Bő egy évvel ezelőtt a kormány még abban a hitben ringatta a napelem-tulajdonosokat, hogy akik az "uniós határidőig", vagyis 2023. december 31-éig létesítenek saját naperőműveket, azok a csatlakozás után 10 évig jogosultak lesznek az éves szaldó elszámolásra. Lantos Csaba energiaügyi miniszter azoban a hétvégi Tranzit fesztiválon bejelentette, hogy
2024 januártól nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba.
Feltételezhető, hogy a kormány a mostani lépést majd az Európai Unióra fogja, noha Brüsszel csak azt várja el, hogy a 2024 után létesített háztartási naperőművek esetén ne legyen szaldó elszámolás. Az is elképzelhető, hogy azt fogják kommunikálni, hogy tulajdonképpen a havi szaldóelszámolással nem változik semmi, ám ez valójában a napelemesek számára egy jól érzékelhető rezsiemelés lesz.
Az eddigi éves elszámolás ugyanis a lakossági ügyfelek számára biztosította azt, hogy a megtermelt áramot az év bármely szakaszában használják, most viszont a havi különbözetet ki kell fizetni. Ezzel pedig a háztartási erőművek tulajdonosai nagyon rosszul fognak járni, maga az áram ára ugyanis nevetségesen alacsony. Az A1 tarifa esetén - amellyel általában mindenki számol - áfával együtt kilowattóránként 36,9 forint, amiből maga az áram nagyjából nettó 5 forint, és ennek majdnem az ötszöröse, több mint nettó 23 forint maga a rendszerhasználati díj. Amikor tehát egy éves szinten nullán lévő fogyasztó áramot termel, akkor azért nettó 5 forintot kaphat (ez bruttóban nagyjából 6,3 forint), ha viszont ő vételez villamosenergiát a hálózatból, akkor neki ki kell fizetni a bruttó 36,9 forintos fogyasztást.
A rendszerhasználati díj egyébként tavaly a rezsiemelés (vagy ahogy a kormány kommunikálta, a rezsicsökkentés csökkentése) bejelentését követően változott. Ez már akkor is okozott mind szakmai, mind politikai polémiát. Ahogy arról lapunk egy éve írt, szakmailag a szakértők nem tartották ördögtől valónak a díj emelését, hiszen korábban a rezsicsökkentés ürügyén ez nem változott, ami hozzájárult a hálózati fejlesztések elmaradásához. A hazai villamosenergia-rendszer pedig komoly megújításra szorulna, hiszen az időjárásfüggő energiaforrások növekvő termelése mind nagyobb terhelést jelentenek, de a kormány által komoly pénzért idecsábított ipari üzemek (leginkább az akkumulátorgyárak) óriási energiafalók, így a felhasználók miatt is növelni kell a kapacitásokat.
A témával korábban ebben az alábbi cikkben részletesen foglalkoztunk:
Arról egyelőre nincs információ, hogy azok a háztartási naperőművel rendelkezők, akik éves szinten eddig nullára hozták a termelés és a fogyasztás szaldóját milyen árkategóriába kerülnek, mi az egyszerűség kedvéért a rezsicsökkentett árral számolunk. Hangsúlyozzuk, ha ettől eltérő árszabást alkalmaznak a kereskedők, akkor még az itt levezetettnél is sokkal rosszabbul járnak az érintettek.
Két példával szemléltetjük a változásokat. Az első esetben az érintettek napelem nélkül kimaxolnák a rezsicsökkentett díjat, az éves fogyasztásuk tehát évi 2523 kWh (havi 210 kWh). Ez most havonta átalánydíj esetén 7749 forint, vagyis éves szinten nagyjából 93 100 forint. Ezt az általunk megkérdezett szakértő szerint nagyságrendileg 2,5 kWp (kilowattpeak) kapacitású erőmű kielégíti, mivel azonban a rendszerek kiépítésénél az ennél kicsit nagyobb rendszer esetén sem volt érdemi különbség a létrehozásában, ezért mi egy 3 kWp inverterrel és ehhez szükséges napelemekkel számoltunk. Értelemszerűen itt éves szinten nem nullára fut ki az érintett, hanem ő összességében energiabetápláló lesz, ami az eddig alkalmazott rendszerben azt jelentette, hogy elvileg még néhány ezer forint visszatérítésére is jogosult lenne, ám ezt a többség nem veszi igénybe, mert az adminisztrációs teher ennél sokkal nagyobb.
