Ahogy azt néhány héttel ezelőtt, Orbán Viktor "elvonjuk az extraprofitot" címmel megjelentett facebookos bejelentése után megbecsültük: a kormányzatnak egy legalább 2000 milliárd forintos kiigazítást kellett végrehajtani a költségvetésben - ezt a későbbi konkrétumok is alátámasztották. Ennek oka jól ismert: az elmaradó uniós bevételek, a választás előtti soha nem látott mértékű osztogatás indokolta, és az a tény, hogy már a tavaly év végén sem tudott helyrebillenni a büdzsé egyensúlya a költségvetési és gazdasági (elszálló infláció) folyamatok miatt, amit a koronavírus-járvány miatti gazdasági helyzet eredményezett. És erre jött még rá a tervezettnél kétszer nagyobb kiadás a 13. havi nyugdíj teljes kiutalása miatt, mellette 685 milliárdos tétel volt a személyi jövedelemadó visszatérítése a családosoknak, valamint egyre nagyobb teher hárult az államkasszára a háború miatt rohamosan emelkedő energiaárak és a rezsicsökkentés fenntarthatósága miatt.
A Fidesz szótárában megszorítással felérő költségvetési kiigazítást nemrég be is jelentették, melynek egy része a különböző szektorokra kivetett különadó, másik része pedig a közvetlen állami megtakarítás. A kormányzati nyilatkozatok alapján a megtakarítások területe nem hozott újdonságot: már tavaly év végén is arra kényszerült a kormány a kialakult helyzet miatt, hogy bizonyos, nagyobb állami beruházásokat elhalasszon. Ezek olyan projektek, melyek még nem indultak el - és tesszük hozzá: vélhetően nem is származik probléma a csúszásból, ellentétben például egy nemzetközi sporteseményre készülő új létesítmény késéséből, amelyből jókora galiba kerekedhet.
És persze ezek mellett is számos területen meg lehetne húzni még a nadrágszíjat, ám a helyzet az, hogy a 2023-as költségvetés főkötetének áttekintése után még csak nyomát sem látjuk az állami takarékoskodásnak. Bár azt is érdemes hozzátenni, hogy mióta nyár elején fogadják el a következő évi büdzsét és főleg mióta a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború okozta jelentős bizonytalanság mellett még rövid távon is nehéz tervezni, az elfogadott büdzsé nem több egy "átmeneti sorvezetőnél".
A kormány ugyanis minden évben rendeleti úton - a parlament ámenje nélkül - év közben gyakorlatilag kénye-kedve szerint módosíthatja az aktuális költségvetést, akár egyszerre 100 milliárd forintos tételeket is megmozgatva.
De térjünk vissza a jövő évi büdzséhez és a megtakarítás hiányához. Talán nemcsak én vagyok így ezzel az olvasóink és az állami pénzügyeket követők között, aki azt gondolta, hogy ha beruházások elhalasztásáról és spórolásról van szó, akkor kapásból van két fejezet a büdzsében, amelynek kiadásait tüzetesen felül lehetne vizsgálni:
- a sportkiadások
- és a kiemelt kormányzati magasépítési beruházások fejezet.
Az idei évre elfogadott költségvetés szerint a sportkiadások összessége 106 milliárd forintot tesz ki, amihez hozzávehetjük még azt a becsült 107 milliárd forintot, melyről gyakorlatilag lemond az állam a TAO-támogatások miatt.
Összesen tehát idén 213 milliárd forint megy terv szerint Orbán Viktor egyik kedvenc stratégiai ágazatába. Ez az összeg jövőre 280 milliárd forintra fog emelkedni, vagyis 31 százalékkal több megy a területre - úgy, hogy mind a közvetlen kiadások összege, mind pedig a becsült TAO-támogatás egyaránt jelentős mértékben emelkedik.
