Míg az orbáni propaganda éppen látványosan összeomlik, addig a független online média legnagyobb szereplői remek évet zártak 2025-ben az átnézett céges beszámolóik alapján. Ugyanakkor a nyomtatott sajtó jelentős része nagyon nagy gondban van.
Az orbáni propaganda pillanatok alatt összedől, amint megszűnik az állami támogatása
– jósolta meg Magyar Péter miniszterelnök még valamikor 2024-ben.
Tényleg így történt. Már április végén kijött a hír, hogy eltűnik a Metropol az utcákról. Az ingyenes napilap a választási kampány előtt és alatt is folyamatosan hirdette az Orbán-kormány propagandáját. Végül csak május 21-én erősítette meg a tulajdonos Mediaworks Zrt. hivatalosan, hogy felfüggesztik a kiadását. A következő dominó váratlanul a Leisztinger Tamáshoz köthető Népszava lett, már három hete nem jelenik meg nyomtatásban. Ebben szintén kulcsszerepet játszik a Mediaworks, hiszen a baloldali újság jelentős (forrásaink szerint közel 500 millió forint összértékű) tartozásokat halmozott fel a nyomda és a terjesztő cég felé. Mindkettő a Fidesz fennhatósága alá tartozó Mediaworks tulajdona, amellyel korábban is tárgyalásban álltak a törlesztésről.
A Media1 számolt be arról, hogy a Népszava szerkesztősége azóta is minden nap elkészíti a másnapi újságot, azt azonban csak elektronikus formában tudják eljuttatni az előfizetőknek, az árushelyeken vásárló olvasók pedig továbbra sem juthatnak hozzá a nyomtatott laphoz.
A Népszava tartalmára soha nem volt hatással, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányhirdetéseket jelentetett meg náluk. A szerkesztőség szerint ezek a bevételek a Mediaworks által kért, a szerkesztőség szerint feltűnően túlárazott terjesztési és nyomdaköltségek kifizetésében játszottak szerepet. Állításuk szerint a kormányhirdetések elmaradása vezetett ahhoz az adóssághoz, amely miatt a Mediaworks felfüggesztette a Népszava kinyomtatását és terjesztését
– írták a közleményükben. A Népszava mögött konkrétan a Leisztinger Tamás tulajdonában lévő XXI. század Média Zrt. áll, amely 2025-ben 1,4 milliárd forintos forgalom mellett 550 millió forintos veszteséget hozott össze.
Ám ez semmi a Mediaworks Zrt. mérlegéhez képest: a NER médiakonglomerátuma 14 milliárd forint veszteséggel zárt. A hvg.hu cikke szerint a Mediaworks kiadványai úgy hoztak ekkora veszteséget a cégnek, hogy az árbevételt közben növelték 54,5 milliárdról 57,9 milliárd forintra, csakhogy ezzel egyidejűleg jelentősen emelkedtek a személyi jellegű kiadásaik: 1810 dolgozónak összesen 17,3 milliárd forintnyi fizetést osztottak ki, és voltak további egyéb személyi jellegű kifizetéseik is. Ez összesen több mint 20 milliárd forint kiadást jelentett nekik.
Fotó: Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A cég lapjaitól százával küldik el az embereket: június 16-tól felfüggeszték a Bors napilap, július 1-től pedig a szintén kőkemény propagandát terjesztő Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom vármegyei 24 Óra napilap nyomtatott kiadását. Nem működnek már a Ripost.hu és a Metropol.hu weboldalak sem.
Csoportos létszámleépítés keretében a Pesti Srácok összes munkavállalóját elbocsátotta a Mediaworks. Azt a Forbes tudta meg, hogy berendelték a szerkesztőségbe a Mediaworks gazdasági szerkesztőségének minden tagját, majd bármiféle előzetes közlés nélkül megjelent a vállalat IT-osztálya, és elkezdte összeszedni az ott dolgozók laptopjait és monitorjait. A már csak online létező Világgazdaság szerkesztőségének több tagját is elküldték. A leépítési hullám az Origót is utolérte: a negyvenfős szerkesztőségből mindössze tízen maradhattak.
A Magyar Nemzet munkatársainak egy részével is közölték, hogy megválnak tőlük. A Media1 szerint az eddigi napilapos megjelenést hetilapos működés váltja fel, de a létszám a mostaninál jóval alacsonyabb lesz. A cikkből kiderül az is, hogy a munkatársakat egymás után hívták be, hogy tudassák velük a hírt. Arról, hogy hány embert bocsátanak el a Magyar Nemzettől, egyelőre nincs információ. Ha a Magyar Nemzet nyomtatott verziója megszűnik, akkor nem marad Magyarországon nyomtatott politikai napilap.
Újságosnál így csak a Nemzeti Sport és a Blikk marad, mint napilap. A sportlapnak szintén kérdéses a jövője, hiszen Orbán Viktor kedvenc újságja, a Nemzeti Sport állami tulajdonban van – erre 2022 őszén derült fény. Az állam a lap kiadói jogait a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonában lévő Mediaworkstől vette meg, a 444.hu szerint 3 milliárd forint közpénzt fizettek az N.S. Média Kft.-ért. Ráadásul az állam nem csupán ennyit áldozott az újságra, hiszen 2023 nyarán kiderült, hogy a kormány a költségvetésben forrást különített el arra, hogy 2024-ben 10 ezer példányra előfizessen. Nem túl valószínű, hogy a Tisza-kormány is állami tulajdonban akarja majd tartani az újságot.
