2018. november 18. 16:53

Mégcsak tárgysorozatba sem vették az öregségi nyugdíjminimum emelésére vonatkozó törvényjavaslatot. A Fidesz egészen egyszerű - már-már a pökhendiség határát súroló - indokkal seperte le az asztalról az ötletet.

Hohn Krisztina, LMP-s képviselő nyújtott be egy törvénymódosító javaslatot, melynek célja az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintról 50 ezerre történő emelése lett volna. Ezzel 71 ezer olyan nyugdíjason biztosan segíthettek volna a képviselő szerint, akiknek a járandósága nem éri el az 50 ezer forintot, arról a több százezer érintettről nem is beszélve, akik a 28 500 forinthoz kötött juttatásban részesülnek, mint például a GYES, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, vagy az anyasági támogatás.

A módosítás október 9-én került az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága elé, mely végül 5 igen és 9 nem szavazattal elvetette az LMP-s képviselő javaslatának tárgysorozatba vételét. A szavazás előtt azonban kiderült, mi is volt a Fidesz indoka arra, hogy mégcsak a tárgyalás lehetőségét is elvetette.

A fideszes Kovács Sándor az előterjesztő jobbikos képviselő, Pintér Tamás felvezetésére adott reakciójában megjegyezte: az ő adatai szerint mindössze 90 érintett személy van, aki az öregségi nyugdíjminimumot kapja (Pintér Tamásnak ezzel szemben 5000 érintettről van tudomása), és 16-18 szociálisjuttatás-alapot határoz meg ez az összeg.

Fotó: Pixabay Fotó: Pixabay

Ugyanakkor részben egyetértett Pintér felvetésével, miszerint a szegény embereket segíteni kell, az viszont

"nem biztos, hogy a szegény emberek segítését csak a nyugdíjreformon keresztül lehet megtenni, hiszen van szociális ellátórendszere az országnak, és azon hátrányos helyzetű emberek kapcsán az önkormányzatok közvetlenül állami segítséggel kiegészíthetik azokat a jogosultságokat, amelyeket egyébként a biztosításból fakadó nyugdíjellátási alapok képeznek".

A fideszes képviselő úgy véli:

"nagyon kevés pénzből élnek a nyugdíjasok, de ezek a nyugdíjasok a biztosítási jogviszonyba nagyon keveset fizettek be, nagyon keveset dolgoztak".

Vagyis ezzel Rétvári Bence írásbeli válaszában is foglaltakhoz hasonlóan a nyugdíjrendszer arányosságára kívánt utalni a képviselő. Kovács azért hozzátette: ezeket az alacsony nyugdíjakat a szociális rendszer, akár az ellátórendszer, a természetbeli vagy a pénzbeli juttatások ki tudják egészíteni.

Ehhez kapcsolódóan Selmeczi Gabriella a nyugdíjasok erősödő egzisztenciális helyzetére tért ki és kihangsúlyozta a kormány őket érintő eddigi lépéseit. Selmeczi a Nők40 program, valamint a rezsicsökkentésen túl a konkrét emeléseket is összegezte. Szerinte ha

"2010 után beleszámoljuk a nyugdíjemeléseket, a nyugdíjprémiumot és az Erzsébet-utalványokat, akkor 2,7 millió ember, nyugdíjas életszínvonalát tudtuk emelni szám szerint plusz 129 milliárd forinttal".

Röviden összefoglalva tehát a fideszes képviselők szerint a nyugdíjrendszer arányos, probléma nincs vele, hiszen az állam egyéb csatornákon keresztül támogatja a leginkább rászorultakat. Csak emiatt nem szükség az évek óta bebetonozott nyugdíjminimum emelésére. És bár az erre támaszkodó egyéb szociális juttatások miatt indokolt lehetne a nyugdíjminimum emelése, ahhoz pontról pontra végig kellene venni az egyéb ellátásokat, a lehetőségeket, és azt, hogy ennek milyen költségvetési vonzata lenne. Ezekről viszont konkrétan nem szólt az előterjesztés, így nem is volt mit tárgyalni.