A Magyar Péter vezette kabinet gazdasági prominensei furcsa helyzetben találták magukat. Hiszen miközben a piactorzító intézkedésekkel általában nem értenek egyet, két területen is van nagyon súlyos örökségük. A nyilatkozatok alapján az új kormány több tagja és háttérembere úgy értékelte az árrésstopot, hogy az rövid távon hozzájárulhatott az infláció mérsékléséhez, ugyanakkor torzította a piacot és jelentős terheket rakott a kereskedelmi szektorra. Több helyen megjelent, hogy az új vezetés az intézkedés kivezetésében gondolkodik. Hasonló volt a helyzet az üzemanyagok árszabályozásával, amelynél még nagyobb problémák vannak, hiszen a jelenlegi olcsóbb benzint és gázolajat a stratégiai tartalékok terhére tudják biztosítani, amelyek viszont végesek.
Az eredetileg hangoztatott kivezetési szándék azonban egyelőre várat magára, erre vonatkozóan még várható menetrendet sem ismertettek. A miniszterek meghallgatásának is leginkább az volt az esszenciája, hogy a szabályozások fenntartását csak átmeneti eszköznek tekintik. Az érvelésük szerint az állami árszabályozás válsághelyzetben indokolható, de tartós alkalmazása csökkenti a versenyt, rontja a beruházási hajlandóságot és végső soron újabb inflációs nyomást okozhat.
Ennek ellenére Magyar Péter miniszterelnöki kinevezése előtt már tárgyalásokat folytatott a Mol vezetésével a védett üzemanyagár fenntartásáról. Sőt, az elmúlt napokban, miután a magyar olajvállalat arról értesítette a töltőállomásokat, hogy a tartalékok elfogytak, és csak drágábban tudnak gázolajat szállítani,v Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter azonnal lépett, és újabb készleteket felszabadítva elérte a helyzet (átmeneti) megoldását.
Az árszabályozás ugyanis csak ideig-óráig jelent megoldást mindkét területen. Az élelmiszerek esetén az intézkedés főleg a kisebb vállalkozások számára okoz súlyos veszteséget, amit az ilyen profilú vállalkozások tömeges megszűnése is igazol. Emiatt folyamatos kérdés, hogy a kistelepüléseken lesznek-e boltok, ami a helyi lakosság életminősége szempontjából meghatározó.
Az üzemanyagok esetén még szorítóbb az árszabályozás hatása, egyszerűen azért, mert a szakértők szerint a Mol dízel üzemanyagból nem képes a magyar piacot teljesen ellátni. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt hónapokban az olajszállítások is akadoztak, így volt időszak, amikor az is kérdésessé vált, hogy milyen alapanyagot tud a vállalat feldolgozni. Eközben a szakértők szerint az importőrök számára az üzemanyagok behozatala a rögzített árak miatt nem éri meg, így ilyen forrásra sem lehet a hazai ellátásban számítani. Az árszabályozás tehát fenntarthatatlannak tűnik, az Mfor Üzemanyagár-figyelő prognózisa szerint a mostani folyamatok alapján másfél-két hónapon belül el kell engedni ezt az intézkedést. Az alacsonyabb árakat pedig – hasonlóan más régiós országokhoz – olyan módon tudja biztosítani a kormány, hogy a jövedéki adót csökkenti.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Felmerül a kérdés, hogy ilyen előzmények mellett miért ragaszkodik mégis a Magyar Péter vezette kabinet az előző kormány intézkedéseihez? Szinte biztos, az motiválhatja őket, hogy elkerüljék az újabb inflációs sokkot.
A kormányváltás után ugyanis a korábban megfenyegetett távközlési és pénzügyi intézmények azt jelezték, hogy az év elején elhalasztott inflációnak megfelelő díjemeléseket a nyár folyamán érvényesítik. Ez ugyan mérsékelt inflációs hatással járhat, ám a mostani környezetben a 0,2-0,3 százalékpontra becsült emelkedés is érezhető lesz. Már csak azért is, mert az év elején végre a 3 százalékos inflációs cél alá került a pénzromlás üteme, amely azonban a februári 1,4 százalékos mélypontról az elmúlt hónapokban már emelkedni kezdett.
