<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Még a jelenlegi gázárak harmada esetén is olcsóbb a geotermikus energia, ráadásul környezetbarát, és részben kiválthatja a függőséget okozó import földgázt. A kormányzat ezért 5-10 éven belül a jelenlegi 5-6 százalékról 13-16 százalékra emelné a geotermikus hőtermelés arányát a távhő energiamixében, míg a földgáz arányát 70-ről 50 százalékra csökkentené.

Magyarország nagyhatalom lehetne a geotermikus energia felhasználásában, de a földhő az egyik legkevésbé kihasznált energiaforrásunk. Hasznosítása ugyanakkor elengedhetetlen fontosságú a kormány által vállalt klímasemlegességi célok eléréséhez, és a gázfüggőség csökkentéséhez. Itt elsősorban a távfűtési rendszerek 90-120 fokos víz felhasználásával nyert hatalmas energiamennyiségére kell gondolni, nem a sekélyebb fúrásokkal elérhető 50-80 fokos termálfürdőkre, vagy üvegházak és a háztartások talajszondás fűtésére.

Még a jelenlegi gázárak harmada esetén is olcsóbb a geotermikus energia, ráadásul környezetbarát, és részben kiválthatja a függőséget okozó import földgázt. (Miskolci Geotermikus Rendszer) Fotó: PannErgyMég a jelenlegi gázárak harmada esetén is olcsóbb a geotermikus energia, ráadásul környezetbarát, és részben kiválthatja a függőséget okozó import földgázt. (Miskolci Geotermikus Rendszer) Fotó: PannErgy

A földkéregben létrejövő geotermikus energia megújuló, korlátlan és folytonos energiaforrás, ami mindezek mellett a legolcsóbb energiák közé tartozik.

Részben a bolygó magjában olvadt állapotban található fémekből, magmából származik (20 százalék), részben a radioaktív bomláshoz (80 százalék) kapcsolódik. Hazánkban a földkéregben lefelé haladva a világátlag közel kétszeresével emelkedik a hőmérséklet.

"Az energiaárak jelenlegi elszállása is hozzájárul ahhoz, hogy a geotermikus hőre most nagyon nagy a kereslet" – mondta el az Mfor kérdésére Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke.

A mostani extrém energiaárak mellett a geotermikus energia jelentősen olcsóbb, mint a földgázból előállított hő díja. Azonban a kereslet növekedésének más oka is van, ezek közül az egyik, hogy rendkívül környezetbarát: az üvegházhatású gázok kibocsátása nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs. Hátránya, hogy mivel hőenergiáról van szó, nem szállítható nagy távolságokba, ezért regionálisan szükséges kiépíteni a rendszereket.

A beruházás legköltségesebb része maga a fúrás. Ez legalább egy termelő és egy visszasajtoló kútpárból áll, hiszen környezetvédelmi és a rendszer fenntarthatósága – a nyomásviszonyok hosszú távú megőrzése – szempontjából is fontos, hogy teljes egészében vissza legyen sajtolva a kitermelt folyadék, ami egyébként a 2010-es évek óta kötelező is. A termálvizek ásványi anyagokban, sókban gazdagok és gyakran kissé savasok, így környezetvédelmi szempontból is a visszasajtolás a legjobb megoldás. Visszasajtolni azonban csak a zárt rendszerben keringő vizet lehet, így például a termálfürdők vizét tilos, mert azok minősége változik a felhasználás során.

"A geotermikus erőművek építése során a fúrás jelenti a legnagyobb kockázatot és egyben ez egy nagy belépési küszöb is, azonban az üzemeltetés is figyelmet és szakértelmet igényel, többek között azért, mert a geotermikus közeg, ahonnan a forróvíz érkezik, egy élő rendszer, amely évről évre változik. A kitermelt melegvíz többsége 10–30 ezer éves geotermikus folyadék, amely a felszínre kerül, majd visszasajtolják ugyanabba a rétegbe, ahonnan kitermelték. Ennek során változik a folyadék kémiai jellemzője, amit az üzemeltetés során magas szakmai felkészültség mellett folyamatosan figyelni kell. Változhat a folyadék sótartalma, gáztartalma, amely például a szivattyúk működésére is hatással van, és ilyenkor változtatni kell a rendszer beállításain, vagy akár műszaki kialakításán. Az erőművek várható élettartama megfelelő szakmai felkészültség, karbantartás és folyamatos szakszerű beruházási tevékenység mellett legalább ötven év" – magyarázta Bokorovics.

Hazánkban jelenleg Szegeden, Miskolcon és Győrben működnek nagyobb geotermikus energiát felhasználó távhőszolgáltató rendszerek, ezek közül a miskolci és a győri a PannErgy Csoporté, míg Szegeden a Szegedi Távfűtő Kft. építi és üzemelteti a geotermikus távhőrendszert. Győrben és Miskolcon a távfűtésen kívüli időszakban a helyi melegvízszolgáltatás 100 százaléka geotermikus energia felhasználásával biztosított, míg fűtési időszakban a városi távhőben a geotermia aránya körülbelül 65 százalék Miskolcon, míg 50 százalék Győrben. Emellett vannak kisebb kapacitású geotermikus távhőrendszerek is, ilyen például a szentlőrinci 700 lakás fűtését biztosító rendszer, ami teljes egészében kiváltotta a korábbi földgázalapú távhőszolgáltatást. A projekt szintén a PannErgyhez köthető.

