Július 22-én hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, a szerencsés elsőévesek akkor lehetnek biztosak abban, hogy kiadó ingatlant kereshetnek. A magasabb évfolyamosok azonban nehéz helyzetbe hozták őket, a felsősök közül aki tehette, már júniusban lefoglalta az ingatlant.
Semmi jóra nem számíthatnak a bérlők, legalábbis ami az árakat illeti. A tavaly novemberi mélypont után idén február-márciusban kezdett visszaépülni a piac, az átoltottság növekedése májusra azt eredményezte, hogy majdnem sikerült ledolgozni a díjak tavalyi 20-25 százalékos esését.
A fővárosi piaci bérlakások esetében 2021 első negyedévében még a bérleti díjak stagnálására számítók voltak jelentős többségben, a GKI Gazdaságkutató Zrt. most azt közölte, lapunkkal, hogy június elején már az emelkedést váróké lett a terep. A vidéki körzetekben a stagnálást várók maradtak többségben. Mindazonáltal Kelet- és Nyugat-Magyarországon is növekedett a várható díjemelkedés mértéke.
Megnéztük, országosan milyen díjakra lehet számítani 2021. július közepén. Egyértelmű, hogy megerősödött a keresleti oldal fizetőképessége, így a bérleti díjak júniusra átlagosan 144 ezer forintra emelkedtek. Ezzel együtt elkezdődött a belvárosi lakások visszaáramlása a rövidtávú kiadást célzó Airbnb-piacra, így nyár végére egyre nehezebbé válik a felsőoktatásban tanulóknak pénztárcabarát lakást bérelni.
„Egyre nehezebben találhatnak kedvező árfekvésben kiadó lakást azok az egyetemisták, akik a szeptembertől várhatóan a hagyományos offline üzemmódban működő felsőoktatás miatt térnek vissza a fővárosba – mondta lapunknak Danóczy Balázs, a közösségi lakásbérlet kereső rentingo.com platform ügyvezetője.
Azt tapasztalták, hogy a megszokottól eltérően a nyár ellenére júniusban is pörgött az albérletpiac: a hosszú távra tervező bérbeadók több bérlő közül válogathattak, és hamarabb kiadhatták a lakásukat. Miközben a bérbeadók továbbra is óvatosak és csak lassan emelnek bérleti díjat, így a kínálati és keresleti oldal közötti árolló tovább szűkült.
Rákérdeztünk a járvány okozta hatásokra is. Ezekről azt mondta, hogy még mindig nem heverte ki a piac a sokkot: Budapesten júniusban a kínálati bérleti díjak még mindig közel húszezer forinttal maradnak el az előző nyáron tapasztalt 162 ezer forint körüli áraktól.
Szerinte a következő hónapokban a bérleti díjak alakulása több tényezőtől függ: egyrészt kérdés, hogy a nyár folyamán mennyi belvárosi lakás tér vissza a rövidtávú, Airbnb-s kiadáshoz, és így mennyivel kevesebb lakás lesz elérhető hosszú távú bérletre. Másrészt kérdés, hogy a felsőoktatás szeptembertől teljesen visszaáll-e a jelenléti oktatásra, és ennek eredményeként a külföldi diákok is visszatérnek-e hazánkba. Amennyiben ezek teljesülnek, a bérleti díjak várhatóan hónapról hónapra tovább emelkednek majd.
Más piaci szereplő is megerősítette, hogy a korábbiakhoz hasonlóan most sem feltétlenül egy-egy szobát kell bérelni, hanem lehetőleg egy nagyobb lakást többen. A kiadónak persze a szobánkénti kiadás az érdeke, de ha összeállnak a diákok és rástartolnak a lakásokra, akkor hosszabb távon nekik is megéri. Az előző évek tapasztalata azt mondatja velünk, hogy például Budapesten a metro vonalak mentén kiadott lakásoknál megállónként 3-4 ezer forintot is lehet spórolni. Ennek megfelelően a XIII. kerület északi részén, a IX. és a X. kerület déli és északi övezeteiben érdemes keresgélni.
Legény Imre, az alberlet.hu ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szobánkénti kiadás a bérbeadónak sem feltétlenül előnyös, itt si volt árcsökkenés. Tavaly nyáron még akár 80-85 ezer forintos is elkérhettek egyetlen szobáért, mára ez 60-65 ezer forintra csökkent. Ugyanakkor a különálló szobák egyenkénti kezelése fajlagosan aránytalanul magas költséggel jár. Ennek megfelelően - ha csak nem valami szuper adottságú ingatlanról van szó - a tulajdonos inkább az egész lakást szeretné kiadni.
