A sok érdekes információ mellett azt is megtudtuk a kormány által nemrég Brüsszelnek benyújtott konvergencia programból, hogy mekkora GDP-vel számol az előttünk álló években. Fontos a reál-GDP alakulása is, de további következtetéseket lehet levonni abból, mekkora lesz a tervek szerint 2022-ig a folyó áras GDP.
A jelentésben szereplő adatokból kiszámolható, hogy 2017-ben 38 183 milliárd forint volt a folyó áras GDP értéke, ami a kormány várakozása szerint 2022-ben 54 207,7 milliárdra nőhet.
Az is kiderül a programból, hogy a kormány az ötéves időtáv végén, tehát 2022-ben mekkora államadóssággal, illetve költségvetési hiánnyal számol a GDP-hez mérten. A bruttó adósságráta lemegy 60 százalék alá - ami az uniós kötelezettségeink miatt fontos szint - egészen pontosan 59,7 százalék lesz. A kormányzati szektor pedig épphogy csak kimutatható, 0,5 százalékos hiánnyal zárhatja az az évet. Megtudtuk továbbá, hogy az adóbevételek a GDP 24,3 százalékát teszik majd ki abban az évben.
Összevetve az utolsó lezárt, 2017-es évi adatokkal azt kapjuk, hogy ugyan mind az államadósság, mind a beszedett adó szép tempóban csökken az előttünk álló években, de ez csak a GDP-hez mérten lesz kimutatható, a nominális összegek helyenként nagyon is komoly mértékben emelkednek.
Az államadósság bruttó összege például a tavaly év végi 28 102 milliárd forintról - ami akkor a GDP 73,6 százalékának felelt meg, amibe bár beleszámították az Eximbank állományát is - 2022-re 32 361,9 milliárd forintra emelkedik, ami, mint írtuk, akkor a GDP-nek már csak kevesebb mint 60 százalékát teszi majd ki.
A magasabb nominális összeg azt is jelenti egyben, hogy minden egyes magyar állampolgárra fejenként 434 683 forinttal több államadósság jutna 2022-ben, mint most (9,8 millió állampolgárral számolva). Jelenleg 2 867 551 forint az egy főre eső adósság, ez öt év múlva 3 302 234 forintra emelkedhet.
Az adóbevételeknél a következőt látjuk: a tavalyi 9740 milliárd forintról öt év alatt 13 172 milliárdra emelkedik a lakosság, vállalkozások és cégek által befizetett adó, miközben GDP-arányosan 25,5 százalékról 24,3 százalékra csökken a befizetett összeg.
A hiány esetében azonban más pályán mozgunk. A GDP-hez mérten tavaly 2 százalékos volt a deficit, ami 746,3 milliárd forintnak felelt meg. Aztán 2022-ben a tervezett 0,5 százalékos hiány 271 milliárd forintnak fog megfelelni. Itt ugyanis akkora a reál-GDP-ben mért eltérés a 2017-es és a 2022-es adatokban, ami miatt a nominális összeg is csökken.
Az államadósságnál és az adóbevételeknél tapasztalt különbségek oka az, hogy a kormány egy nagyon lendületes GDP-emelkedéssel kalkulál. Nem lesz olyan év 2022-ig, amikor 4 százalék alá csökkenne a reál-GDP, míg a folyó áras mutató - amivel ebben a cikkben foglalkozunk kiemelten - egyszer sem esik 7 százalék alá. Ez azt jelenti, hogy magas lesz a viszonyítási alap, amihez a makrogazdasági mutatókat mérjük.
Természetesen a magasabb GDP egyben azt is jelenti, hogy a gazdaság számára több jövedelem áll rendelkezésre, így több jut adóbefizetésre is például. Vagyis a gazdaság növekedése ki tudná termelni azt a pénzt, amit be kellene fizetni a költségvetésbe. Ehhez nem lenne szükség adóemelésre. Az más kérdés, hogy mennyire reális a kormány forgatókönyve.
Az államadósság alakulása viszont azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nem tud lemondani a külső, illetve belső forrásbevonásról, sőt. Mindez azonban, mint a jelentésből kiolvasható, nem rengeti meg a gazdaságot a kormány szerint. Azt is meg kell említeni, hogy a jelentés számai nincsenek kőbe vésve, az öt évre szóló előrejelzést nem szabad ténynek tekinteni, sok minden változhat az évek során, de valami képet mégis elárul a kormány szándékairól.
