2020 nem csak egészségügyi szempontból volt fekete év, de a világ legnagyobb gazdaságai is óriási visszaesést szenvedtek el. A korábbi statisztikák szerint Európát a második világháború óta nem látott gazdasági megrázkódtatás érte. Természetesen ez alól Magyarország sem jelent kivételt, az év végén Matolcsy György, az MNB elnöke a helyzetet elemezve megjegyezte, hogy 2020 a magyar gazdaság egyik fekete éve lesz, hiszen az elmúlt 100 év ötödik legnagyobb visszaesését szenvedjük el. A jegybank várakozása szerint 6-6,5 százalékkal csökkenhet a magyar GDP. Igaz, a 2021-es kilátások kapcsán az elnök kifejezetten optimista, hiszen úgy vélekedett, hogy minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Kulcskérdés azonban szerinte is, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
Kulcskérdés az oltás
A járvány pedig továbbra is problémát jelent, hiszen Európában ugyan a második hullám, úgy tűnik, tetőzött, ám a vírus mutációi miatt a fenyegetettség továbbra is nagyon magas. A kontinensen a korlátozások szinte minden országban a december eleji szinten vannak, esetleg még annál is szigorúbbak. Ez pedig a gazdasági visszapattanás szempontjából rejt veszélyeket.
Nem véletlen, hogy az év elején közzétett elemzésében az egyik legtekintélyesebb nemzetközi pénzügyi intézmény is a koronavírussal kapcsolatos kockázatokra hívta fel a figyelmet. A Covid-19 utáni globális gazdasági fellendülés nagyban függ az oltások sikeres bevezetésétől - figyelmeztetett a Világbank, hozzátéve, hogy késedelem az idei évre várt növekedési ütemet akár meg is felezheti. Így viszonylag nagy annak a valószínűsége, hogy "lassú és kihívásokkal teli fellendüléssel néz szembe a világ".
A Világbank a napokban megjelent elemzésében azt prognosztizálta, hogy a globális GDP-növekedés 2021-ben 4 százalékos lesz. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági aktivitás 2022-re még mindig 4,4 százalékkal maradna a pandémiát megelőző pályától. Ehhez a növekedési ütemhez is arra van szükség, hogy a fejlett gazdaságokban folytatott oltási kampányok gyorsan haladjanak, és a járványt a nagyobb gazdasági erejű feltörekvő és fejlődő országokban is megállítsák 2021 második felére.
Ugyanakkor még ezt a növekedési pályát sem lehet biztosnak tekinteni, a járvánnyal kapcsolatban számos olyan tényező van, ami kisiklathatja. Például, ha a fertőzések száma továbbra is növekedik, és az oltások bevezetését a nagyobb gazdaságokban a vakcinák előállítása és logisztikáka hátráltatja. De az is komoly kockázatnak vélik, ha az emberek nem oltatják be magukat, és emiatt lassú lesz az immunizálás. A Világbank becslése szerint ebben az esetben a globális GDP csak1,6 százalékkal fog bővülni.
Lassan halad az immunizálás
David Malpass, a Világbank elnöke szerint az oltások kapcsán számos nehézség látható. Véleménye szerint a fejlett gazdaságú országok szerezték meg a vakcinákat, ám ennek ellenére a lakosság immunizálása csak nagyon lassan halad. A vezető azt reméli, hogy felszabadítják a vakcinák egy részét, így ezek a szegényebb országokba is hamarosan eljuthatnának.
Az európai hatóságok hiába hagyták jóvá az első vakcinát, amelyet a Pfizer és a BioNTech fejlesztett, és jutottak el az első szállítmányok az EU-ba, az oltás akadozva indult meg. Számos kritikát váltott ki például az, hogy Franciaország az első héten csak 350 embert oltott be, míg Németország kormányát azzal vádolják, hogy nem sikerült elegendő adagot beszereznie.
"A politikai döntéshozók óriási kihívásokkal néznek szembe - a közegészségügy, az adósságkezelés, a költségvetési politika, a központi banki és a strukturális reformok terén -, miközben megpróbálják biztosítani, hogy ez a még mindig törékeny globális fellendülés komolyabb lendületet vegyen, és megalapozza a robusztus növekedést" - mondta David Malpass. A kilátások a fejlett és a feltörekvő gazdaságok számára egyaránt komorak. A Világbank központi forgatókönyve szerint a fejlett világban az idén átlagosan 3,3 százalékos növekedés várható. Ha Kína növekedésétől eltekintünk - ahol a kibocsátás várhatóan 7,9 százalékkal bővül idén –, akkor világszinten a GDP átlagosan 3,4 százalékkal fog növekedni.