A szegedi geotermikus távhőrendszer 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek biztosítja majd a meleget, ha teljesen elkészül. A fejlesztés 2018 óta zajlik, a rendszer összköltsége 25 milliárd forint, amelynek nagyobb része vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásból származik. A kilenc részből álló rendszer négy eleme elkészült, és idén márciusban kezdtek hozzá öt újabb városrészben a geotermikus rendszerek kiépítésének. A próbaüzem alatt havonta félmillió köbméter gázzal kevesebb szükséges a szegedi távhőszolgáltatás működtetéshez, ezzel minden hónapban 20–30 millió forintot takarítanak meg. A kevesebb gázfelhasználás eredménye, hogy 55 ezer tonnáról 42 ezer tonnára csökkent a távhővel összefüggő károsanyag-kibocsátás Szegeden.

A geotermikus projektek kezdetben kockázatosak és nagyon beruházásintenzívek, amelyet az is mutat, hogy a Molnak is beletört a bicskája egy ilyen projektbe - tudtuk meg egy piaci forrásunktól. Még a 2010-es évek közepére visszanyúló történet, hogy Jászberény területére a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. nyert koncessziós jogosultságot geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására. A CEGE-t 2008-ban alapították, tulajdonosai 50-50 százalékban a Mol és az ausztrál Green Rock Energy International Ltd. Küldetése az volt, hogy piacvezető legyen Közép- és Kelet-Európában a geotermikus energia elektromos erőművi és közvetlen hőszolgáltatói hasznosításának terén, azonban a cégjegyzékek adatai szerint tevékenysége mára lényegében megszűnt. Az eredeti célok szerint olyan közepes (100–150°C) és nagy (>150°C) entalpiájú földhő rendszerek felkutatását és teljes körű földtani vizsgálatát bonyolította volna le, beleértve az energiahordozó kitermelését és értékesítését, melyek gazdaságos és fenntartható forrást biztosítanak a földhőből származó elektromos energia előállítására vagy közvetlen hőszolgáltatásra. A jászberényi projekt milliárdokat emésztett fel, de végül leállt.

"Mindezekkel együtt a magyarországi távhőpiac energiamixében 70 százalék a földgáz, 7-8 százalékos a biomassza, biogáz és nagyjából 5-6 százalék körül van a geotermikus hőtermelés részesedése. A kormány célja, hogy a 70 százalékos földgázfelhasználást 50 százalék körülire csökkentse. Ez egy nagyon jelentős csökkentés, amelynek hatására a geotermikus hőtermelés aránya 13-16 százalékra emelkedhetne a távhő energiamixében az elkövetkező 5-10 évben" – fogalmazott Bokorovics.

E cél megvalósításához tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) írt ki pályázatot, amely a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek magas költségigényű és kockázatos szakaszához, a termelő és visszasajtoló kútrendszer megvalósításához biztosít forrást, a kiírás szerint 6 milliárd forint keretösszeg erejéig. A PannErgy képviselője szerint ez egy jól felépített pilot pályázati feltételrendszer, amely segíti a nagy mélységű geotermikus rendszerek elterjedését – amelyet nem szabad összetéveszteni a sekélyebb fúrást igénylő, olcsóbban kivitelezhető hőszivattyús rendszerekkel. Ugyanakkor egy-egy nagy mélységű rendszer összköltsége jelenleg a 20-30 milliárd forintot is elérheti, így a kitűzött célok eléréséhez a jövőben a keretösszeg jelentős növelésére lenne szükség. (A Technológiai és Ipari Minisztérium ezidáig nem válaszolt a keretösszeg bővítésének lehetőségével kapcsolatos kérdésünkre. Ha választ kapunk, cikkünket frissítjük.)

"A geotermikus energia felhasználásának támogatásával a kormány három célja egyidejűleg teljesülhet: gázt lehet vele kiváltani, így csökkenteni lehet a függőséget; olcsóbb, mint a gáz alapú távhőtermelés; és a klímacélok eléréséhez is hozzájárul, mert üvegházhatású gázok kibocsátását váltja ki. Olcsóbb és környezetbarátabb technológiával lehetne tehát kiváltani a gázt, azaz mindhárom szempont messzemenőkig teljesül a geotermia felhasználása esetén"

– hangsúlyozta a PannErgy igazgatótanácsának elnöke.

Sőt, ez olyannyira így van, hogy ha a jelenlegi gázárak a harmadára esnének vissza a közeljövőben, úgy is olcsóbb maradna a geotermikus energia, azaz a geotermikus hatósági hőár. Hatósági árról beszélünk, ugyanis ez egy szabályozott piac: nem a termelő határozza meg, hogy mennyiért adja a távhőszolgáltatónak a hőt, hanem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tesz javaslatot az alkalmazandó díjakra.

Éppen ezért a magas gázárak ellenére is fontos lenne a távhőpiacon – például – a hatósági árba beépített nyereségességtényező emelése, hogy vonzóbb legyen a befektetők számára a nagy mélységű geotermia, miközben a távhőt használó lakossághoz a földgázból előállított hőhöz képest kisebb állami támogatáson keresztül jutna el a környezetet is kímélő melegvíz.

Érdemes azonban tudni, hogy mivel a rezsicsökkentés miatt a távhő lakossági számlázása is hatósági áron történik, ezért havi számláink nem változnak attól, hogy a távhőszolgáltató olcsóbban jut hozzá az energiához. Az ilyen szolgáltatók azonban kevesebb állami támogatást kapnak, amely valamennyi adófizető számára előnyös.

Arról, hogy gázválság sújtja a holland üvegházakat, ami helyzetbe hozhatja a geotermiát használó magyar zöldségtermesztés, laptársunknál, a Privátbankáron megjelent cikkünkben olvashat bővebben.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.