- Egyhangú támogatásáról biztosította szerdán az orosz szövetségi parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnök rendeletét, amellyel hadiállapotot vezet be azon a négy ukrajnai területen, amelyet Oroszország szeptember végén illegitim módon a területéhez csatolt. Viktor Bondarev, az orosz parlementi felsőház védelmi bizottságának elnöke időszerűnek nevezte a döntést és mint fogalmazott, "felgyorsítja majd a különleges katonai művelet céljainak teljesítését". Az intézkedés értelmében az orosz katonai erőket és a Moszkva által kinevezett adminisztratív vezetést még szélesebb jogkörökkel ruházzák fel a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban. Putyin azt is elrendelte, hogy a kormány hozzon létre különleges koordinációs tanácsot, amely az oroszországi régiókkal együttműködve fokozná Moszkva háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Valamint rendeletet adott ki arról, hogy korlátozzák a ki- és belépést az Ukrajnával szomszédos nyolc oroszországi területen. A hadiállapotról szóló rendeletben nincs benne konkrétan, hogy ez milyen intézkedéseket jelent, az elnök három napot adott az ottani rendfenntartó erőknek arra, hogy javaslatokat tegyenek ezekre. Ettől függetlenül a rendelet már csütörtök nulla órától érvényes helyi idő szerint. Putyin azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával, és hogy az ukrán erők továbbra is bombázzák ezeknek a régióknak a lakosságát.
- Az orosz törvények szerint a hadiállapot a biztonsági intézkedések megerősítését, utazási és gyülekezési korlátozást, kijárási tilalmat, a stratégiai jelentőségű cégek elköltöztetését, a lakosság egy helyre terelését, erősebb cenzúrát, a távközlési hálózatok erősebb katonai ellenőrzését, a rendfenntartó erők szélesebb jogkörét jelentheti.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy a rendeletek nem jelentik Oroszország határainak lezárását.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök október 5-én írta alá négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásáról szóló törvényeket, miután az érintett térségekben kamu népszavazásokat tartottak. A voksolást, valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legálisnak.
- A helyzet bizarrságát mutatja, hogy Donyeck nagyjából negyven százaléka, Zaporizzsja egyharmad része nincs is orosz fennhatóság alatt, Herszon egy részének kiürítését pedig épp ezekben az órákban kezdi meg a megszálló orosz hatóság, de Luhanszk felett sem gyakorol teljes ellenőrzést az orosz hadsereg.
- Azóta, hogy Oroszország elkezdte bevetni az Irántól vásárolt Shahíd-136 típusú önmegsemmisítő drónokat, az ukrán hadsereg 223-at lőtt le belőlük. A sajtóközleményben hozzátették: 36 napja használja ezeket a drónokat Ukrajna ellen az orosz hadsereg. Az első iráni drónt szeptember 13-án semmisítették meg a Harkiv megyei Kupjanszknál.
- Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója nem tartotta kizártnak, hogy az orosz erők az általuk megszállt Herszon ágyúzására készülnek. A kormányzó szerint erre utal az, hogy a város lakóit tömegesen akarják elszállítani a városból, azzal az ürüggyel, hogy az ukrán hadsereg készül a megye központja elleni támadásra. "Ismerve az oroszok taktikáját, az is erre utal, hogy a Herszon megyei Csaplinkánál megerősített állásokat ásnak tüzérségi ágyúfegyvereknek" - tette hozzá.
- Az ukrán légierő déli parancsnoksága azt jelentette, hogy délelőtt lelőttek egy orosz Ka-52-es helikoptert Herszon megyében, Beriszlav térségében.
- Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak. Orosz diverzánsok próbálták megkerülni az ukrán állásokat a régióban, Nova Kamjanka közelében, de visszavonultak, Beriszlav térségében pedig az ukrán fegyveres erők megsemmisítettek két lőszerraktárt és egy Szu-25 támadórepülőgépet.
- Az orosz erők a Zaporizzsja megyeszékhelynél tűz alá vettek egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt SZ-300-as légvédelmi rakétákkal. A keletkezett tüzet eloltották, senki sem sérült meg. A régióban lévő Orihiv települést ért orosz tüzérségi támadásban azonban nyolc civil sérült meg. A településen jelenleg nincs áram- és vezetékes vízszolgáltatás.
- Kijev környékén az ukrán légvédelem "dolgozik", a robbanások Kijevben is hallatszanak. Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó kérte a lakosokat, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket.
- A Krím félsziget kivételével Ukrajna minden megyéjében légiriadó van, az előzetes információk szerint az orosz erők energetikai létesítményeket támadnak.
- Az ukrán vezérkar szerdai jelentése szerit az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma meghaladta a 66 ezret. A hozzávetőleges adatok szerint az orosz hadsereg egyebek mellett elveszített eddig 269 repülőépet, 242 helikoptert, 16 hadihajót, 2554 harckocsit, 5235 páncélozott járművet és 1637 tüzérségi rendszert.
