<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Amint azt Guller Zoltán, az Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője évvégi értékelőjében kiemelte – lapunkban is olvashattak erről –, 2021-ben a magyar turizmus sokkal jobb évet zárt a közismert okok miatt katasztrofális 2020-asnál: a 29 millió vendégéjszaka 24 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Mindez elsősorban a belföldi forgalom bővülésével magyarázható, és értelemszerűen főleg vidéken hozott telt házakat. Baldauf Csabát, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökétől kértük arra, nézzünk a számok mögé.

Hogyan alakult a forgalom a szállodákban?

Szövetségünknek a KSH adataira van csak rálátása, mely 2 hónapos csúszással jelenik meg. Azt látjuk jelenleg, hogy 2021. január-október között 5,9 millió belföldi vendégéjszaka realizálódott a hazai hotelekben, míg ez a szám 2020-ban 6,3 millió, 2019-ben pedig 9 millió volt. A járványügyi helyzet miatt 2020-ban a szállodák novembertől zárva tartottak, így 2021-ben várhatóan kismértékben meghaladja az éves belföldi vendégéjszaka-szám a 2020-as 6,4 milliót.

A budapesti szállodák esetében is érezhető volt a belföldi kereslet növekedése, de az igazán jó hír az, hogy a nemzetközi kereslet is fokozatosan bővül 2021 nyár óta. Ennek ellenére hány fővárosi szálloda van ma is bezárva?

A KSH adatai szerint 2021 októberében országos szinten 772 szálloda működött, a 2020. évi 784-gyel, illetve a 2019. évi 982-vel szemben. Több egység sajnos nem tudott kinyitni, végleg megszűnt, mint szálloda. Jelenleg a fővárosban 158 hotel működik, 2019-ben ez a szám 209 volt.

Ugyanakkor jónéhány szálloda – köztük ötcsillagosok is – nyíltak ez idő alatt Budapesten. Az MSZÉSZ legutóbbi közgyűlésén is szóba került ez. A szállodafejlesztésekkel, beruházásokkal foglalkozó Hegedűs Attila (BDO) úgy fogalmazott: „a 10 évente érkező válság bele van kódolva a rendszerbe, a fejlesztők ennél hosszabb távban gondolkodnak”. Erről mi a véleménye?

Valóban rendkívül válságérzékeny iparágról van szó, ám a legutóbbi, 2008-as gazdasági válság egyáltalán nem érintette ennyire drasztikusan a szállodaipart. Nem volt beutazási korlátozás, utazhattak szabadidős céllal a vendégek, nem kellett ilyen nagyszámban leépíteni a munkavállalói állományt. Ott a szobaárak csökkentek drámaian, melynek helyreállásához nagyjából 8-10 évre volt szükség. Az idősebb kollégák úgy fogalmaztak, hogy még a háborús időszakokban is nagyobb volt az utazási kedv, mint a koronavírus-járvány alatt.

Baldauf Csaba szerint félő, hogy a járvány miatt a szektort elhagyottak a bizonytalan helyzet miatt a jövőben sem fognak visszatérni. Fotó: MSZÉSZBaldauf Csaba szerint félő, hogy a járvány miatt a szektort elhagyottak a bizonytalan helyzet miatt a jövőben sem fognak visszatérni. Fotó: MSZÉSZ

Mi a helyzet a munkaerővel? A járvány miatt átmenetileg bezárt hotelekből a csökkentett bérek miatt a fiatal szakemberek egy része vidékre költözött, vagy más foglalkozásra tért át. Hány százalékos az elvándorlás? Tapasztalható-e már visszarendeződés?

Sajnos, számos kiváló kolléga volt kénytelen elhagyni az iparágat, s a bizonytalan helyzet, a járványügyi készültségi időszak miatt egyelőre sokan nem tértek vissza a szakmába, sőt, félő, hogy a jövőben sem fognak. A koronavírus előtt is jelentős munkaerőhiánnyal küzdött az ágazat, s ez vár ránk a jövőben is. Az egyetlen megoldást a harmadik országokból érkező munkavállalók foglalkoztatása jelentheti, mivel több ezer főre van szükség. Ez a jelenség megfigyelhető a környező országokban, sőt az egész világon is. Ausztriában is drámai a helyzet, és már béremeléssel sem oldható meg a probléma.

Mennyiben befolyásolja ön szerint a turizmus eredményeinek alakulását, hogy a SZÉP-kártyát élelmiszerboltokban is be lehet váltani? Ez persze milliók körében enyhítené a magas infláció miatti szorongást, no meg politikai befolyásoló eszköz is, de mit szólnak hozzá – elsősorban a vidéki – szállodások és vendéglátósok?

A hatályos rendelet alapján február-május között lehet élelmiszervásárlásra fordítani a SZÉP-kártyára feltöltött összegeket. Egyelőre nem látjuk, hogy ennek milyen hatása lehet a turisztikai vállalkozásokra. Úgy gondoljuk, hogy a szállodákat kevésbé érintheti hátrányosan ez az intézkedés, viszont az éttermek esetében okozhat bevételkiesést. Bízunk abban, hogy a szállodai, éttermi vendégkör költőképességét kevésbé érinti negatívan a jelenlegi gazdasági helyzet.