Csak, hogy néhány példát említsünk:
- 20 milliárddal több TAO-támogatással tervez a kormány,
- a "kiemelt Nemzetközi Sporteseménystratégia és sportesemény pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása" előirányzatra 10,1 milliárd forint után jövőre 29,6 milliárdot szánnak - a növekedés mértéke 93 százalékos,
- versenysport és szakmai feladatok támogatására pedig 67 százalékkal többet, 17,2 milliárd után 28,7 milliárdot költenének el.
- Az autó-motorsport pedig az idei 13,9 milliárd után jövőre 16,5 milliárdos állami támogatást élvezhet (ez plusz 20 százalék)
- De 30 százalékot meghaladó mértékben nő a sportági fejlesztési koncepciók előirányzata (20,7-ről 27,8 milliárdra), az MLSZ feladatainak támogatására pedig 6,9 milliárdról 9,7 milliárdra emelkedik.
A kiadások növekedésének lehetne egy nyomós indoka: mégpedig az inflációkövető emelés, amely azt a célt szolgálná, hogy reálértéken pont ugyanannyit költenek majd, mint tették korábban. Ám a fenti felsorolásból jól látható, itt egyáltalán nem erről van szó.
Ahogy nem beszélhetünk hasonlóról a "kiemelt kormányzati magasépítési beruházások" előirányzat esetében sem. Itt a két legnagyobb tétel: az egyedi magasépítési beruházások, valamint a programszerű magasépítési beruházások. Az egyedi beruházások előirányzata 143,5 milliárd forintról 215,4 milliárdra fog jövőre emelkedni, ami 50 százalékos növekedést jelent.
Igaz, a programszerű magasépítési beruházásokon megspórolnak 42 százalékot (26,4 milliárdról 15,1 milliárdra csökken az előirányzat), és a beruházási tartalékot is megfelezik (40 milliárd után jövőre itt 20 milliárd lesz), ám nominálisan összesítve mégsem történik takarékoskodás.
Végeredményben ugyanis 20,5 százalékkal többet kap ez az előirányzat, 217 milliárd forint után jövőre 261,5 milliárd mehet erre a célra úgy, hogy a kormány több képviselője is az állami beruházások elhalasztását nevezte meg, mint a spórolás egyik tétele.
Bár a kormány sokkal inkább az osztogatás híve, mint a fosztogatásé, kíváncsiak voltunk ezzel a témával összefüggésben arra is, hogy vajon mennyi pénzről mondanak le jövőre, ami különféle adókedvezmények miatt nem folyik be a költségvetésbe. Nos, itt sem látszik önmérséklet. Az egyik legérdekesebb és a legtöbbet vitatott tételnél, a TAO-támogatásoknál már jeleztük: jövőre még több pénzről mondanak le terveik szerint. 107 milliárd után jövőre 127 milliárdtól esik el az államkassza, mert a büdzsé helyett különféle sportszervezeteknek utalják a cégek a társasági adójuk egy részét.
Ám nem ez az egyetlen tétel, ahol növekedés van, hiszen összességében is 13 százalékkal több pénzről mondanak majd le: az idei 1600 milliárd forint után várhatóan 1807 milliárd forint adó nem fog befolyni az államkasszába.És itt nemcsak magánszemélyekről van szó: adókedvezményeket lehet érvényesíteni a társasági adó és az szja mellett a jövedéki adóból, a helyi iparűzési adóból, valamint egyebek mellett a szociális hozzájárulási adóból is.
Összefoglalva a legtöbbet vitatott tételek esetén semmiféle megtakarítási szándék nem látszik az Orbán-kormány részéről a jövő évi büdzsé tervezete alapján. Igaz, az extraprofit-adó ismertetésekor elhangzott a Kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részéről, hogy látható, értelmezhető összegeket szeretnének beszedni, ezért is kerültek fókuszba az érintett szektorok. No, de ha a kormány csak legalább annyit költene sportra, TAO-ra és magasépítési beruházásokra, mint idén, akkor is több mint 110 milliárd forintot spórolhatott volna. Ez pedig bőven kiváltotta volna a biztosítási szektorra és a légitársaságokra kivetett extrasarcot.
