2025 decemberében az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 1,0 százalékkal mérséklődött - tette közzé a KSH pénteken. A rendkívül gyenge eredményt hozó előző hónaphoz képest némi bővülést jelentett a hivatal: szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,9 százalékkal nagyobb volt a 2025. novemberinél.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kedvezőbbnek látja az év végi képet, bár hozzáteszi: az éves bővülésben szerepet játszott, hogy a megelőző évinél eggyel több munkanap volt, miközben negyedéves bázison a tavalyi utolsó három hónapban is mérséklődött a termelés volumene.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza gyorsértékelésében szintén pozitívummal kezdte elemzését: kedvező a havi szinten mért 0,9 százalékos emelkedés, még akkor is, ha a gyenge bázist követően nem meglepő a jelenség. Kedvezőnek látja a nyers adatok által jelzett 1,8 százalékos éves emelkedést is – bár a munkanaphatással korrigált 1 százalékos csökkenést ő is megemlítette, de egyúttal jelezte: a csökkenés mértéke a korábbiakban ennél jellemzően nagyobb volt.
Segített a bázishatás és a BMW-gyár, az energiaipar lehúzta a teljesítményt
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza szerint azért érdemes árnyalni a havi szintű emelkedés által mutatott képet: mivel novemberben 2 százalékos volt a havi alapú visszaesés, így még azt sem sikerült ledolgoznia a magyar ipar egészének a decemberi javulással. Az év/év index jelentős javulásában is a tavalyi extrém alacsony bázis szerepét emelte ki.
Regős szerint is a megszokottnál kedvezőbb éves alapú bővülésben szerepet játszik egyrészt, hogy a bázisidőszaki adat nem volt annyira erős – bár kiemelkedően gyenge sem. Másrészt a termékkülkereskedelmi adatból azért már számítani lehetett arra, hogy a mostani adat kedvező lesz.
A KSH első becslése szerint az alágak többségében nőtt a termelés volumene, az élelmiszeriparban és a járműiparban kisebb, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és a villamos berendezés gyártása alágakban nagyobb mértékben. Molnár Dániel is említi, hogy utóbbi három ágazat esetében a növekedést a 2024 végi alacsonyabb bázis is segítette, illetve a járműipar esetében a BMW-gyár termelése is megjelenhetett már az adatokban. Regős Gábor is kiemeli: most pozitív hírek érkeztek a két egyébként jellemzően szenvedő húzóágazat, a járműgyártás és az akkumulátorgyártás felől.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Molnár Dániel arról is írt, mi húzhatta vissza az adatot: figyelembe véve a 4 alág együttes súlyát a feldolgozóiparon belül, az MGFÜ szakértője szerint a reggeli adat arra is utal, hogy az energiaipar az év végén gyengébb teljesítményével érdemben visszafoghatta az ipar egészét, miközben a feldolgozóiparon belül a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás, illetve a gép, gépi berendezés gyártása alágak negatív hatását kell kiemelni a megelőző havi adatok alapján.
A minisztérium a háborúra és a németekre mutogat
A kormány továbbra is csak külső tényezőket lát a gyenge teljesítmény hátterében. A szomszédunkban zajló háború elhúzódása és a gyenge német gazdaság továbbra is fékezi az ipar teljesítményét – írta kommentárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány a negatív külső hatások ellensúlyozása érdekében adócsökkentésekkel és célzott programokkal támogatja a magyarországi ipar fellendítését és a hazai kkv-kat – írják.
A magyarországi ipar fellendítéséhez az is hozzájárul, hogy a közeljövőben olyan gigaberuházások kapcsolódnak majd be a nemzetgazdaság teljesítményébe, mint a CATL, a BYD, a SEMCORP, vagy az EcoPro
- sorolja a minisztérium közleménye, amelyben az EU által Ukrajnának tervezett támogatások ostorozásának is jutott hely. A kommentárban előkerült a múlt heti, szintén gyengére sikerült GDP-adatot követően bedobott békegazdaság kifejezés is.
Valami változik Németországban
Egy fecske persze nem csinál nyarat – pláne télen: bár az ágazat termelésének csökkenő trendje megtört, még mindig a 2021-es szint alatt vagyunk 7,7 százalékkal és persze egy adat nem feltétlenül jelent trendfordulót – írja a Gránit Alapkezelő közgazdásza. Mellette az ING szakértője is a 2021-hez viszonyított, fix bázisú adatot emeli ki, amely még mindig csúnya képet fest.