A szakma egy időben az Airbnb-t látta nagy legyőzendő vetélytársnak. Ma pedig mintha – más okból – az online utazási irodákkal való kapcsolat lenne problémás. Az MSZÉSZ legutóbbi közgyűlésén Bogár Zoltán, a Danubius Hotels üzletfejlesztési igazgatója az online utazási irodákkal (OTA) való együttműködést részletezte. Az egyik szakmai online lapban kutya-macska barátságként jellemezték ezt a kapcsolatot, legalábbis ezt bizonyítja a „frenemies" kifejezés, azaz barát is és ellenség is a hotelek számára az online utazási iroda, ugyanakkor megkerülhetetlen, jóllehet, nagyon drága.

Az Airbnb-re kimondottan szüksége van a fővárosnak, mivel a szállodai kapacitás nem tudja lefedni a főszezon keresletét. A problémát az jelentheti, hogy egyenlőtlen versenyhelyzet alakult ki a nem megfelelő szabályozási környezet (adózás, tűzvédelem, higiénia, stb.) miatt, illetve egy-egy Airbnb-ház hotelként való hirdetése megtévesztette a vendégeket, akik sokszor éppen a Szállodaszövetséghez fordultak panaszukkal. 

Az online szálláshelyközvetítő oldalakkal való kapcsolat már az első pillanattól negatív és pozitív hatásokkal is járt. Egyértelműen magas jutalékokkal dolgoznak az OTA-k, de a kisebb, főleg önálló üzemeltetésben lévő házaknak még mindig alacsonyabb költséget jelent, mint ugyanazt a vendégszámot generáló marketingkampányba kezdeni. Minden szállodának célja, hogy a foglalások nagy része saját weboldalán keresztül érkezzen be, így közvetlen foglalás esetén a legtöbb esetben kedvezőbb árat nyújtanak a vendégeknek.

Az Airbnb-re kimondottan szüksége van a fővárosnak. Fotó: depositphotosAz Airbnb-re kimondottan szüksége van a fővárosnak. Fotó: depositphotos

A Covidot legyőzte a belföldi turizmus, ahogyan Guller Zoltán fogalmazott. Időközben átalakult a hazánkba érkező turisták köre is, egyre több a román, a szlovák és az ukrán beutazó. Mennyiben igényel ez más marketingpolitikát, vagy más szolgáltatási igény teljesítését, mint mondjuk egy német vagy svéd turista esetében? Hogyan értesülnek az említett országokból érkezők például a szállodákról, a vendéglátós kínálatról? Nyilvánvalóan az internetről, de azért többségüknek szűkebb a pénztárcája, mint a Nyugat-Európából érkezőknek. Erről mi a tapasztalat?

A marketingstratégia a csoportos vendégek elérése helyett az egyéni, szabadidős céllal érkezők megcélzására változott. Ezen eszközöket, csatornákat eddig is használták a szállodai szakemberek, most csak az arányok változtak meg. A fővárosi szállodai szobaárak jelentősen nem csökkentek. Ennek egyik oka, hogy az egyéni vendégeknek magasabb átlagáron lehetett szobát értékesíteni, mint a 10-20-30 fős csoportot szállító utazási irodáknak. Átalakult a szegmentáció. Hasonló a helyzet versenytársainknál, Bécsnél, Prágánál és Pozsonynál is. 

Tavaly június 25-én jelent meg a turisztikai törvény módosítása, amely szerint november 1-jétől már nemcsak a szálláshelyeknek, hanem a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ (NTAK) rendszerében. Mennyiben jelent ez többletmunkát és mi a haszna? Szakmai körökben megoszlanak erről a vélemények… 

Az NTAK statisztikai adatgyűjtésre szolgál, személyes adatok bekérése nélkül. Jelenleg is számos étteremben részletezve vannak a nyugtán, számlán a kikért ételek, italok. Mivel még nem jelent meg a részletszabályokról szóló rendelet, így a bekért adatok köre egyelőre nem ismert. Az all inclusive, vagy félpanziós szolgáltatást nyújtó szállodáknál lehet kimondottan problémás az adatok rögzítése, de bízunk benne, hogy megfelelő megoldást talál erre az Ügynökség.

Az MTÜ vezérigazgatója úgy fogalmazott: a magyar turizmus számára a következő év célja a 2019-es eredmények elérése lehet. Mennyire tartja ezt reálisnak?

A vendégforgalom szempontjából nagyon ambiciózusnak tekinthető, hogy ezt a célt el lehet-e érni, látva a nehéz évkezdetet. Azt, hogy idén a 2019. évi nettó árbevételt meg lehet-e közelíteni, az nagyban függ attól is, hogy turizmusfejlesztési hozzájárulás milyen mértékben lesz megállapítva, valamint, hogy tavasztól meg tud-e indulni egy jelentősebb kereslet.

A nemzetközi kereslet növekedését a MICE – más néven üzleti – turizmus lassú felépülése hátráltathatja. A főváros esetében erős forgalmat hozott a járvány előtt már a január-február is, ami most sajnos nem tud teljesülni. 

A szállodák célja, hogy a foglalások nagy része saját weboldalán keresztül érkezzen be. Fotó: PixabayA szállodák célja, hogy a foglalások nagy része saját weboldalán keresztül érkezzen be. Fotó: Pixabay

Végül egy számadatot kérek: a magyar szállodai és vendéglátós szektorban működő cégek, szolgáltatók hány százaléka tagja ma az MSZÉSZ-nek?

Jelenleg 447 szálloda, 10 szállodalánc, 27 önálló étterem, 16 oktatási intézmény és 131 társult tag, valamint beszállító a szövetség tagja. A hazai hotelkapacitás közel 60 százalékát képviselő vállalkozások tagjai a szövetségnek, a szobakapacitást tekintve pedig ennél is nagyobb az arány. Az MSZÉSZ jelentős, meghatározó volument képvisel a szállodaiparban.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.