A kistelepülések fogyása ellen bevezetett lakásvásárlási és felújítási támogatást 2019-ben vezették be, és idén további 200 településsel bővült az a 2486-os lista, amely a kedvezményre jogosult településeket tartalmazta.
A Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa alapján az derült ki, hogy 2017. január 1. és 2019. január 1. között országos szinten 49 400 emberrel (0,49 százalékkal), 2019 és 2021 első napjai közötti pedig 55 400-zal (0,55 százalékkal) csökkent az állandó lakosság. Ezzel szemben a falusi csok által érintett 2678 település esetén 2017 és 2019 között 25 600 (0,93 százalék), 2019 és 2021 között viszont már csak 10 200 (0,37 százalék) volt az állandó lakosságszám csökkenése, azaz a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult, és ez igaz mind a korább időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához képest.
Hozzá kell tenni, hogy megyénként és településenként eltérő, hogy milyen mértékű és irányú folyamatokat lehetett megfigyelni az utóbbi két évben: 1121 falusi csok-kal érintett településen emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, míg 74 esetben pedig változatlan maradt a népesség száma.
Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyében könyvelhették el a falusi csok-kal érintett települések a legnagyobb lakosságszám növekedést, míg Békésben és Szabolcs-Szatmár-Beregben a népességfogyás növekedett.
Úgy tűnik továbbá, hogy a magyarországi települések lakosságszám-változása mellett az ingatlanpiaci statisztikák is a kistelepülések térnyeréséről árulkodnak, hiszen ezeket a piac megtorpanása is jóval kevésbé érintette. (MTI)