A koronavírus-járvány esetleges 4. hulláma miatt érdemes vis maiorként a szerződésbe foglalni, hogy online oktatásra való átállás esetén a bérleti szerződést felmondhassák. Mindemellett a vidékről a fővárosba költöző fiataloknak azzal is fontos tisztában lenniük, hogy Budapesten egy adott kerületen belül is jelentős árbeli különbségek lehetnek.
További szempont a bérleti díjak alakulásánál, hogy a fővárosban több száz vadonatúj, kifejezetten bérbeadásra szánt lakás készült el az elmúlt fél évben és még a következő hónapokban is lesznek átadások. A kínálat tehát nőni fog, ez lefékezheti a megindult drágulást. Szintén hatással van az új és használt lakások bérletére a folyamatos építőanyag-és munkadíj emelkedés. Ezek előbb-utóbb beépülnek a bérleti díjakba is.
Csúsztatott emelés
A bérbeadók egyébként még nem igazították teljesen a megugrott kereslethez az árakat. Ez az elmúlt években is néhány hetes késéssel történt. Az elsőévesek mellett a felsőbb évfolyamosok azon része is megjelenik a keresleti oldalon, amelyik csak augusztusban tudja meg, hogy lesz-e továbbra is kollégiumi férőhely vagy sem. A külföldi diákok hagyományosan árnövelő hatást fejtenek ki, többségük Erasmus ösztöndíjjal érkezik, az általában fedezi a bérleti díjat, ezért egyebek között szívesen vesznek ki lakásokat az egyetemek közvetlen környékén. Ha nem lesz számottevő korlátozás az esetleges 4. hullám során, akkor jelenlétük magabiztossá teheti a bérbeadókat, akik 10-20 százalékkal is növelhetik a díjakat.
A legkevésbé a debreceni és a győri piacot hozta nehéz helyzetbe a járvány. Mindkét városban viszonylag stabil maradt a kereslet az elmúlt egy-másfél évben. Ennek következtében szinte alig csökkentek a bérleti díjak, jelenleg a cívisváros a legdrágább a nem budapesti, egyetemisták által keresett körzetek közül. A Nagytemplomhoz közeli Piac utcában, vagyis az abszolút belvárosban egy 60-70 négyzetméteres bútorozott lakást nem lehet kivenni 130-150 ezer forintnál olcsóbban, de például egy kisebb, mondjuk 45-50 négyzetméteres panelt már 100 ezer forintért is bérelhetünk.
A sok ezer külföldi diák általában az Egyetem sugárút környékén keresgél, nekik egy hasonló méretű lakás esetében 120-140 ezer forinttal kell számolni. Debrecenben egyébként egyre több az ottani nagyobb gyárakban dolgozó magyar és külföldi közép-és felsővezető, ők általában a magasabb kategóriájú társasházi lakásokat és kertes házakat választják, ott akár 200-250 ezer forint is lehet a havidíj.
Győr annyiban különbözik Debrecentől, hogy ott jóval kevesebb a diák a keresleti oldalon. A bérletre vadászók között nagyon sok az átlagos szakmunkás vagy középvezető. A Rába parti városban a debreceninél 10-15 százalékkal olcsóbbak a kiadó lakások. Szobát elvétve lehet találni, a diákság is inkább lakásokat keres.
Pécsett a város méretéhez képest magas az egyetemisták aránya, viszont a kínálat is bőséges, így a díjak akár 20 -25 százalékkal is elmaradnak a debrecenitől. Kollégiumi fejlesztések ugyanakkor nem nagyon voltak, így a sok diák, köztük számos külföldi, máris megjelent a keresleti oldalon.
Az idén, már a nyaralási szezon előtt, az év első hat hónapjában több mint 5 éves csúcsra emelkedett a kiadó nyaralóövezeti ingatlanok iránti kereslet. Ez javarészt a koronavírus-járványnak, azon belül a pandémia során elrendelt karanténnak, ezzel összefüggésben pedig a távmunka és home-office térnyerésének köszönhető.
"A felsőoktatási felvételi ponthatárok jövő heti kihirdetése után az albérletpiacra tartó diákoknak ez sokat segíthet, mert a keresettel rendelkező bérlők egy része a nagyvárosokból a nyaralóövezetekbe költözött. Emiatt a diákoknak nem kell a következő hetekben olyan éles konkurencaharcra számítani az egyetemvárosok albérletpiacain.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A nyaralótérségek közül főként a balatoni és a Velencei-tó melletti kiadó ingatlanok iránt ugrott meg a kereslet. 2016 első félévéhez képest a balatoni északi és déli parton is háromszorosára nőtt a kiadó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma 2021 első hat hónapjában. A Velencei-tónál 500 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben a bérelhető ingatlanok iránti érdeklődések száma.
