusi elfogadásáról tett említést. A Költségvetési Bizottság ülését azonban e hét hétfőre összehívta annak ellenzéki elnöke, oda viszont a kormány képviseletében csupán Banai Péter államtitkár ment, holott
Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt ígérte, ő maga fogja képviselni a kabinetet a bizottság előtt,
de csak azt követően, hogy a kormány elfogadja a rendeleti büdzsét. Ez megtörtént, a tárcavezető azonban mégsem tartotta a szavát.
A költségvetés közvetlen bevételeit, azaz az adókat, központosított bevételeket, költségvetési szervek kötelező befizetéseit átböngészve találunk hatalmas meglepetéseket is. Először azonban nézzük a legnagyobb tételeket!
Nagyot ugrik a tao, beszakad a kata
Mint minden évben, idén is az áfabevételek adják az adóbevételek legnagyobb szeletét. A kabinet a törvényben elfogadott 7152,1 milliárd forintnyi bevételt 7986 milliárdra emelte, ami csaknem 834 milliárdos, 11 százalékos emelkedést jelent. Ez a megugrott inflációs várakozás és a nagyon alacsony mértékben emelkedni tervezett fogyasztás miatt akár tartható is. Az „ezüstérmes” személyi jövedelemadóból az eredetileg tervezett 3733,7 milliárd forint helyett már 4060,5 milliárdra számítanak, ami 8,8 százalékos emelkedést jelent. A növekedés valószínűleg abból származik, hogy a kata alól kiszorult (például cégnek is számlázó) egyéni vállalkozók vagy az általános szabályok szerint, vagy az átalányadózás szerint kénytelenek működni. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán természetesen a jövedéki adó áll. Ezt a kormányzat gyakorlatilag változatlanul hagyta, a tervezett 1468,9 milliárd forint bevételt csupán 4 milliárddal csökkentette.
Társasági adóból az eredetileg tervezett 792 milliárd helyett 1004,9 milliárd forint bevételt remél a kabinet. Ez azonban jóval magasabb, 27 százalékos többletet jelent az elfogadott költségvetéshez képest. Úgy számolnak, idén 2,8 százalékkal nő az export és csupán 1,4 százalékkal az import, ez a többlet pedig a megemelt devizakurzus-várakozás miatt valóban több profitot, így magasabb nyereségadót is eredményezhet. És természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a vállalkozásokról sem, akik a katából voltak kénytelenek visszatérni a normál társasági adózásra.
És ha már szóba került a katás adózás: nem meglepő módon brutálisan, konkrétan harmadára visszanyeste a kormányzat az ebből várt bevételeket. A hátterét viszont érdemes alaposan kivesézni! A parlament által július 19-én elfogadott büdzsében 226,8 milliárd forintot reméltek ebből a valóban kedvező adónemből. Ez a szám teljességgel érthetetlennek tűnt már a gombnyomás pillanatában is, tekintettel arra, hogy a kata „kinyírását” a Ház kivételes eljárásban egy héttel korábban, július 12-én fogadta el. Ám a költségvetési sort akkor nem módosították, csak most, a rendeleti költségvetésben, jelenleg már csupán harmadekkora, 81,2 milliárd forintra számítanak a kisadózó egyéni vállalkozóktól. Ez a szám meg is felel a várakozásoknak, lapunk nemrégiben írt arról, a korábbi 450 ezres létszámról harmadára, nagyjából 150 ezerre zuhant a tételes adózók száma.
Itt álljunk is meg egy pillanatra, mert bár az új törvénytervezet – ellentétben a költségvetési törvénnyel – nem tartalmaz fejezeti indokolásokat, azért fűztek hozzá némi magyarázatot. A parlament fideszes többsége tehát egy héttel a katát szigorító törvény elfogadása után megszavazta azt a költségvetési indokolást is, mely szerint a katások közt
„2022 első hónapjaiban a létszámban bővülés volt tapasztalható, ami az év hátralévő részére is feltételezhető.”
Ehhez képest – mint láttuk – harmadára zuhant a katázók száma, és a rendeleti költségvetés Ház elé terjesztett indokolásában már ez szerepel:
„A kata esetében az adónem eredeti céloknak nem megfelelő, illetve visszaélésszerű használatának terjedése tette szükségessé a szabályok megváltoztatását, melynek következtében a korábbi katások jelentős hányada a tovább egyszerűsödő átalányadózásra váltott.”
Mint látható, a kormánypropaganda vonatán nincsen fék, az erre vonatkozó fake newst továbbra is terjesztik. Teszik ezt annak ellenére, hogy lapunk elsőként tárta fel, ez az állítás nem igaz, a NAV adatai egyértelműen cáfolták a tömeges visszaéléseket.
A napokban pedig az Átlátszó kapott olyan adatokat az adóhatóságtól, melyek cáfolták a katások elleni hangulatkeltő kampány elemeit.
Hogy ennek ellenére hogyan kerülhetett a törvénytervezet indokolásába ilyen mondat, az rejtély…
A kisebb adók közül a kiskereskedelmi adóból 19, a kisvállalati adóból 11, a rehabilitációs hozzájárulásból 5 százalékkal többet terveznek beszedni. Ezek összesen 58,2 milliárd forinttal javítanák a büdzsé egyenlegét. 21 százalékkal, 38,8 milliárdról 46,9 milliárd forintra emelték a játékadóból származó bevételi tervet is.
Többet bírságol a NAV?
Vannak azért meglepő változások a kisebb bevételi tételek között is. Duplájára, 12-ről 25 milliárd forintra emelte a várakozásokat a kormány a vállalkozások egyéb befizetései soron, ami gyakorlatilag a NAV által kirótt bírság- és pótlékbevételeket jelenti.
Ötszörösére, 62,1 milliárdról 312,1 milliárd forintra, azaz 250 milliárddal emelkedik a központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége. Itt érdemes megjegyezni, hogy míg a rendeleti költségvetés azt írja elő, hogy az eredetileg előírt összeg helyett 250 milliárd forintot kell a közös kalapba bedobniuk az érintett szerveknek, addig a most benyújtott törvényjavaslat már az eredeti összegen felüli 250 milliárd forintról szól, azaz a kormányzat még több takarékosságot vár el a költségvetési intézményektől.
Igen jelentősen, csupán negyedére (56,6 milliárdról 141,1 milliárdra) csökken a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetési kötelezettsége. Ezen a soron az elfogadott törvényjavaslat indokolása szerint „a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatásfejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében” történt hozzájárulás szerepel, ami ezek szerint – ellentétben a sporttal – kikerült a kormány prioritásai közül.
Végül egy óriási, tízszeres ugrást említsünk meg! Az egyéb költségvetési bevételek között a vegyes bevételek soron az Országgyűlés által elfogadott 21,8 milliárd forint helyett csaknem 200 milliárddal magasabb, 219,4 milliárd forint szerepel. A növekedés okára csak következtetni tudunk, mivel a törvényjavaslatban utóbbi szám alátámasztására nincs indoklás. Ám a már elfogadott költségvetési törvény indokolásában az eredeti összegre vonatkozóan azt írják, annak zöme „a költségvetés terhére korábban nyújtott támogatások visszafizetéséből, a felszámolásokból származó bevételekből, valamint a kezességvállalási díjakból tevődik össze”. De itt jelennek meg az utóbbihoz kapcsolódó követelések behajtásából származó bevételek is. Így tehát az a sejtésünk, a büdzsében ez a megemelt bevétel ezek szigorúbb behajtásából származhat.
