Nem találja az emelkedőre vezető utat a lakossági fogyasztás, ezen belül a kiskereskedelem, ami a kieső áfabevételek miatt az államkasszát is érzékenyen érinti. Pedig a fizetések jelentős növekedést mutatnak. Legalábbis az összesített számok szerint az idei év első felében a bruttó és a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 14 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A két számjegyű növekedés jól hangzik, ám a részletes KSH-adatok azonban jelentősen árnyalják a képet, részben pedig magyarázatot adnak arra, hogy miért nem vett lendületet a fogyasztás. Amellett persze, hogy sok háztartás még mindig nem igazán szeretne költeni, mert bizonytalannak látja a helyzetet, valamint sokan külföldön vásárolnak inkább.
A szóba forgó adatok szerint ugyanis az átlagbérek 14 százalékos emelkedése ellenére a teljes munkaidőben dolgozók 19 százalékának éves összevetésben csökkent a nettó fizetésének reállértéke az idei év első felében. Ez pedig a hivatalos adatokkal számolva több mint 850 ezer embert jelenthet. Igaz, az érintett dolgozók legnagyobb része, 37 százaléka 5-14,9 százalékos pluszban van. A bruttó bérek is több mint 10 százalékuknál mérséklődött, ami szintén árnyalja az összképet.