Sokasodnak azonban a pozitív jelek Európa-szerte, mivel mintha elindult volna valamiféle ciklikus felívelés az ipari teljesítményekben – írja Virovácz Péter. Több elemző is megemlíti a vegyes friss német adatokat: az új rendelések volumene a német feldolgozóiparban a várt zsugorodás helyett érdemben, 7,8 százalékkal nőtt novemberhez képest, miközben előző évi szintjét is 13,0 százalékkal meghaladta. A részletes adatok ugyanakkor nagymértékben árnyalják a képet, a havi bővülés jelentős részét a nagyértékű rendelések húzták, azok nélkül csupán 0,9 százalékos volt a növekedés mértéke. Kedvező viszont, hogy a kevéssé volatilis háromhavi rendelések volumene is emelkedést mutat a német feldolgozóiparban.
A kiugró év végi adat egyébként azt is mutatja, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta először érte el a német feldolgozóipari rendelések volumene a 2021-es bázisszintjét. Molnár Dániel megjegyzi: habár a rendelésállomány alakulása végre pozitívabb kilátásokat eredményez, egyelőre még korai lenne az optimizmus, a konjunktúraindexek továbbra sem mutatnak érdemi felpattanásra utaló jeleket, miközben a rendelésállomány alakulása a tavalyi év végén a termelési adatokba se tudott begyűrűzni: a várt kismértékű csökkenéssel szemben havi alapon jelentősen, 1,9 százalékkal zsugorodott az ipari termelés decemberben, döntő részben az autóipar teljesítményének köszönhetően – írja az MGFÜ szakértője.
Virovácz Péter szerint viszont a felmérések szintjén azért mindez már begyűrűzött a magyar adatokba is. A kapacitáskihasználtság megítélése immáron harmadik negyedéve javul a hazai feldolgozóiparban. Eközben bár még mindig a kereslet hiányára panaszkodnak a legtöbben, elindult felfelé azok száma is, akik munkaerőhiányt vagy éppen a finanszírozási korlátokat jelölik nehezítő tényezőnek. Ez utóbbi az igazán új és egyben meglepő jelenség. Legutóbb 2016-ban volt olyan magas az erre panaszkodók aránya, mint 2026 elején – teszi hozzá az ING közgazdásza.
Fény az alagút végén – egy jó nagy adag bizonytalansággal
Összességében tehát mintha pislákolna valami fény az alagút végén – ezt Virovácz Péter írta, de az ING elemzőjének véleményét többen is osztják. Figyelembe véve az idei év folyamán sorozatosan belépő új exportkapacitásokat, talán bizakodhatunk valamiféle tartósabb javulásban, ami azonban inkább az év második felében jelentkezhet majd. Ennek hatására még az is megtörténhet, hogy az idei év végére a fix bázisú index egészen közel kerül a 2021. év havi átlagához. Így a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban, ha kirobbanó nem is lesz, de az ágazati növekedés 3 százalék körül alakulhat éves átlagban.
Vagyis három év ipari recesszió után talán ismét elmondhatjuk majd, hogy az ipar pozitívan járul hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a kilátásokat illetően azt írta: az előrejelzések terén érdemi bizonytalanságot okoz, hogy továbbra sem teljesen egyértelműek a valódi javulás jelei a német konjunktúrában, bár a kilátások kétségkívül jobbak lettek. Összességében továbbra is a korábbi nagy beruházások termőre fordulásában bízhatunk: a BYD, CATL és Mercedes kapacitásai az ipari termelés bővülését kell, hogy eredményezzék, amennyiben a külső kereslet támogatóvá válik – várhatóan leginkább 2026 második felében. Több év visszaesés után így 2026-ban az ipar pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez.
Molnár Dániel az idei év egészében már növekedést vár az iparban. A november végi rendelésállomány már kismértékben magasabb volt a megelőző évi szintjénél, miközben idén a tavalyi alacsony bázis is támogathatja a bővülést a legfontosabb alágakban. Szintén kiemelte az új autóipari üzemek termelésének beindulását. Az exportkitettség miatt ugyanakkor a bővülés mértéke kapcsán mindenképpen a külső kereslet alakulása lesz a meghatározó – írja az MGFÜ szakembere. A német fiskális lazítás hatása fokozatosan a magyar gazdaságba is begyűrűzhet, amelynek eredményeként idén várhatóan már nemcsak a belső kereslet, a fogyasztás, hanem az export is támogathatja a gazdasági növekedést.
Regős Gábor szerint a kérdés, hogy a járműgyártás és az akkumulátorgyártás terén látott élénkülés most egyszeri kiugrás vagy egyébként tud valamit javulni a két, európai szintű problémákkal küzdő ágazat helyzete. Alapvetően nem optimista a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza; ezen két ágazatnak kulcsszerepe lesz abban, hogy az idén tud-e bővülni az ipar termelése – az új gyárak miatt ennek természetesnek kell lennie, ám mégsem magától értetődő, írta Regős Gábor.