Az árstopok eltörlése viszont sokkal drasztikusabb inflációs hatású lenne. A becslések ugyan széles sávban szórnak, de összességében egy azonnali intézkedésnek sokkszerű hatása lenne. Az üzemanyagok ugyanis azonnal 15-20 százalékkal drágulnának, ami önmagában 1-1,5 százalékpontos ugrást jelentene a fogyasztóiár-indexben.
Az élelmiszerek esetén alkalmazott árrésstopok eltörlése a korábbi nyilatkozatok alapján 1,5-2 százalékkal fogta vissza az inflációt. Orbán Viktorék korábban azzal riogattak, hogy a bukásuk esetén elszabadulhatnak az árak, így az árrésstop eltörlése politikai szempontból is nehéz lépés lenne.
Ráadásul – elsősorban az üzemanyagok esetén – az árszabályozás eltörlésének lenne továbbgyűrűző hatása is, például a logisztikai költségek növekedése révén. A szakértői becslések ennek kapcsán is széles sávban szórnak, 0,5-1 százalékpont közé teszik ezt.
A fentiek alapján a mostani 2 százalékot meghaladó infláció átmenetileg megközelíthetné a 7 százalékos szintet. Ez pedig további negatív folyamatokat indíthatna el, hiszen számos vállalkozás igyekszik az árazását a pénzromláshoz kötni, a magasabb infláció pedig újabb áremeléseket indukálhat. Emellett az úgynevezett ár-bér spirál is beindulhat. A hirtelen megugró megélhetési költségek miatt ugyanis a munkavállalók magasabb bérkövetelésekkel léphetnek fel, ami tartósan magasan tarthatja az inflációs környezetet.
A megugró inflációnak a gazdaságpolitikára is komoly hatása lehet, hiszen a sokak által várt jegybanki kamatcsökkentés(ek) valószínűségét erősen redukálnák. Talán még ennél is fájóbb lenne azonban, hogy az elmúlt másfél hónap hozamcsökkenése is megkérdőjeleződne. Mint arról korábban hosszabban írtunk, az új kormány iránti bizalom jeleként nemcsak a forint erősödött, de a magyar kötvények hozama is zuhant, ami a költségvetés számára nagyon komoly mozgásteret nyitott. Ennek esetleges elvesztése pedig nehezen felmérhető, de biztosan negatív hatású lenne.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Fontos ugyanakkor azt is hangsúlyozni, hogy az árszabályozás fenntartásának is súlyos következményei vannak. Egyrészt a hazai kiskereskedelem szerkezete tovább fog torzulni, a legnagyobb áruházláncok piaci részesedése várhatóan tovább bővül majd a kisvállalkozások rovására. Ennek következményeként számos kisebb bolt mehet csődbe és bocsáthatja majd el a munkavállalóit, amely különösen a vidéki kistelepülésen lehet komoly hatású.
A mostani olcsóbb üzemanyagárak véleményünk szerint csak korlátozott ideig lesznek fenntarthatóak, ráadásul ennek levétaz autósok a következő években fogják meginni. A múlt héten felszabadított stratégiai készleteket ugyanis a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) – melyet valójában az üzemanyagpiac szereplői alkotnak – jóval drágábban szerezték be, mint az első körben felszabadított tételt. Az újabban felszabadított stratégiai tartalék esetén a magasabb beszerzési ár, és az alacsonyabb eladási ár különbözetét, vagyis ennek a veszteségét most az MSZKSZ állja. A lépés egyetlen előnye az, hogy – ellentétben a 2022-es időszakkal – most talán nem omlik össze az ellátás, mert a benzinkutak egyrészt hozzájutnak az áruhoz, másrészt nyereséggel értékesíthetik azt.
Fontos hangsúlyozni, az MSZKSZ egy kötelező szakmai szervezet, amelynek tagjai a földgáz-, illetve kőolaj- és kőolajtermék-piaci szereplők. A szövetség esetleges veszteségét végső soron a tagok (a piaci szereplők) által fizetett biztonsági és különleges készletezési díjakon keresztül a fogyasztók, szükség esetén pedig közvetve az állami költségvetés fizeti meg. Tehát a közgazdászok által oly sokszor hangoztatott tétel, mely szerint „Nincs ingyenebéd”, most is érvényesül, ha nem is közvetlen formában, de az olcsóbb üzemanyagot végül a fogyasztók ugyanúgy megfizetik, csak szerencsés esetben alacsonyabb világpiaci ár mellett, amikor ez kevésbé fáj.
