A lakásbérlőkért folytatott küzdelembe is durván beleavatkozott a kormány, remélve, hogy pontokat szerez a hotelüzemeltetőknél a Népszerűségi Bajnokságban. Nem szüntette meg a négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást a magánszálláshely-szolgáltatóknál, továbbá kötelezővé tette számukra új okmányolvasó beszerzését 250 ezer forintért. Mindezt akkor, amikor a turizmus-vendéglátás szinte teljesen lenullázódott, mély sebeket ejtve az erre szakosodott cégeken, egyéni vállalkozókon.
Az ingatlan.com szerint tavaly Budapesten az V., a VI. és a VII. kerületben az összes lakás 21-30 százalékára kerestek bérlőt a tulajdonosok. Jelentős, 11-16 százalékos volt a lakásbérletek aránya az I., a II., a VIII., a IX. és a XIII. kerületben is. A legnagyobb arányban az V. kerületben adták ki a lakásokat: itt az összes lakás 30 százalékát hirdették meg kiadásra. A többi budapesti városrészben ugyanakkor 10 százalék alatt maradt a kiadó lakások aránya. A külső kerületben pedig sokkal szűkebb a kínálat, mivel az összes lakás alig 2-3 százalékát hirdették meg kiadásra 2020-ban.
A lakásbérleti piac egészét befolyásolja, hogy a válság miatt szinte nincsenek a fővárosban vidéki diákok és munkavállalók, mint ahogy külföldiek sem nagyon. Nem tudni, hogy mikor áll helyre a jelenléti oktatás, illetve a cégek munkaátszervezése mekkora bérlői tömeget hagy a piacon.
Se diák, se külföldi, se vidéki
A bezuhant bérleti kereslet nyomán 2020-ban masszív és folyamatos bérletidíj-csökkenést láttunk. A legnagyobbat, akár 20-25 százalékot is a belső kerületekben estek az árak, volt is honnan, hihetetlenül magas értékekről kezdtek apadni. Az Otthon Centrum szerint tavaly a belvárosban és a nagykörúttal szomszédos kerületekben valamint a XIII. kerületben 154 ezer forint volt az átlagos havi díj egy 50-55 négyzetméteres lakásért. Budán a központi részeken már 193 ezer forintot kértek átlagosan. Ezek az értékek idén tovább mentek lefelé, de már kisebb ütemben, mint 2020 második felében.
Ezek a fejlemények nem hívogatóak az új befektetőknek, arányuk mostanra 24 százalékra esett a vásárlók között, 2019 végén még 40 százalék volt. Az eladók között viszont egyáltalán nem látszik a befektetésből vásárolt ingatlanok értékesítési szándéka. Ez azt mutatja, hogy a befektetők továbbra is kitartanak befektetéseik és a jelenlegi árszint mellett, az értékesítésben nem, vagy csak a számukra megfelelő ár elérése után gondolkoznak. A Duna House szerint az eladók közötti részarányuk a fővárosban csupán négy, vidéken öt százalék volt 2020 utolsó két hónapjában.
Egyébként a környező országok fővárosaiban is némileg hasonló folyamatok zajlanak. Azzal a különbséggel, hogy a bérlakásokkal nem nagyon ellátott piacokon a tavaly még létezett erősebb kereslet miatt még nőttek is kicsit a bérleti díjak. Ezt látni az alábbi grafikonból is.
Jobb az óvatosság
Bár világszerte megkezdődtek az oltások, egyelőre érdemes óvatosan kezelni az albérletpiaci árak alakulását. Egyelőre még nem tudni pontosan, hogy mikor szűnnek meg a korlátozások és mikor indulhat újra a turizmus. Emiatt 2021-ben a jelenlegi alacsonyabb albérletárak mellett alakulhat ki az új piaci egyensúly, és idén jelentős bérletidíj-növekedésre egyelőre nem számítunk - fűzte hozzá Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője. Más szakemberek, köztük Danóczy Balázs, a rentingo.hu ügyvezetője arra hívták fel a figyelmet, hogy érdemes figyelni majd a kauciókat is. Ha ott például trendszerűen egy hónapra váltanak a szokásos kettőről, akkor az új változások jele lehet.
Itthon főleg a rövid távú kiadásban érdekeltek helyzete romlott igen erőteljesen. Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének vezetője abban reménykedik, hogy az év második felétől – részben a turizmus feltámadása és több nagy itteni nemzetközi rendezvény miatt – magára talál a lakásbérleti piacnak ez a része, de gyorsan hozzáfűzi: sok a bizonytalansági faktor. Arra lehet számítani, hogy a turizmusra ható korlátozásokat fogják a legkésőbb feloldani. És a belső kerületek önkormányzatai közül is csak a VII. kerületivel alakulnak ígéretesen a tárgyalások, a többivel nincs haladás.
A forráshiányos kerületi vezetések kevésbé negatívan állnak a rövid távú lakáskiadáshoz, mint az elmúlt másfél–két évben, de még sok helyütt erős a tiltáspárti lobbi. Bevételre azonban nekik is szükségük van, így várhatóan amint lehet, ismét hosszabb ideig lehetnek nyitva majd a vendéglátóhelyek és a szálláshelykiadók elé sem gördítenek akadályokat, hiszen az ezeknek helyet adó ingatlanok után építményadó is befolyhat – vetítette előre némi optimizmussal.
Szerinte a hitelmoratórium meghosszabbítása kissé tompítja azt a kényszert, hogy a lakáskiadási lehetőségekben csalódott vagy más terhek miatt megszoruló, esetleg további értékvesztéstől tartó tulajdonosok az ingatlanok eladása mellett döntsenek.
Ennyit kereshettek a lakáskiadók az Airbnb szerint
A magyarországi lakáskiadók közül több mint 200 millió forintot kerestek a járvány kitörésétől számítva azok, akik onnantól csatlakoztak az Airbnb-platformhoz - közölte az Airbnb csütörtökön. Világszerte az új lakáskiadók már több mint 1 milliárd dollárnyi plusz jövedelemhez jutottak az Airbnb-n keresztül. Mindez annak köszönhető, hogy a járvány miatt felértékelődtek a biztonságos szálláslehetőségek. Felmérésük szerint a megkérdezettek fele a saját otthonát tartja fönn a többletbevételből. A visszajelzések szerint a lakáskiadás sokaknak segített túlélni a válságot a munkahely elvesztésekor is. Az Airbnb azoknak a bevételeit összesítette, akik 2020 márciusa óta csatlakoztak, és egy lakást adtak ki a platformon keresztül.
A magyar egyesület azt szeretné elérni, hogy az érintett airbnb-seknek ne kelljen kifizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást, s akiknek csak ebből származik bevétel, azok hitelképesek lehessenek, mert most nem azok. Schumicky Balázsék azt is várják, hogy a kormány meghosszabbított keze, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tegye egyértelművé, hogy milyen paraméterekkel lehet beszerezni az okmányolvasót, netán ehhez ad-e valamilyen támogatást. Hosszú kívánságlista ez, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy az MTÜ rábólintana ezekre a kérésekre.
