Hónapról hónapra örömteli hírrel állhat elő a kormány a Központi Statisztikai Hivatal adatközlései nyomán: a hazai bérek emelkedése lendületes és töretlen, mely több tényezőnek is köszönhető. Egyrészt a hatéves bérmegállapodás, ami révén szignifikáns mértékben emelkedett az elmúlt pár évben a minimálbér és a garantált bérminimum, illetve a szociális hozzájárulási adó megállapodás szerinti csökkentése is lehetőséget ad a munkaadóknak a béremelésekre. Az adócsökkentés miatt megmaradt összegeket ugyanis a dolgozók fizetésének növelésére fordíthatják. Harmadik, bérnövelő tényezőként pedig a munkaerőhiány említhető. Bizonyos területeken ugyanis a munkaadók magasabb bérek biztosításával igyekeznek a hiányzó munkaerőt pótolni, illetve a jelenlegit megtartani.
Hogy a következő 5 évben ugyanezen indokok állnak-e majd a bérnövekedés hátterében, azt biztosan nem lehet tudni, viszont a kormány további lendületes béremelkedéssel számol - ez a jövő évi költségvetés gazdasági prognózisát taglaló részéből derül ki.
Ebben a GDP, infláció, háztartások fogyasztása mellett a munkaerőpiacra, így a nettó bérek várható alakulására vonaktozóan is tartalmaz előrejelzést a táblázat. E szerint a nettó fizetések lassuló ütemben, de továbbra is emelkedhetnek:
- 2019-ben 9,4 százalékkal,
- 2020-ban és 2021-ben 8,3-8,3 százalékkal,
- 2022-ben 8,2 százalékkal,
- 2023-ban 7,9 százalékkal
nő a dolgozók által hazavitt összeg.
A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 2018-ban az átlagos nettó fizetés 219 412 forint volt, amiből kiindulva a kormány által jelzett növekedési ütem alapján kiderül,
2023-ban már 328 688 forint lehet az átlagos nettó bér Magyarországon. Ez a 2018-ashoz képest 109 ezer forinttal jelent nagyobb összeget,
vagyis átlagban évi 20 ezer forinttal, havi szintre lebontva 1666 forinttal több pénzből lehet gazdálkodni a következő 5 évben.
Bár a prognózis alapján lassul a növekedési ütem, az előző ötéves ciklussal összevetve nominálisan mégis fokozódik a béremelkedés mértéke, ami a korábbi évek alacsonyabb bázisával magyarázható. 2013 és 2018 között ugyanis "mindössze" 68 ezer forinttal nőtt nominálisan a nettó bér.
Hiába azonban a lendületes növekedés, nemzetközi viszonylatban még ez is kevés az érdemi felzárkózáshoz, sőt. Mint az egy nemrég megrendezett konferencián elhangzott, a jövő évben várhatóan a béreket dinamikusabban felzárkóztató Románia is lehagyja Magyarországot, így a régi EU-tagállamokhoz viszonyítva a magyarnál már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek.
A munkavállalói juttatások nagyon visszaeshetnek
A mostani számítások alapján az látszik, hogy a munkavállalók egyéb juttatásai a bér szárnyalásával ellentétesen fognak alakulni. A konvergencia programban szereplő prognózisok alapján próbáltuk megbecsülni a nettó bérek várható alakulását. A programban azonban nem a nettó bérekre, hanem a munkavállalói jövedelmekre szerepelt előrejelzés. Ez, a nemzeti számlák alapján számolt munkavállalói jövedelem azonban nem egyenlő a bérrel, mert ezen felül még az egyéb munkavállalói juttatásokat is magába foglalja. Éppen ezért a korábbi évek adatai alapján azt feltételeztük a következő 5 évre, hogy a munkavállalói jövedelem 83 százalékát teszi ki a bér. Ebből levezetve 2023-ra 286 ezer forintos átlagos nettót kaptunk eredményül.
A két becslés közötti differencia nem arra enged következtetni, hogy a kormány rövid időn belül ennyivel kedvezőbbnek látná a bérek várható alakulását. Sokkal inkább arra utal, hogy
a jövőben a munkavállalói jövedelmen belül az eddigieknél nagyobb arányt fog képviselni a fizetés, vagyis az egyéb juttatások várhatóan egyre inkább háttérbe szorulnak. Ilyen egyéb juttatásba tartoznak a pénzbeni mellett a természetbeni javadalmazások is, melyeket a munkavállaló kap a munkavégzés ellenértékeként, igaz, egyre szűkösebb módon.
