Ritka eset, amikor az újságíró arról számolhat be, hogy cikke nem „pusztába kiáltott szó”, hanem valóban arra sarkallja a kormányzatot, hogy teljesítse vállalásait. Márpedig velünk most ez történt. Egy hete még arról számoltunk be, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ígérete ellenére az elmúlt év végéig csupán a napelempályázatok nyerteseinek kevesebb mint 1 ezrelékét fizették ki, ám
cikkünk megjelenését követően kinyílt a kassza.
Lapunk múlt szerdai cikke még arról számolt be, aznapig a 34 816 darab, összesen 120,9 milliárd forintra megkötött szerződésből mindössze 41 esetben fizettek ki összesen 78 millió 301 ezer 741 forintot. A múlt csütörtöki Kormányinfón természetesen ez a téma is szóba került, a kancelláriaminiszter pedig a NER-ben rendkívül szokatlan módon reagált: elismerte az állam felelősségét, és igencsak kritikus szavakkal illette az államigazgatásnak e téren (nem) nyújtott teljesítményét.
Az eseményen a tárcavezető arra is ígéretet tett, a beérkezett 3750 pályázati előlegigényből január végéig 813-at, összesen 1,2 milliárd forint értékben ki fognak fizetni.
Bár napokig nem volt elérhető a pályázati oldalon a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv statisztikai oldala, az egy idő után ismét mutatott adatokat, és szerdán a déli órákban már az volt olvasható, hogy
a napelempályázatokat, illetve komplex napelemes fűtési rendszereket magába foglaló RRF-6.2-es soron 595 darab pályázatra összesen 1 milliárd 194 millió 102 ezer 386 forintot
utaltak ki.
A kifizetések megindulását – miután lapunktól értesült a friss adatokról – a kivitelezőknél érdeklődve megerősítette Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke is, aki telefonos megkeresésünkre azt mondta, a folyósítások a szállítói előleg mértékének, vagyis a szerződéses összeg 40 százalékának felelnek meg.
Lapunk elsőként mutatott rá, a kormányzat – azóta már miniszteri szinten is elismert – késlekedése azt eredményezte, hogy a napelemek fajlagos költségei jelentősen megnövekedtek, így a pályázat benyújtásakor érvényes kilowattpeakenként (ez a napelemek csúcsteljesítményét, tehát az ideális körülmények között megtermelt energiát jelenti – a szerk.) 400-410 ezer forintos fajlagos költség már szeptemberi cikkünk idején is 480-490 ezer forintra rúgott.
Szilágyi Lászlónál érdeklődtünk arról is, hogy jelenleg mennyi a napelemek fajlagos költsége, aki közölte, friss piackutatásuk nincs, de úgy vélik, az őszi adataik továbbra is helytállóak, melyek szerint
a megpályázott összegen felül átlagosan nagyságrendileg 600 ezer forintos költség az, ami felmerül,
a beruházók ekkora önrészt kérnének.
A napelemes ernyőszervezet alelnöke megjegyezte, ez a többletköltség annak függvényében változik, hogy a napelemet a kivitelező cég mikor vásárolta meg. Így például függ attól is, hogy milyen euróárfolyamon tudta beszerezni, a korábban beszerzett egységeknek van tárolási költsége is, ezek okozhatnak különbséget a piaci árakban.
Ám nem minden pályázat esetében indult meg ilyen simán az előlegigény teljesítése. Az RTL Híradója egy olyan esetről számolt be, amikor egy már lezárt, megítélt pályázat esetében szólították fel hiánypótlásra a – névtelenséget kérő – nyertes pályázót. A híradás szerint a hatóság arra szólította fel az érintettet, nyilatkozzon arról, nem áll fenn összeférhetetlenség. Az RTL által feltárt eset lehet, hogy egyedi, ám meglepő. Ugyanis – ahogy azt lapunk is megírta – a parlamenti kérdésekre, interpellációkra egészen decemberig az volt a válasz az illetékes minisztérium tárcavezetőjétől vagy államtitkárától, hogy a kormányzat mindent elkövet, de a hiánypótlások miatt nem történhet meg a nyertes pályázatok kifizetése. Ezt a narratívát azonban lekeverte a múlt heti Kormányinfón Gulyás Gergely azzal, hogy elismerte az államigazgatás „szánalmas és borzalmas” teljesítményét.
