Mint múltkori cikkünkben megírtuk, a debreceni önkormányzat a csütörtöki közgyűlésén módosítani készül az építményadózásról szóló helyi rendeletét. Ennek folytán jövő januártól az 5 négyzetméteresnél nem nagyobb reklámhordozók után is adót kell fizetniük a reklámhordozók tulajdonosainak. Ezt egy törvényi változással magyarázza az önkormányzat.
Azonban máshol másképpen értelmezik a vonatkozó jogszabályokat, azokból azt vezetik le, hogy nem kell adót kivetniük a településeknek. És hogy még cifrább legyen a kép, az sem mindegy, hogy ki számít adóalanynak.
0 forint helyett 1000 forint
A települések egyik helyben kivethető adója az építményadó. Az erről szóló törvényt úgy módosította 2017-ben a parlament - az ezen a piacon akkor még erős pozíciókkal rendelkező Simicska Lajos vállalkozó megleckéztetésére -, hogy a reklámhordozókat is beemelték az adóztatandó körbe. A törvény annyit írt elő, hogy évente négyzetméterenként maximum 12 ezer forint adót lehet kivetni, illetve megállapították, hogy az adó alanya a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.
Ez lehet vállalkozó, lehet magánszemély is. A helyi gazdasági élet fellendítésében érdekelt önkormányzatok azonban többnyire arra törekedtek, hogy fenntartsanak egy mentességi határt a kisebb reklámhordozók számára: mivel a jogszabályból levezethetően akár 0 forintos adót is megállapíthattak, ezt az utat választották. Azért, hogy a kisebb felület fenntartására, vagy megvásárlására képes kkv-kat tehermentesítsék, csakúgy, mint az ilyen reklámhordozót tulajdonló magánszemélyeket.
Egy idén nyár eleji parlamenti adómódosítás azonban új helyzetet teremtett. A helyi adókról szóló törvényt ugyanis egy szó beillesztésével úgy módosították, hogy a vállalkozó az üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze mellett a reklámhordozója után sem élvezhet mentességet az építményadó alól.
Amikor a debreceni önkormányzat ősszel azzal a kéréssel fordult az illetékes kormányhivatalhoz, hogy jogi útmutatással segítsék a helyi rendeletek megalkotását - ez egy megszokott eljárás, annak érdekében, hogy a város megfeleljen a magasabb szintű jogszabályoknak - a kormányhivataltól az a válasz érkezett, hogy az említett törvénymódosítás miatt az önkormányzat a jövő évtől nem adhat mentességet a reklámhordozók esetében. Mind a hivatal, mint a tesület úgy értelmezte az egyszavas betoldást, hogy a továbbiakban nem lehet 0 forint adót megállapítani, ezt a kedvezményes sávot meg kell szüntetni. Így az a javaslat megy be holnap a közgyűlés elé, hogy legyen 1000 forint az adó; azért ennyi, mert ez még nem jelent aránytalanul nagy terhet az adóalanyoknak.
Maradhat a 0 forint?
Igen ám, de nem minden kormányhivatal értelmezte ugyanígy a törvénymódosítást. A Veszprém megyei Pétfürdő esetében például arra jutottak - mint a település honlapján olvasható, a november 22-i ülésre készült előterjesztésből kiderül -, hogy a 0 forintos adómérték nem ellentétes a helyi adóról szóló törvénynek a vállalkozót érintő mentesség, kedvezmény tiltásáról szóló, nyáron kiegészített pontjával. Ezért jövőre is fenn kívánják tartani az erre vonatkozó rendelkezést.
Akkor most mi legyen? - tehetik fel sok helyen a kérdést a képviselők. A debreceniek szerint a hivatkozott jogszabályváltozás nem csak Derbecen, hanem valamennyi település vonatkozásában irányadó - derül ki a megkeresésünkre küldött válaszukból. Más településeken, illetve kormányhivatalokban viszont úgy gondolják, hogy továbbra sem kell tényleges adófizetésre kötelezniük az érintetteket, fenn lehet tartani a 0 forintos adótételt.
Ha a debreceniek jogértelmezése helytálló, akkor 2019-től a reklámhordozót tulajdonló vállalkozásoknak - mivel a törvénymódosítás rájuk vonatkozik - ezzel a költséggel is számolniuk kell majd. Ha viszont a pétfürdőiek álláspontja helytálló, akkor egyáltalán nem kell hozzányúlni a helyi rendeletekhez.
A debreceni döntés annyiban érdekes, hogy nem tesz különbséget a magánszemélyek és a vállalkozók között, egységesen emeli az adót. Ami abban az esetben fordulhat elő, ha ott csak vállalkozó adóalany van.
Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy a jelek szerint adott kormányhivataltól függ, melyik utat választja egy település, ám mindenkinek nem lehet igaza ebben a kérdésben. Sok segítségre mindenesetre nem számíthatnak a helyhatóságok a törvénymódosítást benyújtó központi kormányzattól: Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a cikkünk kapcsán azt mondta az ATV-nek, hogy a Pénzügyminisztériumnak nincs jogköre ebben a kérdésben, a helyi adókról az önkormányzati testületek döntenek. "Ha Debrecenben egy helyi adórendeletet módosítanak, az a helyi önkormányzat jogköre. Ez egy helyi döntés. Így aztán arra válaszolni, hogy ezt más önkormányzat be akarja-e vezetni, nyilván nem lehet" - közölte az ATV munkatársával tegnap az államtitkár.