Az újabb engedélyek növelhetik a tempót
Természetesen a politikusok szeretnék felgyorsítani a lakosság immunizálását, ám az eddig Európában és Észak-Amerikában is engedélyezett vakcina fejlesztője, a Pfizer nem tudja ellátni az egész világot oltóanyaggal. Nehéz eldönteni, hogy a döntéshozók festettek túl optimista képet, vagy a vállalat küzd nehézségekkel, de úgy tűnik, az előzetesen várt tempónál lassabb az ellátás. Így kulcsfontosságú, hogy lehetőség szerint több vakcina is rendelkezésre álljon.
Ebből a szempontból kifejezetten jó hír, hogy szerdán az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlotta az Európai Unióban az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat új típusú koronavírus elleni oltóanyagát. Az EU volt a negyedik, amely zöld utat adott a szernek, az Amerikai Egyesült Államok még tavaly december 18-án engedélyezte azt, majd Kanada és Izrael is jóváhagyta. Sőt, a legfrissebb információk a Moderna első szállítmánya már a jövő héten meg fog érkezni az Európai Unióba, amely korábban 160 millió adag oltóanyagot rendelt. Magyarország egyébként az EU-val együttműködve egy központosított beszerzés révén jut a vakcinákhoz. Ennek két előnye is van, egyrészt így viszonylag kedvező áron tudjuk beszerezni az oltóanyagot, másrészt - igaz, az uniós arányos elosztás keretében, de - előbb hozzájutunk a szerhez, mintha külön utakon járnánk.
Nem véletlenül aggódnak a magyar politikusok
Ugyanakkor egyesek szerint hiába tűnik feszítettnek a fejlesztési és engedélyezési eljárás és az uniós beszerzés tempója, a magyar politikusok még ennél is nagyobb sebességet várnának el. Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is tett kritikus megjegyzéseket az elmúlt időszakban ennek kapcsán. Más kérdés, hogy nem nagyon látszik más alternatíva, hiszen a Magyarországra hozott orosz és kínai oltóanyagok aligha jelentenek megoldást. A hírek szerint ezek hiába készültek a nyugati sztenderdek szerint, az Európában (így Magyarországon is elvárt) tesztelési fázisokon még nem estek át, azok folyamatban vannak. Ezek nélkül viszont nem lehet a szereket engedélyezni. Az sem mellékes, hogy részben az említett szerekről napvilágot látott ellentmondó információk miatt az orosz oltóanyaggal kapcsolatban a magyar közvéleményben kialakult egy erős ellenállás. Ennek lebontásában az sem segített, hogy az Operatív Törzs egyik korábbi tájékoztatóján az is elhangzott, hogy nem lehet majd oltóanyagot választani, mindenki azt kapja, ami jut neki.
A magyar oltási terv ugyan nem tartalmaz ütemezést, de ahol dátumokat is rendeltek ezekhez, ott az látszódik, hogy a nem a frontvonalban lévő, illetve veszélyeztetett csoportba tartozók (tehát a lakosság nagyobbik része) a második negyedévben, illetve a harmadik negyedév első hónapjaiban kaphatja meg a védőoltást. Mindez egyébként azt is jelentheti, hogy a Világbank előrejelzése alapján komoly kockázatok vannak az idei robusztus gazdasági növekedést illetően.
A magyar helyzeten persze még az is csavar egyet, hogy jövőre parlamenti választások lesznek. Így az Orbán-kormány számára létszükséglet, hogy a gazdasági növekedés látványos legyen. Ha csak gyengécske bővülés lesz, és a munkaerőpiacon sem következik be látványos javulás (a viszonylag alacsony munkanélküliség örömteli, de számottevően nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma), ami javítaná a lakosság jövedelmi helyzetét, akkor minden bizonnyal romlik Orbán Viktor esélye az egymást követő negyedik ciklusra. Ezen persze olyan módon tudnának javítani, ha a hiány elengedésével, az államadósság növelésével javítják a közhangulatot, ez viszont vélhetőleg a későbbiekben visszaütne. Maga Matolcsy György is azt hangsúlyozta, hogy az adósság mindig adósság lesz, és az egyensúly megteremtése mellett kell fejlődnünk.