Erre a sorsra juthat a Mandiner című hetilap is.
Értem, hogy fáj neked, hogy a Mandiner nevű vicclap most már az államhoz kerül, és mi leszünk a kiadói, nekünk kell meghatározni azt a tartalmat, amit ott le fognak adni
– mondta Magyar Péter kormányfő a minap a Parlamentben Orbán Balázsnak, a választásokon megbukott kormány egykori politikai igazgatójának, az MCC Alapítvány kuratóriumi elnökének. A Mandiner 2024 decemberében került a Mathias Corvinus Collegiumhoz, ezt követően az addig alapvetően egy nyomtatott hetilapból és annak online változatából álló médiaterméknél 2025 tavaszán jelentős bővülésre került sor a Magyar Hang szerint, amely elsősorban az online részleget, valamint a YouTube-on folyó műsorszolgáltatást érintette. A lap a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszerének megszüntetése után állami kézben landolt. A Mandiner mellett az InfoRádió is az MCC Alapítványhoz tartozik, de ennek jövője szintén kérdéses.
Az orbáni propaganda központja a közmédia volt, hiszen az MTI termelte azokat a tartalmakat, amelyeket végül a NER-es újságok, tévék és rádiók leközöltek. Ennek vége: június 12-én tiszás képviselők benyújtották a közmédia, illetve a médiatörvény átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A törvény hatályba lépésével a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása azonnal megszűnik. Tehát megszüntetik az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jelenlegi szerepét, helyette pedig létrehoznak egy új, paritásos és szakmai összetételű felügyeleti szervet, a Független Közmédia Testületet.
A közmédiás kirúgásokra még várni kell
Hihetetlen pénzek mentek el a közmédiára: csak idén elvileg 154,7 milliárd forintból gazdálkodhatott volna. Hogy innen hány embert rúgnak ki azt még nem tudni, de vélhetően még a nyáron lezajlik egy jelentős vérfrissítés. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június elején jelentette be, hogy Grósz Judit miniszteri biztosként koordinálja a közmédia átalakításával kapcsolatos feladatokat. Bőven van tér a karcsúsításra, hiszen idén márciusig összesen 2124-en örülhettek a közmédiás fizetésnek.
A független online média legnagyobb szereplői, amelyek jelentős szerepet játszottak az Orbán-kormány bukásában, viszont meglehetősen stabil lábakon állnak. A legstabilabb talán a 24.hu és a Nők lapja mögött álló Central Médiacsoport Zrt.: a Varga Zoltán tulajdonában lévő társaság 2025-ben 14,5 milliárd forintos forgalommal és 2,2 milliárd forint adózott eredménnyel zárt. Ugyanakkor meglepő, hogy ez a lapcsoport is szervezeti átalakítást és létszámváltoztatást jelentett be. A vállalat szerint a döntést a médiapiac átalakulása és a gazdasági környezet kényszerei indokolják.
Szintén erős a HVG Zrt.: 5,2 milliárd forint bevételből 233 millió forint nyereség származott. A Telex és a 444 nagyjából ugyanolyan erős: előbbi 1,4 milliárd forint bevételt könyvelt el, az utóbbi 1,3 milliárd forintot, de míg Kardos Gábor és Uj Péter cége (Magyar Jeti Zrt.) 130 millió, addig a Telex csak 7,3 millió forintos profitnak örülhet. A Magyar Péter öccse által alapított Kontroll.hu első teljes évében 130 millió forint bevételből üzemelt minimálisan nyereségesen.
Míg a közpénzből mesterségesen fenntartott propaganda szép lassan kimúlik, addig piaci alapon is talpon maradhat az Index, amely a fideszes kampányban fontos szerepet játszott. Magyar Péterék tavaly szeptemberben indítottak pert az Index ellen, miután a lap nyilvánosságra hozott egy általuk a Tisza adóterveiként aposztrofált hatszáz oldalas jelentést. Erről végül a bíróság mondta ki, hogy hazugság volt. Érdekes, hogy június elején a beszántott Népszabadság utolsó főszerkesztője, Murányi András lett az Index felelős szerkesztője. Maga az Index.hu Zrt. közel 2 milliárd forintos forgalomból minimális nyereséget tudott kihozni, de az anyacég Indamedia Network Zrt. 2,4 milliárd forintos pluszban zárta le 2025-öt.
Az utolsó megmaradt liberális hangvételű hetilap, a Magyar Narancs stabilan veszteséges. Tavaly a szokásos 240 millió forintos forgalmi sávban mozogtak, amiből ezúttal 37 millió forint veszteség lett. Szintén a Mediaworks nyomdájában készül az Élet és Irodalom, a lap kicsivel stabilabb: 260 millió forintos bevételből ők minimális pluszban tudtak zárni 2025-ben. Szép történet viszont a Magyar Hangé – e lap újságíróit nem engedték be soha az Orbán-kormány eseményeire. A 2018-ban kirúgott magyar nemzetes újságírók lapja mögötti cég egyre jobban teljesít, hiszen tavaly már 430 millió forint volt a bevételük és 71 milliós a profitjuk.
