A népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani - ez akár a mottója is lehet Orbán Viktornak és kormányának. A miniszterelnök az elmúlt években többféle formában is nyomatékosította ezt a törekvését, ami megalapozta a Brüsszellel vívott harcot és a külföldön, a rászoruló térségekben elköltött adóforintokat. A bajt ugyanis ott kell szerinte megfékezni, ahol keletkezett és nem a nyakunkba venni azt.
A rászoruló térségekben elköltött pénzek mellett uniós szinten kiemelkedő nagyságrendű összeget fordít a kormány a családtámogatásra. A 2010-es hatalomra kerülés óta ennek jegyében alakította ki a kormány a családi adókedvezmények rendszerét, a CSOK-támogatást, és legutóbb a családvédelmi akciótervet is bevezette. Noha anno az akkor még nemzetgazdasági miniszterként tevékenykedő Matolcsy György már az egykulcsos szja bevezetésétől is baby-boomot várt, az elmaradt, a statisztikák pedig azóta sem árulkodnak gyökeres fordulatról. Az ország népessége továbbra is apad, igaz, arra vonatkozóan nincsenek pontos adatok, hogy a születésszám a fent sorolt intézkedések nélkül milyen mértékben csökkent volna.
Azonban van egy eleme a népességpolitikának, ami a természetes fogyást adatokkal alátámasztva is mérsékli, egyre nagyobb mértékben enyhítve a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, de ez a folyamat gyökeresen szemben áll a kormány céljával.
"A nemzetközi vándorlásból egyre növekvő pozitív egyenleg mutatkozik"
A Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2018 című kiadványának ezen fejezete tehát más megvilágításba helyezi a trendeket, mint amit az Orbán-kormány látni szeretne. Ebből ugyanis kiderül, hogy tavaly minden eddiginél több külföldi telepedett le nálunk. A kulturális különbségekre érzékeny Orbán-kormányt az legalább elégedetté teheti, hogy zömében nem az iraki, szíriai, afgán térségekből érkeznek új polgárok, hanem a szomszédos országokból. Ők ugyan nem számítanak rászorulóknak, de mégis az európai zsidó-keresztény kultúrkörhöz tartoznak.
Mindenesetre ez a fajta nemzetközi vándorlás egyre nagyobb mértékben segít mérsékelni az ország lakosságának természetes fogyását. A kiadvány szerint 2019. január 1-jén minden korábbinál több, 172,6 ezer külföldi állampolgár tartózkodott jogszerűen és huzamosan Magyarországon, az ország népességének 1,8 százalékát alkotva. Egy év alatt ezen állampolgárok száma 16,6 ezer fővel emelkedett, minden eddiginél nagyobb mértékben - legalábbis 2013-ig visszamenőleg mindenképpen. Akkor még "csak" 133 ezer külföldi állampolgár élt tartósan Magyarországon, vagyis a bevándorlás és a gazdasági migráció ellen vívott, milliárdokba kerülő harcok közepette 6 év leforgása alatt majdnem 40 ezerrel több külföldi állampolgár telepedett le hazánkban. Ahogy az a grafikonon is látható, a bevándorlás pont az utóbbi években gyorsult a leginkább, amikor a kormány is folyamatosan nagyobb fokozatra kapcsolt.
A KSH adatai szerint a nálunk élő külföldiek zöme Európából érkezett, főként a környező országokból.
- 12-12 százalék Romániából, valamint Ukrajnából,
- 9,3 százalék Németországból (ez feltehetően a hazánkban termelő német tulajdonú cégekkel is magyarázható),
- és 5,4 százalék Szlovákiából.
A külföldi állampolgárok nemzetiség szerinti megoszlását tekintve évek óta szinte változatlan az Ázsiából érkezettek aránya, 27-28 százalék körül mozog. Mivel az összlétszám emelkedik, a változatlan arány azt is jelenti, hogy az ázsiaiak csoportja is növekszik Magyarországon. Főként egyébként kínaiak és vietnámiak telepedtek le hazánkban.
Bár a korábbi évek kiadványait tekintve a KSH teljeskörűen nem ugyanolyan lebontásban fogalmazta meg a nemzetiség szerinti megoszlást, néhány tény így is megállapítható.
- A 2019 és 2018 közötti növekedés nagyon nagy mértékben köszönhető az ukrán állampolgároknak, akik huzamos ideig tartózkodnak Magyarországon. Egyéb statisztikák ismeretében minden joggal feltételezhető, hogy tartózkodásuk célja a munkavállalás. 2018-ban a külföldiek 5,7 százaléka volt ukrán, év elején ez 12 százalékra emelkedett. A növekedés hátterében egyrészt állhat a kormányzati kampány, mellyel a hiányszakmákban történő foglalkoztatásukat szerették volna elősegíteni, aminek eredményeként 2 év leforgása alatt 5000 ukrán dolgozó helyezkedett el magyar cégeknél. Másrészt a vállalatoknak a hazai munkaerőpiaci problémák miatt nem sok egyéb választásuk marad a külföldön toborzásnál. Parragh László, az MKIK elnöke lapunknak nemrég úgy nyilatkozott: a vállalatok mostanában Szerbiából, a Kárpátaljáról próbáltak dolgozókat alkalmazni, de már Ukrajna iparosodottabb, háborúval sújtott keleti régiójából is csábítják a munkásokat, igaz, ott az orosz cégekkel kell versenyezniük. Ami a jövőt illeti, az elnök szerint átmeneti megoldást a török, illetve a távol-keleti (vietnámi, kínai) munkaerő alkalmazása jelenti, mivel főleg utóbbiak munkakultúrája fér jól össze a közép-európai elvárásokkal, és egy életszakasz után visszatérnek hazájukba.
- Az elmúlt években egyre kisebb csoportot képeznek a román állampolgárok. Arányuk a teljes külföldi "népességen" belül a 2017-es 16 százalékról előbb 15, majd 12 százalékra mérséklődött tavaly. 2013-ban viszont még sokkal vonzóbb lehetett számukra Magyarország, hiszen akkor a több mint 144 ezer külföldinek a 29 százalékát tették ki.
- Az huzamosabb idei nálunk tartózkodó ázsiaiakat tekintve 2015 és 2017 között volt látványos a növekedés mértéke. Arányuk ugyanis a négy évvel ezelőtti 22 százalékról 2016-ban 24, majd 2017-re 27 százalékra emelkedett. 2018-ban és 2019-ben már lassabb ütemű volt a bevándorlás mértéke, hiszen arányuk változatlanul 28-28 százalék volt a KSH kiadványa szerint.
Naponta 54 külföldre vándorolt magyar tért vissza hazánkba
A kiadvány röviden kitér arra is, hogy a korábban kivándorló magyarok közül hányan tértek vissza. Igaz, a hivatal saját bevallása szerint "a magyar állampolgárok kivándorlásának pontos mérése nehézségekbe ütközi, de az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok szerint az utóbbi években az elvándorlás megtorpant, majd megfordult.
Az egyenleg már pozitív, hiszen 2018-ban 18 150 magyar állampolgár távozott külföldre, ezzel párhuzamosan pedig 20 ezer korábban kivándorolt állampolgár visszatért. Többségük a szomszédos Ausztriából költözött haza, életkorukat tekintve pedig inkább a fiatalabb korosztály gondolta úgy, hogy érdemes visszatérnie. A hazatérők 65 százaléka 40 évnél fiatalabb, zömében hajadonok vagy nőtlenek - vagyis demográfiai szempontból a legkedvezőbb, családalapítás előtt állók.
