Számos olvasónk jelezte, hogy nem igazán érti a villanyszámláját, hiszen a kormány azt kommunikálta, fenntarthatatlanok az energiaárak, legyen szó földgázról vagy elektromos áramról, és emiatt kell az átlagfogyasztás feletti mennyiségre jóval nagyobb összeget fizetni. Csakhogy a kedvezményes fogyasztási mennyiség esetén az elektromos áramról szóló számlákból az derült ki, hogy a fizetendő összeg ugyan nem változott, de azon belül, maga az energia ára jóval olcsóbb lett. Kérték, oldjuk fel ezt az ellentmondást, és magyarázzuk meg a történteket.
Ha hivatalosan akarjuk megfogalmazni a változást, akkor azt mondhatjuk, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) H 2430/2022. számú határozatának 1. melléklete tartalmazza a július 1-től érvényes elosztási díjakat, a H 2359/2022. számú határozat B. melléklete pedig az átviteli díjak értékét határozza meg. A dokumentumokból kiderül, hogy a forgalomarányos díjak látványosan megugrottak, hiszen az átviteli díj minden csatlakozási kategóriában a korábbi három és félszeresére nőtt, miközben a forgalmi díj kategóriánként eltérően, de nagyjából a korábbi két és félszerese lett.
Fontos megjegyezni, hogy a lakosság számára biztosított nagyon nyomott alapárak (rezsicsökkentett árak) esetében a fogyasztók által fizetendő végösszeget a változás nem érinti, hiszen azok fixálva vannak. Így viszont az a nonszensznek látszó helyzet adódik, hogy miután az áramdíj és a rendszerhasználati díjak összege nem változik, utóbbi drasztikus megemelése miatt az energia ára még olcsóbb is lett az átlagfogyasztás alatti kategóriában, mint a rezsiemelés előtt volt. A kedvezményes kategóriában szereplők számára ez tehát inkább csak egy technikai érdekesség, amin persze lehet bosszankodni, hiszen ez azt jelenti, hogy az áramszolgáltató vállalatok a „pénzüknél vannak”, miközben az olcsóbbá tett áram költségét valakinek meg kell fizetni.
De miért kell, hogy jól járjanak a szolgáltatók?
A nyár folyamán, az árak változását módosító jogszabály publikálásakor elindult erről egy vita, hiszen miközben számos ágazat kapott a nyakába a kormány által extraprofit-adónak nevezett extrasarcot, az áramszolgáltatóknak a jogszabályváltozás nyereséget biztosít.
Ennek kapcsán a lapunknak is számos alkalommal nyilatkozó energiapiaci szakértő, Holoda Attila arra utalt, hogy az állam – kivételes módon nem átírta, hanem – betartja a hatályos törvényeket. Mint azt a 24.hu-nak elmondta, a villamosenergia-ellátásról szóló törvény alapján 4 százalékos tőkearányos megtérülést kell biztosítani a szolgáltatóknak, ezért kellett a rendszerhasználati díjat megemelni. A szakértő ugyanakkor utalt arra is, hogy amikor a rezsicsökkentést bevezették, akkor még nem tartották fontosnak e szabály betartását, viszont amióta NER-közeli érdekeltség is van a piacon, azóta igen. Ha megnézzük, az elmúlt években már kisebb korrekciók voltak, drasztikus árváltozásra viszont csak most került sor.
Hadházy Ákos, a legaktívabb ellenzéki politikus a helyzetet úgy magyarázta, hogy amíg Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc a magasabb áramárakban volt érdekelt, addig a MEKH a díjaknál azt érvényesítette. Mint ismert, a leggazdagabb magyar vállalkozó 2020 elején eladta az állami MVM-nek a Mátrai Erőművet, ezt követően már nem volt érdekelt az energiatermelésben. 2021. március 30-án viszont aláírták a szerződést a TITÁSZ áramszolgáltató megvásárlásáról, vagyis hirtelen érdekelt lett a szolgáltatói piacon, és már tavaly érvényesült az árakban, majd idén a nyereséges működést is garantálták a társaságnak.
A hivatalos kommunikáció mondhatni, természetesen tagadta, hogy a díjak módosítása mögött „politikai megbízás” állna. Eszerint az energiahivatalnak négyévente kötelezettsége, hogy a hálózati szolgáltató cégektől az aktuálisan bekért költségeket is figyelembe véve állapítsa meg a rendszerhasználati díjat. A bekért költségekben egyébként számos olyan tétel szerepel, amit a jogszabályok szerint át kell hárítani a fogyasztókra, nem mellesleg uniós kötelezettségszegési eljárás is indult, amikor az állam ezeket a szolgáltatókra akarta terhelni. A rendszerhasználati díjak korrekciója tehát a MEKH szerint semmi másról nem szól, mint az uniós és a hazai jogszabályok betartása, és ennek szellemében megállapították meg ezeket.
A fogyasztók fizetik meg Mészáros Lőrinc profitját?
Összességében természetesen üdvözlendő, hogy az állam és az ügyben eljáró szervek jogkövető magatartást folytatnak, az ugyanakkor feltűnő, hogy ez számos más esetben nem evidencia. Nagyon sokszor szembesülünk ugyanis olyan esettel, amikor a kormányzati szándék szembemegy az uniós előírásokkal és a hazai jogszabályokkal is. Ilyenkor pedig a kormány inkább módosítja a hazai törvényeket vagy határozatokat és felvállalja a bizottsági vizsgálatokat vagy akár egy komolyabb pénzügyi következménnyel járó procedúrát is.
Arról is érdemes szót ejteni, hogy a rezsicsökkentett árak rögzítése, de az összetevők változása komoly költséggel jár. A publikus adatok alapján jelenleg kWh-ként az MVM nagyjából 15 forintos átlagáron jut hozzá az elektromos áramhoz, amit aztán a megemelt rendszerhasználati díj miatt tetemes veszteséggel értékesít. A rezsicsökkentett kategóriában egy egységnyi áramon 10 forint vesztesége van az állami társaságnak. Ahogy azt fentebb is jeleztük, ezt a bukót valakinek ki kell fizetni, és állami cég lévén ez a valaki a sor végén mindig az adófizető lesz, akitől vagy több pénzt szed be a költségvetés, vagy gyengébb minőségű, kevesebb szolgáltatást fog kapni az államtól.
Ráadásul, aki kicsúszik az olcsó kategóriából, annak a költségei egyebek mellett azért nőnek jelentősebben, mert a lakosságnak számlázott piaci árnövekedés egy tetemes részét a megemelt rendszerhasználati díj teszi ki.