Hogy a napelemek pontosan mennyit termelnek, az az időjárástól kezdve a tájoláson át a rendszer profizmusáig nagyon sok minden függvénye. Példánkban ennek megfelelően egy nagyjából átlagosnak tekinthető szcenáriót nézünk meg, de ettől bármelyik irányba 10-15 százalékos eltérés még úgymond belefér. Éves szinten a 3 kW peak kapacitású rendszer 3400 kWh energiát termel, az elméleti átlagfogyasztó pedig 2523 kWh áramot használ fel. Alaphelyzetben tehát éves szaldó esetén lenne közel 900 kWh termelése az, ami után, ha fizetne neki a szolgáltató, akkor nagyjából 3600 forintra lenne jogosult.
Az áramfogyasztásnál a rezsicsökkentett mennyiségbe komolyabb fűtő-hűtő eszközök használata jellemzően nem fér be. Ennek ellenére a szakértők szerint a valós fogyasztás télen érezhetően meghaladja a többi évszakét, hiszen túl azon, hogy többet világítunk (ez egyébként a mostani energiatakarékos égőknél már kevesebbet számít), a háztartási eszközöket is többet használjuk. (Minden háztartás fogyasztása más és más, de itt a fogyasztás karakterisztikájának az ábrázolása volt a célunk).
Ahogy az a táblázatunkból is kiderül, hiába termel valaki éves szinten a fogyasztásánál 35 százalékkal többet, a havi szaldó alkalmazásával a végén mégis neki kell majd fizetnie.
Ha valaki úgymond igyekezett észszerű döntést hozni, és például a fűtést és a hűtést is legalább részben elektromos árammal oldotta meg, az ugyanúgy elnyeri a méltó büntetését.
Ami azért is lehet sokak számára döbbenetes, mert például egy hőszivattyú energiahatékonysága sokkal jobb, mint egy gázkazáné, tehát aki sokmillió forintért ilyen beruházást hajtott végre, végső soron az ország számára is pozitív lépést hozott, hiszen nem terheli a környezetet és kiváltja a drágán importált gázt. Példánkban megint csak a fogyasztás lefutását próbáljuk meg vázolni és nem vizsgáljuk a módszert, ugyanakkor az kijelenthető, hogy az eszközök úgynevezett COP mutatója (a COP érték egy arányszám, ami megmutatja, hogy egy kW felvett elektromos energiával hány kW fűtési teljesítmény állítható elő) alapján nagy különbségek lehetnek a fogyasztási görbében. Ebben az esetben a képzeletbeli fogyasztónk 5 kWp kapacitású rendszert építettet ki, és úgy számoltunk, hogy az éves termelése és fogyasztása megegyezik. A példában szereplő család téli fogyasztása jóval magasabb, mint a tavaszi vagy az őszi, de a nyári időszakban is van egy kisebb púp a grafikonban a hűtés (légkondicionáló) alkalmazása miatt.
Az első példával szemben itt ugyan nincs eredetileg plusztermelés, részben ennek is betudható, hogy a végszámla is magasabb lesz. Tehát hiába termel és fogyaszt valaki azonos mennyiséget, azok eltérő lefutása miatt jövőben neki is fizetnie kell majd villanyszámlát.
Mfor-vélemény
Természetes lehet azon polemizálni, hogy aki ki tudott fizetni egy kisebb rendszerért 2-2,5, míg egy nagyobbért, ha a fűtési rendszerét is átalakította, akár 10 millió forintos nagyságrendű összeget, annak egy-egy ilyen villanyszámla nem kellene, hogy problémát okozzon. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a beruházásokat a fogyasztók nem feltétlenül saját zsebből finanszírozták, hanem sokan hitelből tették, így az egyébként is növekvő kamatok mellett most további teher hárul rájuk. Arról nem beszélve, hogy az új rendszerrel megint azt üzente a kormány, hogy nem lehet bízni az ígéreteiben, mert ha a felelőtlen gazdálkodása miatt ég a ház, akkor semmibe fogja azokat venni. Arról nem is beszélve, hogy azokat büntetik az új intézkedéssel, akik próbáltak felelősen döntést hozni, úgymond az állam helyett magukról gondoskodni.
