<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Szerintük a tervezett adóztatás túlzott eltéréseket eredményezne a pénzügyi vállalkozások esetében.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tudomásul veszi az extraprofit adókról szóló kormányrendelet szükségszerűségét, ugyanakkor felhívja a figyelmet néhány olyan "problémás pontra", melyeket „mindenképp orvosolni kellene”, és az érintett üzletágakra kifejtett várható hatások elemzése alapján „egy igazságosabb megoldási javaslatot” dolgozott ki, melyet eljuttatott a Pénzügyminisztériumnak, derül ki a kamara közleményéből.

Kiszámolták, mekkora terhet jelent az EPA. Fotó: PixabayKiszámolták, mekkora terhet jelent az EPA. Fotó: Pixabay

A BKIK szakértői a rendelet hatálya alá eső cégeket 3 csoportba osztották:

amelyeknél a változó gazdasági helyzet miatt tényleges extraprofit keletkezik (például bankok, kőolajipar), amelyeknél a gazdasági helyzet miatt nem keletkezik extraprofit, de a teherviselő képességük egy bizonyos szintű adót elbír, valamint a légitársaságokra – ez a szektor részben luxusszektornak minősül, az igénybe vevők nagyobb része nem magyar állampolgár és az adók áthárítása a fogyasztókra nehezen megakadályozható.

A rendelet által érintett üzletágak adóterhelése az adózott eredményhez viszonyítva 5-35 százalék között mozog.

A BKIK részletes elemzése szerint ugyanakkor a legkomplexebb szektorok, vagyis a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében ugyanakkor az adómértékek között nagyon komoly eltéréseket tapasztalhatók.

Ezen belül a kereskedelmi bankoknak 402,8 milliárd forint adózott eredményre vetítve 146,1 milliárd forint extraprofit adót (EPA) kell megfizetniük, ami az adózott profitra vetítve 36,3 százalék.

Amennyiben a teljes bankszektort a jelzálogbankok és a külföldi bankok magyarországi fióktelepeivel együtt számoljuk, akkor a teljes bankszektorra vetítve 763,7 milliárd forint adózott eredményre 203 milliárd forint extraprofit adó jut, ami átlagosan 26,5 százalékos elvonást jelent.

A pénzügyi vállalkozások esetében, ahol a betétgyűjtésből fakadó extraprofitról nem lehet beszélni, a helyzet sokkal összetettebb. Az MNB nyilvántartása szerint 2021. év végén összesen 245 engedéllyel működő pénzügyi vállalkozás volt Magyarországon.

A teljes üzletág tavalyi (nem számítva 19 darab, tavaly nem teljes évet zárt társaság eredményét) adózott eredménye a mérlegadatok alapján 122,6 milliárd forint volt, míg a fizetendő adó 20,2 milliárd forint, ami a teljes pénzügyi vállalkozások üzletágra vetítetten 16,5 százalékos az átlagos terhelés alatti elvonási arányt jelent.

Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyeket aránytalanul sújt az EPA, egyeseket pedig egészen szélsőséges mértékben.

A kézizáloghitelezési tevékenységet folytató társaságok esetében például mindenképpen javasolják a rendelet módosítását. A szektorban 17 társaság működik.

A 2021. évi adózott eredmény 999 millió forint volt, míg az EPA 908,4 millió forint, ami az átlagos adóteherhez képest extrém módon szélsőséges, 90,9 százalékos elvonást jelent.

Két szektor esetében pedig megfontolásra ajánlja a kamara a módosítást. Az egyik szektorba a hitelezést folytató társaságok tartoznak. Itt 69 társaság működik. A 2021. évi adózott eredményük 6,65 milliárd forint volt, míg az EPA 4,43 milliárd forint, ami 66,5 százalékos elvonást jelent.

A másik szektor a lízing társaságok, esetükben az elvonási arány 30,07 százalék lenne.

A kamara szerint a légitársaságokra utasonkénti tranzakciós hozzájárulási díjat szabott ki a rendelet, amelyet az „légiközlekedésről szóló törvény. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek” kell megfizetni és behajtani a légitársaságokon, amivel jelentős adminisztrációs teher keletkezik.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban az utasra, azaz a jegyre kivetett adón kívül lehetőség van a repülőt, azaz a járatot adóztatni, a BKIK megfontolásra ajánlja, hogy az adóztatás egyszerűsítése és a versenyképesség megőrzése érdekében inkább járatonkénti átalány adót vessen ki az állam.

A BKIK a fővárosi vállalkozások általános gazdasági érdekképviseleti szervezeteként nagy hangsúlyt fektet a piaci versenyhelyzet kiegyenlített feltételeinek biztosítására. Különösen fontos ez olyan terhelt körülmények között, amikor a gazdasági szereplőknek nagyobb terhet kell viselniük a társadalmi válság elkerülése érdekében úgy, hogy mindez a piaci erőviszonyokat ne torzítsa, hívja fel a figyelmet a közlemény.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.