Idén elvileg több lakásvásárlási és felújítási kedvezmény megszűnhet, bár mind a kormány, mind az ellenzéki csoportosulás azt ígéri, hogy nem így lesz, és kisebb módosulásokkal, de folytatódik a nagy pénzosztás. Az ingyenpénznek azonban elég sok és szigorú feltétele van. Mi most a falusi CSOK-kal összefüggő tapasztalatokat összegezzük.
A kedvezmények közül az egyik a falusi CSOK, amit 2022. június 30-ig, tehát bő négy hónapig lehet igényelni. Arra szánta a kormány, hogy a leszakadó régiók kis településein (5000 főnél kisebb, csökkenő lélekszámú falvak - a szerk.) élők vagy az oda költözni szándékozók a házak megvásárlásához vagy felújításához vegyék igénybe. Más támogatásokkal kiegészítve – és persze bevállalva gyermekeket és más szigorú előírást - több tucat településen lehetett ez valós alternatíva a lakhatás megoldásához, jellemzően az olcsóbb észak-keleti és dél-dunántúli körzetekben lett népszerű. A kormány tavaly 200-zal még növelte is az érintett falvak körét, hogy még több ilyen településen állítsa meg ennek segítségével is az elvándorlást.
Ezt megerősítette lapunknak az OTP Ingatlanpont két szakértője is szerdán, hozzáfűzve: az ezekben a körzetekben igényelt összes támogatás típus felét éppen a falusi CSOK-os ügyletek adták. Jellemző továbbá, hogy a vissza nem térítendő falusi CSOK mellé valamilyen hitelt is felvesznek a családok.
A falusi CSOK feltételei:
- a gyermek 25. életévének betöltéséig igényelhető,
- előre vállalt gyermekre csak olyan házaspárok igényelhetik, amelyben az egyik fél 40 évnél fiatalabb (meglévő gyermeknél nincs életkori megkötés),
- egy gyermek vállalását 4, kettőét 8, háromét 10 év alatt kell teljesíteni
- egy vagy két gyermeknél 180 napos (legfeljebb 30 nappal megszakított) tb-jogviszony (legalább az egyik) igénylő részéről, három gyermeknél 2 éves tb-jogviszony szükséges,
- nem akadály a meglévő tulajdon egy másik ingatlanban, de a támogatott lakásban házastársak, élettársak esetén mindkét félnek tulajdont kell szereznie,
- az ingatlanban 10 évig bent kell élni és nem eladható ezalatt.
Érdekesség, hogy a budapesti agglomerációban csupán négy településen (Perbál, Tök, Sződ és Pilisszentkereszt) vehető fel ez a fajta CSOK, miközben az árakat nézve ezek nem a legolcsóbbak, inkább az erős középmezőnybe tartoznak. Szintén különleges a balatoni és a Balaton felvidéki régió. Legnagyobb tavunk partmenti övezetében 27 település tartozik a falusi CSOK hatálya alá, az északi parttól kissé távolabbi környékeken viszont tucatszámra vannak érintett falvak. Ám ott lerobbant parasztházakat vagy más lakóingatlant venni is már csak aranyáron lehet, akárcsak a tó közvetlen közelében mindkét oldalon.
Az OTP szakértői szerint a fővárosi agglomerációban vagy főleg a Balatonnál legfeljebb a teljes vételár 8-10 százaléka fedezhető ezzel a CSOK-kal, a többi forrást máshonnan kell előteremteni. Egyelőre nem tudjuk, mert erre vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok, hogy ezekben a körzetekben hány tranzakciónál vették igénybe ezt a vissza nem térítendő, de feltételekhez kötött támogatást. A KSH vélhetően 2022 végén, 2023 első harmadában fog végleges adatokat közölni.
Az MNB adatai alapján az indulás óta 2021 végéig közel 110 milliárd forintot már folyósítottak a falusi CSOK-ból. Ez átlagosan 13,6 milliárd forint negyedévente, amely alapján azt becsüli több szakértő, hogy a program végéig, 2022 júliusáig még legalább közel 60 milliárd forintnyi támogatás fog érkezni a kistelepülések ingatlanpiacára. Ez óhatatlanul is meg fog látszani az árakon.
Arra a kérdésünkre, hogy a falusi CSOK két és fél éves története során volt-e, s ha igen, akkor mekkora árfelhajtó hatása ennek a támogatási formának, az OTP képviselői azt felelték: az általános dráguláson kívül plusz árnövelő hatást nem észleltek, érdemes lesz majd az év végén vagy 2023 elején visszanézni viszont a forgalomra gyakorolt hatást.
Az biztos ugyanakkor, és ezt már mi tesszük hozzá, hogy ha a nem ott lakók által „felfedezett” apró falvakban tömeges betelepülés lesz és valóban látványosan javul az ingatlanállomány, akkor az önmagában is értéknövelő az egész településen, új szolgáltatásokat vonzhat, ami felfelé ívelő spirált indíthat el az árakban. Egyelőre természetesen csak néhány ilyen falu lehet, a túlnyomó többség fényévekre van ettől és örülnek, ha a falu megtartóereje kicsit növekszik a néhány felújított porta révén.
Benedikt Károly, a Duna House pr és marketing vezetője így érvelt:
„Budapest és agglomerációja esetén a vevőknek a fővárostól 50-100 kilométeres távolságot kell megtenniük, hogy kedvezőbb feltételekkel tudjanak ingatlant vásárolni. Ez jellemzően több mint 1 órás ingázással járhat naponta, aminek idő- és költségvonzatával is érdemes számolni. A falusi CSOK felhasználása esetén ez különösen fontos szempont, hiszen az így megvásárolt és/vagy felújított ingatlanra 10 éves elidegenítési jog kerül, vagyis eladni és kiadni sem lehet ez idő alatt.”
