Nemrég átnéztük a költségvetéseket, a kormányhatározatokat és -rendeleteket, összegeztük a TAO-pénzeket és úgy becsültük, hogy az Orbán-kormány nagyjából 1500 milliárd forintot öntött a sportba a létesítményektől kezdve egészen a szakági fejlesztésekig a még csak előkészítési fázisban lévő beruházásokkal együtt, mint például a Nemzeti Korcsolyázó Központ. Facebook-oldalunkra Deutsch Tamás, a Fidesz az európai parlamenti képviselője reagált. Úgy vélte:
"Ez éves átlagban 714 millió euró. Ami kevesebb, mint amennyi az egyik legjobb európai top focicsapat éves költségvetése volt, 2016-ban. Szóval a magyar állam évente kevesebbet költött tokkal-vonóval a teljes magyar sportra, mint EGYETLEN európai top fociklub költségvetése. Ennyi. (Kevés)"Attól most tekintsünk el, hogy az állami költekezést összehasonlítani egy javarészt piaci alapokon működő klub számaival kicsit az almát a körtével esetének tűnik, mindenesetre megpróbáltunk adatokat keresni más tagállamok költekezéseire vonatkozóan. Ennek eredményeként meg kell állapítanunk: akármennyire is sokkoló az 1500 milliárd forint, Deutsch Tamásnak igaza volt. Kevés.
Segítségül az Eurostat adatbázisát hívtuk, ahol megkerestük a költségvetési kiadások COFOG szerinti lebontását. Bár korábban írtunk arról, hogy Orbánéknál többet senki sem költ többet sportra, kultúrára és vallásra, ennél most részletesebb adatokra volt szükségünk, hiszen csakis a GDP-arányos sportkiadások érdekeltek minket. Mivel annyira részletes összesítést a többi tagállam esetében nem tudunk készíteni, mint a hazai viszonyok esetében, sőt a jövőben megvalósuló beruházások anyagi vonzatáról sem lehetnek teljes körű információink, a mostani összehasonlítás során csak és kizárólag a nemzetközi statisztikára támaszkodunk.
Az évenkénti adatokat nominálisan összegeztük, majd ezt vetítettük az országok népességére, lévén csak adófizetői pénzt osztanak szét a kormányok a sportra. Így felfoghatjuk úgy is ezt az egészet, hogy egy állampolgár 2010 és 2016 között az állam közbeiktatásával mennyit adott a sport finanszírozására.
Ebből a szempontból Magyarországnak bőven van hova "fejlődnie", a kormány költekezése ugyanis csecsemőtől az aggastyánig 389 euróba került minden magyarnak. Ez átszámítva szinte pont a most aktuális nettó garantált bérminimumnak megfelelő 120 ezer forint (310 forintos euróval számolva). A régiónkat tekintve a csehek és a szlovénok fordítanak többet sportra, 434 és 453 eurót, míg az élen Luxemburg áll, ahol 6 év alatt 2844 eurós kiadást kaptunk egy lakosra vetítve. Mivel ez a kivetítés egész jól konvergál az országokra jellemző életszínvonallal és a keresetek nagyságával, egy szűkebb vetítési alapot kerestünk.
Az uniós statisztikai hivatalnak az ágazatban dolgozók létszámára vonatkozóan is vannak adatai, amit összevetni a költségvetési kiadásokkal reálisabb képet mutathat. Egy olyan ország esetében, mely több sportágban is a világ élvonalába tartozik, és ízig-vérig sportnemzetnek tekinthető, logikus lehet a nagyobb mértékű költekezés.
Ebből a szemszögből már a rangsor első feléhez tartozunk, hiszen a 7. legmagasabb az egy dolgozóra eső állami kiadás. 6 év alatt 275 865 eurót költött a kormány, ami közel 85 millió forintot jelent. Ezzel többet fordítunk sportra, mint a régiónk bármelyik országa, és egy szinten vagyunk például a finnekkel és az olaszokkal. Az élen itt is Luxemburg áll, ahol kicsivel több mint 1 millió euró jut egy dolgozóra. Az országról mondhatjuk: egy teljesen másik ligában játszik, hiszen mögötte a második helyen szereplő Belgiumban már csak ennek közel fele jut egy főre.
A sportköltések hatékonysága az eredményekben mutatkozik meg a leginkább, éppen ezért a 2010 óta megrendezett olimpiákon szerzett érmekre is rávetítettük a kiadásokat. A legtöbb érmet a britek, németek és a franciák szerezték, akik egyébként nominálisan a legtöbb pénzt fordítják sportra az egész unióban. Lévén, a legnagyobb gazdaságokról beszélünk, nem túlságosan kirívó dolog. Magyarország a maga 33 olimpiai érmével az uniós rangsor középmezőnyében szerepel, ha pedig ezzel elosztjuk a kiadásokat, akkor ebből a szemszögből nézve eredményesnek és hatékonynak is nevezhetjük a magyar állam sportpolitikáját. Egyetlen érem ugyanis 116 ezer euróba (közel 36 millió forintjába) került az államnak, ami az éremmel rendelkező tagállamok körében az 5. legalacsonyabb költséget jelenti.
Ráadásul, ha megnézzük a hozzánk hasonló teljesítményt nyújtó (34 érmet szerző) Ausztria és (33 érmet szerző) Lengyelország költéseit, igazán alaptalan a károgás. Az osztrák állam nálunk majdnem kétszer, a lengyel pedig háromszor több pénzt tolt a sportba a vizsgált időszakban.
A legkevésbé hatékonynak egyébként a portugálok tűnnek, hiszen mindössze 2 olimpiai érmet sikerült megszerezniük a 2010 óta megrendezett 4 olimpián, ami közel 2,2 millió eurós egységkiadást jelent. Bár ők elérték azt, amiről a magyar kormány csak álmodozik: 2016-ban megnyerték a labdarúgó Európa-bajnokságot (ezt az elmúlt évtizedekből csak a spanyolok, a németek, franciák és a görögök mondhatják még el magukról.)
