4p

A kelet-közép-európai országok fogyasztói egyelőre óvatosak, nem merik magukat nagyobb kiadásokba verni, tartalékolják a pénzüket, hátha visszatér a magas infláció.

Több ezren ostromolták meg az egyik webáruházat, amikor egy 180 ezer forintba kerülő Electrolux sütő mellett 1800 forintos ár szerepelt, ám az évszázad vétele helyett csak egy hibáról volt szó. A svéd háztartásigép-márka régiós vezetője, Tóth Péter a hibát kommentálva azt mondta, valójában nem számítanak arra, hogy az európai piacon fellendülést hoz az idei év – írta a Reuters a kelet- és közép-európai régió kiskereskedelmének kilátásait elemző cikkében.

A tavalyi durva áremelkedés óvatosságra inti a lakosságot. Fotó: Depositphotos
A tavalyi durva áremelkedés óvatosságra inti a lakosságot. Fotó: Depositphotos

Ez nem meglepő, a régiós országok nem állnak túl jól. Csehország és Magyarország gazdasága recesszióba süllyedt 2023-ban, Lengyelország ugyan elkerülte ezt, de csak nagyon kicsivel. A prágai kormány a gyenge fogyasztói keresletre hivatkozva már január végén csökkentette az idei GDP-növekedési várakozásait. A magyar jegybank hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg.

Lengyelországban ugyan régiós összehasonlításban a legnagyobb bérnövekedés várható idén, ám a fogyasztói kiadások halványan alakultak januárban, miután a bruttó lakossági megtakarítások 2022 óta zsugorodnak.

Az autó- és autóalkatrész-eladások, valamint a lakásfelújítások bővültek ugyan az év elején, ám az egyik nagy lengyel pénzintézet, a Bank Pekao „reménytelen hónapnak” látta a januárt a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek kiskereskedelmében.

A nyugati árak keleti bérekkel párosulnak

A pénzintézet várakozása szerint 2024 a megtakarítás éve lesz a lengyeleknél. A 7-8 százalékos reáljövedelem emelkedés talán felét költhetik majd el a boltokban. Ezzel a Fitch Rating elemzői egyetértenek azzal a kiegészítéssel, hogy a régió más országaiban is hasonló helyzet várható. Csehországban és Magyarországon a fogyasztói termékek árai immáron megközelítik az eurózóna szintjét, miközben az emberek szabadon elkölthető jövedelme sokkal kisebb a nyugat-európaiak pénzénél.

Tomas Prouza, a cseh turisztikai szövetség elnöke csak nyáron számít javulásra a fogyasztásban, amikor érezhetővé válik a reálkeresetek javulása. Eközben a PricewaterhouseCoopers magyarországi felméréséből az derült ki, hogy a 300 megkérdezett cég kevesebb mint fele számít árbevételének növekedésére 2024-ben. Több mint egy évtizede nem voltak ilyen pesszimisták a vállalatok. Lengyelországban rontani fogja a helyzetet, hogy a kormány visszaállítja az 5 százalékos fogyasztási adót, amelyet az előző varsói vezetés az elmúlt két évben a kereslet élénkítése érdekében felfüggesztett. Összességében mindent elárul Pawel Ropiak, a lengyel BGK bank elemzőjének megjegyzése.

E szerint a kormányok, a jegybankok és a vállalatok bevethetik az összes eszközt a fogyasztás élénkítése érdekében – adókedvezményeket, laza monetáris politikát, árleszállításokat –, ha a vásárlók nem akarnak költeni a boltokban, akkor minden hiába.

Nagyon ráfér Magyarországra a bővülés

A magyar kiskereskedelemnek hiányzik a vásárlókedv a múlt évi adatok szerint, mivel nagyon messze van egymástól a magyar kiskereskedelem két oldala.

 

Ahogy arról a Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - az Eurostat adatai február közepén itt az Mforon beszámolt, 2015 óta hatalmas különbség alakult ki a forintban mért kiskereskedelmi forgalom és a volumen, leegyszerűsítve a mennyiségi eladások között. Konkrétabban: kétszer annyit fizettek a magyarok 20 százalékkal több termékért. 

Mire "elég" a januári magyar infláció? 

Ami segíthet, az az infláció, amely kedvezően alakult. Ahogy arról laptársunk, a Privátbankár Európai Inflációs Körképéből kiderült, Magyarországon jelentős lassulás ment végbe az elmúlt időszakban. 

 

Idén januárban a tizenkét hónappal korábbi 25,7-tel szemben januárban már csak 3,8 százalék lett. Ez pontosan annyi, mint a bolgár adat. A környező országok közül Csehország és Szlovénia ért el jobb eredményt, előbbi 2,3, utóbbi 2,9 százalékos éves inflációval zárta a januárt. Lengyelország , Szlovákia, Horvátország, Ausztria, Szerbia és a Románia rosszabb, 3,9-7,4 százalékos eredményt ért el. Ugyanakkor húsz európai országban még ennél is alacsonyabb fogyasztóiár-index született az év első hónapjában. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!