Újabb két megyével bővült azok sora a második negyedévre, melyeknél az átlagos nettó bér meghaladja a 200 ezer forintot - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A sorba Bács-Kiskun és Csongrád megyék csatlakoztak, igaz, egyelőre még csak 3000, illetve 1000 forinttal lépte át a bűvös határt az itt dolgozók átlagos nettó fizetése. A friss adatok emellett más érdekességekről is árulkodnak. Eddig ugyanis annyira eltorzította a statisztikát a budapesti kiemelkedő nettó kereset, hogy az országos átlagnál magasabb fizetés a fővároson kívül egyedül Győr-Moson-Sopron megyében volt jellemző. Ez a kijelentés mostantól Fejér megyére is igazzá vált, ahol a dolgozók átlag 240 092 forintot vihetnek haza, az országos átlag pedig ennél nagyjából egy ezressel kevesebb, 239 043 forint.
A pozitív fejlemények mellett ugyanakkor olyan adatra is rá lehet bukkanni, mely kedvezőtlen irányról árulkodik. Az elmúlt két évben megfigyelhető volt, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb nettót regisztráló megyék közötti bérszakadék folyamatosan mérséklődni kezdett, a trend 2019 második negyedévében azonban megtört. Míg 2016 utolsó negyedévében Budapesten 91 (!) százalékkal magasabb volt az átlagos nettó bér, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, addig 2019 első negyedévében már "csak" 81,7 százalékos differenciát mutattak az adatok. A friss számok tükrében a bérszakadék újra szélesedni kezdett, hiszen
a fővárosi dolgozók 83 százalékkal kereshetnek többet a Szabolcs megyeieknél. Ez forintosítva azt jelenti, hogy a budapestinél 136 ezer forinttal kisebb a fizetés a legkeletibb megyében, ahol az átlagos nettó még az országos adattól is 75 ezer forinttal van elmaradva.
Budapesten az átlagos nettó fizetés a második negyedévre egy hajszálra megközelítette a 300 ezer forintot, 299 859 forintot regisztrált a KSH, ellenben az ország legkeletibb megyéjében mindössze 163 817 forintért dolgoztak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak. Utóbbi egyébként olyan mértékű lemaradásban van, hogy még a második legkisebb nettónál - ami Békés megyében jellemző - is majdnem 10 ezer forinttal kevesebb a szabolcsi bér. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a rendkívül alacsony bérhez a közmunkások minimálbérnél is jóval alacsonyabb fizetése is hozzájárul. A megye munkaerőpiaca még jelenleg is nagyon nagy mértékben támaszkodik az állami foglalkoztatás eme formájára. Noha a közmunka-programokban résztvevők száma egy év alatt itt is érdemben csökkent, ám még továbbra is 25 ezer fő környékén mozog, ami az egyik legmagasabb az országban.
Érezhető a béremelkedés
Előző év azonos időszakához képest továbbra is jelentős mértékben, 10,6 százalékkal emelkedtek a nettó bérek országos viszonylatban. Megyei lebontást nézve a legkisebb mértékű emelkedés Csongrád megyében történt, 8,8 százalékos, míg a legjobban Bács-Kiskunban nőtt a nettó, 12,6 százalékkal.
Noha idén az infláció is emelkedni kezdett, annak nagysága jócskán elmarad a bérnövekedés ütemétől, aminek eredménye az, hogy reálszinten nőtt a fizetések értéke.
A legnagyobb mértékben
- Győr-Moson-Sopron megyében (7,6 százalék),
- Borsod-Abaúj-Zemplénben (7,4 százalék),
- valamint Heves és Veszprém megyékben (7,2-7,2 százalék) nőtt a nettó reálértéke egy év alatt.
A rangsor másik végén, a legszerényebb mértékű reálszintű emelkedést
- Csongrád megyében (5,1 százalék),
- Nógrádban (5,7 százalék),
- és Békésben (5,9 százalék) történt.
