Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Király Béla Király Béla

A kormány nem akar engedni, az Európa-szerte alkalmazott úgynevezett Kurzarbeit és bértámogatás kapcsán is próbálják az egyik alapelvüket, a munka alapú társadalmat érvényesíteni. Emiatt a bevezetésre kerülő támogatás rendszere sajátos vonást is tartalmaz majd.

Németország a 2008-as válságot követően sikeresen alkalmazta a rövidített munkaidő, a Kurzarbeit rendszerét, illetve az ahhoz kapcsolódó állami támogatást. Ennek révén jóval kisebb mértékben nőtt a munkanélküliek aránya náluk, mint más uniós országokban.

A bevált recept pedig a mostani krízishelyzetben is előkerült, sőt nem csak a németek, de számos más ország is bevezette ezt a módszert. Nem véletlenül, a szakértők is egyfajta csodafegyvernek tekintik a Kurzarbeit rendszerét.

Ez egyébként egy olyan kollektív megoldásnak tekinthető, amikor minden fél kisebb mértékű áldozatot vállal, ezért cserébe viszont végső soron a társadalom, a vállalat és az egyén is jobban jár később. A módszer során általában a munkaidőt jelentősen megvágják (például 8-ról 4 órára), a munkavállalók fizetése viszont ennél kisebb mértékben csökken, mert a kieső bérek egy részét az állam biztosítja. Ez a vállalatokra is ró plusz terheket, az államnak is pénzébe kerül és a munkavállalónak is némileg kevesebb bevétele lesz. Ugyanakkor a végső elszámolás során az előnyök meghaladják a hátrányokat. A vállalatok nem veszítik el a korábban felépített kollektívájukat, ami – ahogy azt még pár hónappal ezelőtt is láttuk - a konjunktúra alatt "aranyat ér". A dolgozók nem esnek ki a munkaerőpiacról és a jövedelmük is kisebb mértékben csökken, mintha munkanélkülivé válnának. Az állam pedig rövid távon pénzt tol ugyan a munkahelyek megtartásába, ám megakadályozza, hogy beinduljon egy negatív gazdasági spirál, amikor tömegesen veszítik el emberek a munkahelyüket, akik aztán fogyasztóként eltűnnek a piacról, ami azért probléma, mert az így kieső vásárlóerő miatt tovább mélyül a válság.

Németországban arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a dolgozók átmenetileg egyáltalán ne végezzenek semmilyen munkát. Ha a munkaadó szeretné megtartani őket, akkor akár ilyen esetben is kaphatnak az érintettek bértámogatást.

Utóbbi az, ami a magyar elképzelésekbe és a kormány által vastörvényként hangoztatott munka alapú társadalom ideájába nem fér bele. Ezt Palkovics László keddi tájékoztatóján is hangoztatta.

A miniszter jelezte, hogy azt várják el az érintettektől, hogy ha bértámogatást fizet az állam, akkor ne otthon legyenek a munkavállalók, hanem végezzenek valamilyen hozzáadott értéket képviselő tevékenységet.

Ez persze elég képlékeny, és a miniszter kedden nem adott ehhez egyértelmű támpontot - azt említette, hogy a leállás alatt a munkavállalók végezhetnek például oktatási tevékenységet, vagy részt vehetnek a cég egyéb ügyeinek fejlesztésében. A miniszter szerint fontos, hogy ne legyen egyfajta szünet a munkavállalók számára ez az időszak sem.

Újabb részleteket közölt a miniszter
Újabb részleteket közölt a miniszter

Keddi bejelentése során Palkovics László a hétfőn elmondottakhoz képest az alapkoncepcióról nem mondott a fentieken túl sok újat. Megismételte, hogy állami támogatást biztosítanak a rövidített munkavégzéshez kapcsolódóan. Az elkerülhetetlen leállás idejére eső bért igazságos plafon mellett a magyar állam 70 százalékig átvállalja három hónapos időszakra.

Ami viszont nóvumnak tekinthető, hogy a támogatási rendszert a szellemi foglalkozásúakra, kutatókra is testre szabottan kiterjesztik. Mint azt Palkovics László közölte, a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók esetén a következő 3 hónapban 40 százalékos bértámogatást biztosít a kormány.

Noha a szabályok pontos szövege még segítheti a tisztán látást, de összességében elmondható, hogy bár kissé nehezen született meg az elmozdulás a Kurzarbeit irányába és a bértámogatás megadásáról, összességében sokat segíthetnek a most bejelentett intézkedések a munkahelyek megőrzésében. Ez pedig, ahogy a napokban Orbán Viktor és Palkovics László is többször megfogalmazta, kulcskérdés lehet a gyorsabb kilábalás megvalósításában.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.