A hazai lakosság és a vállalatok a szakemberek számára is meglepő gyorsasággal alkalmazkodtak a 2022-es energiaválsághoz, illetve az annak nyomán megugró gázárakhoz. Emiatt ugyanis a magyarországi fogyasztás látványosan visszaesett, hiszen 2021-ben még éves szinten 11 milliárd köbméter gázt égettünk el, miközben tavaly már csak 8,5 milliárd köbmétert.
A fogyasztás drasztikus visszaesése mögött persze részben a korábbi pazarlás állt, legalábbis a Klasszis Média lapcsoport – melynek az Mfor is tagja – közelmúltban rendezett energetikai konferenciáján Holoda Attila erről beszélt. Így az árak segítettek abban, hogy racionálisabb legyen a hazai energiafelhasználás.
Egyre több szállító
Más kérdés, hogy Magyarország az ukrajnai háborút és a 2022-es gázválságot megelőzően kötött 15 éves hosszútávú gázvásárlási szerződést Oroszországgal, az az egyezség év 4,5 milliárd köbméter földgáz megvásárlásáról szól. A szerződés nem államközi, hanem az orosz Gazprom és a magyar MVM között jött létre, így az üzleti titkokra tekintettel nem publikus, ám korábban lapunknak a már idézett energiapiaci szakértő, Holoda Attila azt nyilatkozta, hogy nagy valószínűséggel a lekötött gázmennyiséget akkor is ki kell fizetni, ha azt nem hívjuk le.
Miután az orosz gáz továbbítását szolgáló négy fontos tranzitvezetékből a Lengyelországba érkező Jamal vezetéken már 2022-ben leállt a szállítás, majd a felrobbantása után a legnagyobb kapacitású Északi Áramlaton is. Így két útvonal maradt, a Szerbia felől Magyarországnál az EU-ba érkező Török Áramlat és a sokáig domináns Ukrajnán át futó Testvériség vezeték. A hivatalos adatokból az látszik, hogy mind a két üzemelő vezeték forgalma nőtt idén az egy évvel korábbiakhoz képest.
Persze, azt sem lehet tudni, hogy a déli vezetéken érkező földgáz Oroszországból, vagy máshonnan jön Magyarországra, az utóbbi időben ugyanis több olyan forrás is lett, amelyek szintén ezt a szállítási módot használják. Március végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt közölte, hogy megállapodásra jutottak a törökökkel, így áprilistól a következő hónapokban 275 millió köbméter földgáz érkezik. Ennek köszönhetően egyébként Magyarország lett az első olyan, vele nem szomszédos ország, ahová Törökország földgázt exportál. Nem csak a törökökkel, de Azerbajdzsánnal is van az orosz szerződés volumenéhez képest kisebb szállítási mennyiségre vonatkozó megállapodásunk.
Fotó: Depositphotos
Ha már a magyar gázszerződéseket áttekintjük, akkor meg kell említeni, hogy nem a Török Áramlaton érkezik, hanem Horvátország felől az LNG eredetű gáz, ugyanis nem csak vezetékes, hanem korábbról van cseppfolyósított gázra is hazánknak egy többéves megállapodása, az a kontraktus évi 1 milliárd köbméteres mennyiségről szól.
De mit kezdünk ennyi gázzal?
Amint az a fentiekből kiderült, földgázból tehát nincs hiány, amiben szerepet játszik az is, hogy kismértékben a korábbi bő 1,5 milliárd köbméteres hazai kitermelést is sikerült növelni. Így most sokkal nagyobb kérdés, hogy a lekötött mennyiségekkel mit fogunk tenni.
A fűtési időszak végén a hazai tárolók rekordközeli töltöttségen álltak, ráadásul ezzel nem voltunk egyedül az Európai Unióban, a közösség országainak átlagos készletszintje ugyanis a kapacitások közel 60 százalékán állt. Egy tavaly életbe lépett uniós előírás a fűtési szezon kezdetére ugyan 90 százalékos szint elérését írja elő, amit valószínűleg most mindenki gond nélkül hoz majd. Az utóbbi hónapokban ugyanis arról szóltak a hírek, hogy az elmúlt években kiépül megújuló energiatermelés olyan sok energiát állít elő, hogy rendszeressé vált az uniós áramtőzsdéken a negatív ár, vagyis több áramot állítanak elő ilyenkor a termelők, mint amire a kontinensen kereslet van. Ez arra utal, hogy a gázerőművek tényleg csak kiegyenlítő kapacitást jelentenek, és nincsenek csúcsra járatva. Miután az elmúlt években a forróság miatti fogyasztási rekordok, illetve számos atomerőmű alacsonyabb termelése miatt az egy évvel korábbi mennyiséghez képest növekedhet a gázfogyasztás, az úgymond „normális” mégis az lenne, ha az Európába, így a Magyarországra érkező gáz nagy része a tárolókba kerülne.
Ugyanakkor a június 15-i adatok alapján a meglévő nagyjából 1,5 milliárd köbméter szabad kapacitás korántsem biztos, hogy elegendő a hazai kitermelés és meglévő szerződések keretében érkező gáz letárolásához. A rendelkezésre álló mennyiségnek egy részét persze menet közben elhasználjuk, ám itthon az ipari felhasználás kisebb jelentőségű, szemben az energetikaival, legyen szó fűtésről vagy elektromos áram előállításáról.
A mostani „túl sok gáz” ugyan sokkal kellemesebb probléma, mint amikor az ellátásbiztonság kerül veszélybe ám mégis kicsit ellentmondásos a helyzet. Ha az átlagoshoz képest az év második felében több gázt fogyasztunk, akkor nem lesz gond a tárolási kapacitással, ám ez azt feltételezi, hogy a nyár folyamán a szokásoshoz képest sokkal melegebb, ősszel és télen pedig hidegebb lesz, ami nem nevezhető kívánatosnak. Amennyiben az elmúlt évek enyhe év végi időjárása tér vissza, akkor viszont a meglévő kapacitások nem lesznek elegendőek.
Lehet persze két megoldás is, az egyik, hogy a beérkező orosz gázt tovább exportáljuk. Ezzel a lehetőséggel kapcsolatban két kérdés merülhet fel, egyrészt információink szerint ehhez az oroszok jóváhagyása kellene, másrészt vélhetőleg az Európai Unió sem lenne túl boldog, amely az orosz LNG-gáznál például meg akarja szüntetni a reexportot. Tehát ennél a megoldásnál két irányból is engedményre lenne szükség.
Forrásaink szerint egy másik megoldás az lehetne, ha az oroszok belemennének abba, hogy a szerződéses mennyiség egy részét később hívjuk le. Itt azon túl, hogy ez megint csak az oroszok jóindulatán múlik, lehet még egy csavar. Tekintve az orosz gázipar és a Gazprom gyenge teljesítményét, a szakértők szerint ebbe a megoldásba valószínűleg úgy mennének bele, ha a szállítástól függetlenül kifizetnénk a halasztott gázmennyiséget.
A gázfelesleg egyébként jövőre várhatóan már nem jelent majd problémát, mert azok a nagy gázerőművek, amelyekkel az ide települő távol-keleti akkumulátorgyártók (legalább átmeneti) energia igényét kívánják lefedni, 2025-ben már üzemelni kezdenek. Emiatt feltételezhető, hogy nem jelentkezik földgázból olyan plusz mennyiség, aminek a betárolása kihívást jelentene.
