Egy salátatörvény egyik paragrafusával a Semjén Zsolt javaslatára lehetővé tennék, hogy a jelenlegi 250 millió forintos éves bevétel helyett akár 500 millió forintig is ekhó szerint, jelentős kedvezménnyel adózzanak a hivatásos, első osztályú bajnokságban szereplő sportolók - számoltunk be mi is a javaslat benyújtása után.
Jelenleg egy alkalmazott a bére után 15 százalék szja-t fizet, 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 7,5 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot. Ezen felül a munkáltató még 21 százaléknyi adót és járulékot fizet összesen. Ha egy sportoló az ekhó szerint adózik, akkor mindössze 15 százaléknyi adót fizet, az őt foglalkoztató sportvállalkozás pedig Tiba István tavalyi javaslata révén mentesül a fizetési kötelezettségek alól.
Az ekhós, kedvezményes adózás azonban nem eredményez ugyanolyan nyugdíjjogosultságot, mint a hagyományos adózás. A hatályos törvény szerint az ekhó-alap 61 százalékát kell figyelembe venni nyugdíj számításakor, ami értelemszerűen ugyan kevesebb a 100 százaléknál, viszont a havi közel 42 milliós ekhó-alap 61 százaléka is bőven milliós nyugdíjt biztosít a sportolóknak.
Noha a javaslat értelmében minden első osztályban játszó hivatásos sportolónak kedveznek ezzel a módosítással, valójában ekkora fizetések leginkább a labdarúgásban jellemzőek, a topcsapatoknál akár 7-8 milliós gázsikról is lehet hallani. Ugyanakkor már a kézilabdában is szárnyra keltek milliós fizetésekről szóló hírek. Ez alapján joggal vélik úgy sokan, ez a módosítás főként Orbán Viktor kedvenc sportjánál, a focinál hasznosulhat leginkább.
A javaslatot november végén a parlament is tárgyalta, ahol a Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka, a jegyzőkönyv szerint Szabó Zsolt egy egészen elképesztő indokot hozott a szerinte kiemelten fontos módosítás alátámasztására.
"Hiszünk abban, hogy a magyar egészségügy jövőjének egyik meghatározó eleme, hogy minél több sportoló minél több sporttevékenysége kerüljön végrehajtásra az országban, és ezzel megalapozzuk a jövő egészséges nemzedékét".
A kormánypárt a sport támogatását egyébként nem először hozza összefüggésbe az egészségüggyel. Még tavaly Nyitrai Zsolt fejtette ki véleményét, miszerint minden egyes sportra költött költségvetési forint, két forint megtakarítást eredményez az egészségügy területén. Az eszmefuttatás az utánpótlás támogatása, az ehhez szükséges megfelelő infrastruktúra kialakítása esetén még logikusnak is nevezhető, hiszen a legkisebbekkel szerettetik meg a sportot, a mozgást, ezáltal egy aktívabb létformát alakítva ki bennük.
Hogy a hivatásos sportolók kedvezményes adózási lehetősége miként támogatja az egészségügyet, azt már csak egy nagyon erőltetett gondolatmenettel lehetne összefüggésbe hozni.
Mindenesetre Szabó Zsolt saját bevallása szerint egy dologban hisz: oktatás, kultúra, sport. "Nagyon büszke vagyok arra, amikor a magyar zászló lebeg-lobog bármilyen rendezvényen, és azt szeretném mondani, hogy nem csak a foci van. Kézilabda, kosárlabda, vízilabda, és van még egy sportág, aminél szükség van erre."
Kérdésre reagálva Szabó kiegészítette ezt a listát: a tenisszel és az úszással, ahol szükség lehet az ekhó-törvény módosítására. Sőt, egyenesen azt kívánja
"bárcsak minden sportágban olyan sportolóink lennének, hogy ennyit keresnének, mert akkor azt jelenti, hogy nagyon sok díjat, nagyon első helyet elnyerünk, és Európa legerősebb sportnemzete vagyunk; szeretném, ha efelé tartanánk."
Az ellenzéki képviselők némileg populista módon az ekhós bevételi határ duplázását összefüggésbe hozták az egészségügyi fizetésekkel, valamint a duplázódó ápolási díjjal is. Erre reagálva Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára egyszerű magyarázatot adott:
"azt gondolom, ami nagyon lényeges különbség a vitában elhangzott ápolási díj és a sportolók fizetése között, az az, hogy az ápolási díjat az állam fizeti, költségvetési kiadás. A sportoló fizetését pedig a professzionális sportszervezet fizeti, ismétlem, kedvező adózás mellett, de nagyon lényeges különbség van aközött, hogy ki állja az adott személy fizetését."
Banai szerint a módosítás csak megteremti annak lehetőségét, hogy ha egy sportvállalkozás meg tud és akar fizetni egy sportolót, akkor nagyobb fizetési határ szerint biztosíthassa az ő foglalkoztatását. Ekkora fizetéseket azonban csak néhány topcsapat tud kitermelni (például Garancsi Vidije, a Ferencváros, Felcsút), viszont a kedvezményes adózás mellett a költségvetés is bevételtől esik el, tehát Banai elkülönítése azt illetően, hogy ki fizeti a cechet, nem teljesen állja meg a helyét, hiszen az ekhó-törvény módosítása a költségvetést is negatívan érintheti.
