Két éve volt utoljára influenzajárvány Magyarországon, de ma már az „igazi” járványról más fogalmaink vannak, köszönhetően a COVID-19 megjelenésének. Általában a magyar lakosság 15-20 százaléka fertőződik meg influenzavírussal, de tavaly ez az arány gyakorlatilag nulla volt. (Ezzel szemben a koronavírus omikron változata az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is minden második embert megfertőz).
A tavaly elmaradt influenzajárvány miatt idén az előrejelzések már 30-40 százalékos, rendkívül magas fertőzöttséget jósoltak, tekintve az enyhébb járványügyi intézkedéseket, ám a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) legfrissebb influenza-statisztikája egyelőre nem támasztja alá a jóslatot.
2022. január 10-16. között az országban 11 900 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel az előző heti 12 500 fővel szemben, és 47 beteg légúti mintájából, valamint a kórházban kezeltek közül 2-2 esetben mutatták ki az influenza A(H3) vírusát.
„Szerintem 47 mintából nem sok következtetést lehet levonni, talán a sentinel orvosok sem küldenek elegendő mintát, hiszen igazság szerint a COVID árnyékában nem tudunk foglalkozni az influenzával” – mondja Eörsi Dániel budapesti háziorvos, aki osztja azt a nézetet, hogy amíg kötelező a maszkviselés, meg egyéb korlátozó intézkedések (iskolában különböző osztályba járó gyerekeknek nem lehet közös program, stb), addig érthető, hogy kevésbé terjed az influenza.
„Mivel a koronavírus fertőzőképessége sokkal nagyobb az influenzáénál, ezért a COVID-hoz kell igazítani a korlátozó intézkedéseket, így az influenza kevésbé tud terjedni” – mondja a háziorvos.
WHO: nőtt, de még mindig alacsony az influenzások száma
A WHO legfrissebb jelentése szerint az influenzaaktivitás világszerte nő, és több országban is elérte a COVID-19 előtti időszakban az évnek ebben az időszakában tapasztalt szintjét, bár ez még mindig alacsonynak mondható.
A flunewseurope.org szerint az év első két hetében Albániában, Izraelben, Kazahsztánban, Észak-Macedóniában, Norvégiában, Oroszországban, Svédorszában és Szerbiában széles körű, illetve közepes influenzaaktivitásról számoltak be. Hat ország pedig a szezonális influenza 10 százalékos, vagy annál magasabb előfordulásáról: Örményország (56), Szerbia (22), Észtország (15), Franciaország (13), Grúzia (12) és Oroszország (10), melyekben az A-influenzavírus a domináns.
Kiszámíthatatlan, melyik influenzavírus harap
Eörsi Dániel szerint a tavalyi elmaradt szezon után nem feltétlenül kell heves járványra számítani, hiszen a COVID előtt sem volt minden évben kemény influenzaszezon. Ugyanis elég hullámzó, s az évente változó variánsok függvénye, hogy mikor, mennyire pusztít.
„A halálos áldozatok száma Magyarországon évente 1000-6000 között változik, aminek az az oka, hogy sosem tudjuk előre, melyik influenzavírus jön, tehát nem lehet jósolni, hogy milyen lesz a szezon, ezért kell minden évben oltani ellene. Igazából még ősszel sem lehet tudni, hogy mi jön két hónap múlva” – magyarázza Eörsi doktor.
Sőt, olyanra is emlékszik, amikor egy szezonban két járvány volt: az influenza A inkább januárban tetőzött, aztán jött egy influenza B február-márciusban, és akkor sem lehetett tudni még januárban, hogy ugyanabban a szezonban jön még egy.
„Épp ezért nehéz a vakcinafejlesztés, ugyanis óriási különbség van abban, hogy melyik influenzavírus mennyire harap, ezért mondjuk azt (WHO, NNK, mindenki), hogy minden évben minél több komponensű oltással oltsuk át a rizikócsoportokat. Ha tudnánk előre, hogy mikor jön a durva vírus, akkor nem így csinálnánk” – teszi helyre a félreértéseket a háziorvos.
Véget fognak érni az influenza szűk esztendői
Arra a kérdésre, hogy evolúciós értelemben az erősebb koronavírus „lenyomja-e” az influenzavírust, azt mondja, hogy ha nem lenne védekezés a COVID ellen, akkor valójában tudna egyszerre a két járvány létezni.
„De mivel van emberi reakció a vírus elleni védelemre, ezért most olyan környezet alakult ki, amely az influenzának nem kedvez, míg a COVID így is megtalálja a számítását” – teszi hozzá Eörsi Dániel.
Azt viszont nem merné megjósolni, hogy ez még évekig így is lesz. Ha jósolnia kéne, inkább azt mondaná, hogy a társadalom reakció-képessége fog kimerülni itt, a világ nyugati felén.
„Talán egyre kisebb intenzitású korlátozásokat fogunk kibírni, emiatt az influenza szempontjából is véget fognak érni a ’szűk esztendők’. De ahogy erre sem lehet mérget venni, úgy az idei erősebb influenzajárványra sem” – teszi hozzá a háziorvos.
