Több ezren ostromolták meg az egyik webáruházat, amikor egy 180 ezer forintba kerülő Electrolux sütő mellett 1800 forintos ár szerepelt, ám az évszázad vétele helyett csak egy hibáról volt szó. A svéd háztartásigép-márka régiós vezetője, Tóth Péter a hibát kommentálva azt mondta, valójában nem számítanak arra, hogy az európai piacon fellendülést hoz az idei év – írta a Reuters a kelet- és közép-európai régió kiskereskedelmének kilátásait elemző cikkében.
Ez nem meglepő, a régiós országok nem állnak túl jól. Csehország és Magyarország gazdasága recesszióba süllyedt 2023-ban, Lengyelország ugyan elkerülte ezt, de csak nagyon kicsivel. A prágai kormány a gyenge fogyasztói keresletre hivatkozva már január végén csökkentette az idei GDP-növekedési várakozásait. A magyar jegybank hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg.
Lengyelországban ugyan régiós összehasonlításban a legnagyobb bérnövekedés várható idén, ám a fogyasztói kiadások halványan alakultak januárban, miután a bruttó lakossági megtakarítások 2022 óta zsugorodnak.
Az autó- és autóalkatrész-eladások, valamint a lakásfelújítások bővültek ugyan az év elején, ám az egyik nagy lengyel pénzintézet, a Bank Pekao „reménytelen hónapnak” látta a januárt a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmében.
A nyugati árak keleti bérekkel párosulnak
A pénzintézet várakozása szerint 2024 a megtakarítás éve lesz a lengyeleknél. A 7-8 százalékos reáljövedelem emelkedés talán felét költhetik majd el a boltokban. Ezzel a Fitch Rating elemzői egyetértenek azzal a kiegészítéssel, hogy a régió más országaiban is hasonló helyzet várható. Csehországban és Magyarországon a fogyasztói termékek árai immáron megközelítik az eurózóna szintjét, miközben az emberek szabadon elkölthető jövedelme sokkal kisebb a nyugat-európaiak pénzénél.
Tomas Prouza, a cseh turisztikai szövetség elnöke csak nyáron számít javulásra a fogyasztásban, amikor érezhetővé válik a reálkeresetek javulása. Eközben a PricewaterhouseCoopers magyarországi felméréséből az derült ki, hogy a 300 megkérdezett cég kevesebb mint fele számít árbevételének növekedésére 2024-ben. Több mint egy évtizede nem voltak ilyen pesszimisták a vállalatok. Lengyelországban rontani fogja a helyzetet, hogy a kormány visszaállítja az 5 százalékos fogyasztási adót, amelyet az előző varsói vezetés az elmúlt két évben a kereslet élénkítése érdekében felfüggesztett. Összességében mindent elárul Pawel Ropiak, a lengyel BGK bank elemzőjének megjegyzése.
E szerint a kormányok, a jegybankok és a vállalatok bevethetik az összes eszközt a fogyasztás élénkítése érdekében – adókedvezményeket, laza monetáris politikát, árleszállításokat –, ha a vásárlók nem akarnak költeni a boltokban, akkor minden hiába.
Nagyon ráfér Magyarországra a bővülés
A magyar kiskereskedelemnek hiányzik a vásárlókedv a múlt évi adatok szerint, mivel nagyon messze van egymástól a magyar kiskereskedelem két oldala.
Ahogy arról a Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - az Eurostat adatai február közepén itt az Mforon beszámolt, 2015 óta hatalmas különbség alakult ki a forintban mért kiskereskedelmi forgalom és a volumen, leegyszerűsítve a mennyiségi eladások között. Konkrétabban: kétszer annyit fizettek a magyarok 20 százalékkal több termékért.
Mire "elég" a januári magyar infláció?
Ami segíthet, az az infláció, amely kedvezően alakult. Ahogy arról laptársunk, a Privátbankár Európai Inflációs Körképéből kiderült, Magyarországon jelentős lassulás ment végbe az elmúlt időszakban.
Idén januárban a tizenkét hónappal korábbi 25,7-tel szemben januárban már csak 3,8 százalék lett. Ez pontosan annyi, mint a bolgár adat. A környező országok közül Csehország és Szlovénia ért el jobb eredményt, előbbi 2,3, utóbbi 2,9 százalékos éves inflációval zárta a januárt. Lengyelország , Szlovákia, Horvátország, Ausztria, Szerbia és a Románia rosszabb, 3,9-7,4 százalékos eredményt ért el. Ugyanakkor húsz európai országban még ennél is alacsonyabb fogyasztóiár-index született az év első hónapjában.