TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
mfor.hu

Hétévnyi hanyatlás után már második éve erősödik a szociális ellátórendszerünk az Eurostat számai szerint. Közben az uniós segélyezések hatékonysága összesítettben 2010-től fogva egy év kivételével folyamatos lejtmenetben van. 

Nem hozzák a várt hatást a szociális segélyek az Európai Unióban, mutat rá az Eurostat friss statisztikája. A szervezet összesítése szerint ráadásul masszívan hanyatló trendről beszélhetünk: 2010-től fogva folyamatosan csökken az uniós állami segítségnyújtások hatékonysága, ami alól csak a 2013-mas év volt kivétel.

A fenti ábra azt mutatja, hogy uniós átlagban az egyes években a különböző segélyek - a nyugdíjat nem számítva - milyen arányban mentették meg az elszegényedés kockázatának kitetteket attól, hogy még rosszabb helyzetbe kerüljenek. Ez az érték csak 2013-ban mozdult el fölfelé, amúgy nyolc év óta folyamatosan csökken, és a negatív trendet a tavalyi évre számított becslés is folytatja (2017-re azért csak saccolnak, mert Írország és Nagy-Britannia adatai még nem elérhetők). Vagyis a szociális segélyek egyre kevésbé hatékonyak az unióban.

Uniós átlagban tavaly 32,4 százalékkal sikerült segélyezéssel csökkenteni az elszegényedés által veszélyeztetettek számát. A legjobban Finnország segélyei teljesítettek, ahol 56,9 százalékos volt a csökkenés. A listán a második Dánia, ahol 51 százalékkal sikerült csökkenteni a számot, a harmadik hely pedig Magyarországé.

Nálunk a veszélyeztetettek 46,4 százalékán sikerült segíteni, ami magasabb, mint a korábbi években, sőt, az unióban is a kivételek közé tartozik, rajtunk kívül néhány országban - például Franciaországban vagy Szlovéniában - javult ez a mutató. Ami azért meglepő, mert az elmúlt évek inkább a szociális támogatási rendszer visszaszorításáról, munkaalapúvá tételéről szóltak (segély helyett közmunka), ami elvileg pont ellentétes hatást kellene, hogy gyakoroljon az Eurostat által vizsgált mutatókra. Amennyiben szélesebb értelemben vizsgáljuk ezeket a transzfereket -beleértve a családoknak nyújtott támogatásokat is - akkor talán könnyebb megmagyarázni a javulást. Ekkor meg az a dilemma, hogy az adókedvezmények - amelyek képesek felhúzni az adatot - nem számítanak klasszikus szociális transzfernek - szemben az évek óta változatlan családi pótlékkal -, vagyis nem világos, mit vett alapul az Eurostat.

A részletes statisztikák egyébként már 2005-től fogva mutatják, mire voltak jók a szociális segélyek. Magyarország esetében a hatékonyság a következőképpen alakult:

 

A tavalyi adat híján csak a korábbi évek számaiból következtethetünk Írország és Nagy-Britannia 2017-es teljesítményére. Előbbi, bár a 2010-es, 61,9 százalékos csúcsérték óta folyamatosan egyre rosszabbul teljesít, valószínűleg még így is becsúszik 50 százalék fölé, ha tartja a hanyatlási ütemét. Nagy-Britanniát viszont jó eséllyel végleg is megelőzzük, tavalyelőtt ugyanis 43,4 százalékos volt a mutatójuk, ami kvázi stagnálás a 2015-ös állapottal együtt.

A legkevésbé hatékony a görög segítségnyújtás volt, ahol csak 15,8 százaléknyi leszakadóban lévő embert tudtak visszahúzni a szakadék széléről. Románia és Olaszország tanyázik még a mezőny végén, 16,6, illetve 19,4 százalékkal.

Ami a nyugati szomszédokat és a V4-es partnereket illeti, Ausztria hatékonysága 42,1 százalékos volt, Csehországé 42,4, Szlovákiáé 29,1, Lengyelországé pedig 37,5 százalékos.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.