- A Wagner orosz magánhadsereg védelmi vonalat épít a kelet-ukrajnai Luhanszk megye orosz ellenőrzés alatt álló térségében - derült ki a csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szerdai bejelentéséből. A tájékoztatás szerint - amelyet Prigozsin vállalatának belső közösségi felületén tett közzé - a csoport "többlépcsős védelmi vonal" kialakításába kezdett. Részleteket azonban Prigozsin nem árult el, így egyelőre nem tudni, hogy milyen hosszú lesz, és hol helyezkedik majd el a "Wagner-vonal", valamint azt sem, hogy meddig tartanak a munkálatok. Mindazonáltal Prigozsin kiemelte: a vonal "egyébként nem létfontosságú", szerinte ugyanis a Wagner-csoport alakulatai a frontvonalon "önmagukban is áthatolhatatlan falat képeznek". Prigozsin szeptember végén ismerte el hivatalosan is, hogy ő alapította 2014-ben az orosz biztonsági magáncéget.
- Az ukrán nép kapja idén az Európai Parlament (EP) Szaharov-díját. A testület szerdai bejelentése szerint az ukrán nép Oroszország provokáció nélkül indított háborúja miatt folytatott honvédő küzdelme elismeréseként részesül a díjban, amelyet az EP a gondolat szabadságáért és az emberi jogok védelméért ítél oda. A "bátor ukrán népet" az Európai Néppárt (EPP) jelölte a díjra. Indoklásuk szerint az ukrán nép azért méltó a díjra, mert a "demokráciánkat aláásni és az Európai Uniót megosztani akaró brutális rezsim ellenében" a harctéren nem pusztán otthonát, önállóságát, függetlenségét és területi egységét védi, hanem a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az európai értékeket is." A Szaharov-díjat 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz fizikus nevét viselő díjra a parlamenti frakciók vagy legalább 40 képviselő ajánlhat jelöltet. A díjjal 50 ezer euró (mintegy 20 millió forint) jutalom jár.
- Érdemes európai uniós (EU) szinten fontolóra venni a villamosenergia-termelésre felhasznált gáz árplafonjának, az úgynevezett ibériai modellnek a bevezetését - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Von der Leyen felszólalásában leszögezte, hogy Oroszország újabb fejezetét nyitotta meg az ukrajnai háborúnak, ismét háborús bűncselekményeket követett el. A civil infrastruktúra elleni célzott támadások azzal az egyértelmű céllal, hogy elvágják a polgárok víz-, áram- és fűtésellátását a tél közeledtével, színtiszta terrorcselekményeknek minősülnek - mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette: "Támogatnunk kell Ukrajnát, amíg csak tudjuk, amíg csak kell, de Európát is meg kell védeni Putyin orosz elnök energiaháborújától". Mint mondta, az Európai Bizottság határozott jogalkotási keretet javasol a válság kezelésére: ahelyett, hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia, a földgáztárolók feltöltéséhez szükséges mennyiség legalább 15 százalékára vonatkozóan kötelező lesz a kereslet összevonása, az érintett vállalatok gázvásárlási konzorciumot hozhatnak létre. Hozzátette: néhány tagállam jobban függ az orosz gáztól, mint más tagállamok, különösen a tengerpart nélküli közép-európai országok, de ha integrált ellátási láncaink vannak és a gázellátás akadozik egy országban, akkor az hatással lesz minden tagállamra. "Ezért tehát a gázmegosztás létfontosságú" - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok 5 éve kötelesek szolidaritási megállapodásokat kötni régióbéli szomszédiakkal, de eddig 40 lehetséges megállapodásból csak 6 jött létre, ezért - jelentette be - általános szolidaritási megállapodás lép hatályba, amíg az egyéni megállapodások meg nem köttetnek. Elmondta továbbá, hogy az EU-nak még többet kell tennie a kiugró árcsúcsok és az energiapiac manipulálása ellen. Oroszország egy év leforgása alatt 80 százalékkal csökkentette a csővezetékes gázszállításokat, az EU pedig mindeközben megbízható beszállítók révén diverzifikálta beszerzéseit. "Tizenöt százalékos megtakarítást értünk el, a tárolóinkat 92 százalékig feltöltöttük, ellenálltunk az orosz zsarolásnak. De az ellenállásnak megvan az ára, a háztartások gázszámlája megnőtt, a cégeknek egyre nehezebb fenntartani a versenyképességüket" - tette hozzá. "Fel kell gyorsítani a befektetéseket a megújuló energiaforrásokba és az infrastruktúrába is, ugyanis a tiszta energiára való átállás Európa válasza az energiaválságra" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
(MTI/Reuters/dpa/AP/AFP/TASZSZ)
