Az Európai Unó országainak növekedési kilátásai összességében kedvezőek, mind az idei, mind a következő évben két százalék feletti növekedés várható – a közép-kelet-európai régió gazdasági növekedése pedig jóval az uniós átlag felett alakul, a térség a következő években is az európai növekedés motorja lehet – mondta Varga Mihály.
A tárcavezető elmondta, a régió gazdaságainak teljesítménye az első félévben elmaradtak a várakozásoktól, többek között a Brexit és a kereskedelmi háború okozta kockázatok miatt. Ezek a tényezők és az olajár emelkedése a továbbiakban is negatív kockázatot jelenthetnek a növekedésre – derült ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.
Az idei első negyedévben 0,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, míg az éves alapú növekedés 2,5, illetve 2,4 százalék volt az euróövezet és az Európai Unió tagállamaiban. A második negyedévben szinten 0,4 százalék volt a növekedés negyedéves alapon, míg éves szinten 2,1 százalékos bővülést mértek mindkét térségben. Az Eurostat mindkét országcsoport esetében 0,1 százalékkal mérsékelte az előrejelzést.
Ennyi jogot nem adhatnak
A tárcavezető szerint Magyarország támogatja a pénzmosás elleni felügyeletek közötti együttműködés megerősítését, de aggályosnak nevezte az Európai Bankhatóság megerősítését célzó törekvéseit. Varga Mihály elmondta: Magyarország nem tud támogatni olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az uniós bankhatóság a tagállami felügyeletek feje felett hozzon döntést a nemzeti hatáskörbe tartozó pénzintézetek működéséről.
A pénzügyminiszterek találkozóján pont került az adócsalás elleni küzdelem egyik eszközének, az általános fordított áfa bevezetésének a kérdésére is, amelynek lényege, hogy az eladó helyett a vevő fizeti be az áfát a költségvetésbe. Magyarország támogatja a fordított adózás általánossá tételére vonatkozó javaslatot, de a gazdaságfehérítésben a kormány már korábban is bevezetett ennél hatékonyabb intézkedéseket: többek között az fordított adózás általánossá tételére vonatkozó javaslatot.
Javítani kell az együttműködést
Ahogy arról korábban már írtunk, a Financial Times birtokába került uniós jelentés szerint a közelmúltban kirobbant botrányok azt jelzik, hogy hiányosságok és hézagok vannak az Európai Unió felügyeleti szervei és a nemzeti felügyeleti szervek együttműködésében a pénzmosás elleni küzdelemben. A jelentés szerint jogilag nem kellően tisztázott a különböző pénzügyi felügyeleti szervek közötti együttműködés, nem megfelelőek az uniós országok közötti információcserét biztosítani hivatott egyezmények, és uniós szinten nincs forrás elkülönítve arra, hogy a szabályokat a gyakorlatban is érvényre juttassák.
Andrea Enria, az Európai Bankhatóság (EBA) elnöke most egy új, európai szintű szervezet létrehozását javasolja, hogy a bankok valóban végrehajtsák az uniós jog által előírt ellenőrzéseket és intézkedéseket a pénzmosás megakadályozására. Uniós illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy bár az elmúlt években az EU több jogkört kapott a bankok felügyeletére – tehát erősödött az uniós szintű kontroll –, a pénzmosás elleni küzdelem és ennek jogi szabályozása nagyrészt nemzeti hatáskörben maradt.
