A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es úgynevezett élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze az oktatási, egészségügyi, kulturális, vásárlási lehetőségeket és a lakásárakat. Az első tízben Budapesten kívül hét dunántúli és két tiszántúli járás található.
A Takarék Index elemzői azt vizsgálták, hogy az ország egyes járásai milyen feltételeket biztosítanak az ott lakónak, melyek nyújtják a legtöbb és legmagasabb szintű szolgáltatást. Az oktatási, az egészségügyi, a kulturális szempontokat, a munkaerőpiaci lehetőségeket, a bűnözési statisztikát, a vásárlási lehetőségeket és a lakóingatlanok megfizethetőségét vették figyelembe. Az alábbiakban tehát főleg a statisztikai adatok alapján végzett rangsorolásokról lesz szó, de szerintünk nyilvánvaló, hogy a szó teljes értelmében vett élhetőséget maguk az adott járás lakosai tudják leginkább megitélni. Például hiába van valamilyen szolgáltatásból sok papíron, ha mondjuk nincs elegendő vagy jól képzett kiszolgáló személyzet, oktató, orvos, stb.
A bank szakértői arra jutottak, hogy a főváros és a nyugati országrész szinte minden vizsgált mutató esetében jobban teljesít a keleti vagy dél-keleti területeknél és a nyugati járások a bűnözés terén is jól vizsgáztak. Ugyanakkor a sok szempontból többet kínáló főváros környéki és nyugati területeken jóval nehezebb lakáshoz jutni. Mivel a jobb lehetőségek sokak számára vonzóak, többen szeretnének ide költözni, ami emeli a lakások iránti keresletet, és így az árakat is. Hasonló kettősség jellemzi a nagyobb és kisebb városokat is.
Lapunkban több elemzésben is foglalkoztunk a belső vádorlási folyamatokkal és ezek ingatlanpiaci következményeivel. Felhívtuk a figyelmet, hogy az elmúlt pár évben főleg az iparvárosok (különöen a járműipari cégek fejlesztései miatt) mágnesként vonzották az embereket. E tömeg nagy keresletet támasztott, amit az ingatlanfejlesztők igyekeznek kielégíteni, de csak vegyes sikerrel. Arra is utaltunk többször, hogy az így megugrott árakat már sokan nem tudják megfizetni, ezért Győr, Debrecen vagy Kecskemét agglomerációjában telepednek le, ami ott is új lakásberuházásokat indukált. Továbbá megállapítottuk, hogy minnél kijjebb szorul egy család egy városból, annál több időt és pénzt kell közlekedésre fordítani, ami természetesen rontja az életminőséget.
A Takarék Index összesítése szerint az első tíz járásban találtható a pilisvörösvári, a móri, a debreceni, a tatai, a bólyi, a budakeszi és a veszprémi járás, amelyek egymáshoz képest nagyon hasonló pontszámokat mutatnak, bár különbözik, hogy mely jellemzőkben jobbak. Köztük a nagyobb városok környékén például alacsonyabbak a megfizethetőségi pontok, míg a kisebb településeknek otthont adó móri, de még inkább a bólyi járás sokkal megfizethetőbb. A munkaerőpiaci feltételek esetében azonban ez utóbbiak csak a középmezőnyhöz tartoznak. Vagyis - ezt már mi tesszük hozzá - lehet, hogy olcsóbban lehet házhoz vagy lakáshoz jutni, de ha messze van a munkalehetőség, akkor mégsem fogják sokan ezt választani. Különösen az elmaradott dél-dunántúli vagy észak-magyarországi járásokat fenyegeti a kiürülés veszélye.
Nem meglepő, hogy a bank elemzői magasabb pontszámokat adtak a nagyobb városoknak és környéküknek a kulturális, oktatási, egészségügyi, de különösen a munkaerőpiaci mutató esetében. És az sem új elem, viszont aggasztó, hogy rosszabbul állnak a bűnözést vizsgálva.
A legmagasabb értékű oktatási mutatóval Budapest rendelkezik, amelyet a győri, a veszprémi, a szombathelyi és a bólyi járás követ az óvodáskorúakra jutó óvodai férőhelyek száma, a 8. osztályosok szövegértési és matematika kompetenciaeredményei, valamint az egységnyi területre jutó középiskolai osztályok száma alapján.
Budapest az általános iskolai kompetenciaszámokban és az elérhető középiskolai osztályok számában szerepel nagyon jól, ugyanakkor az óvodai férőhelyellátottság terén rosszabbul áll, míg például a bólyi járásnak a középiskolákhoz kapcsolódó eredménye alacsony, de óvodai férőhelyből a gyermekre vetítve itt található az egyik legtöbb. Az oktatásban élen álló megyeszékhelyek és nagyobb városok környékére jellemző, hogy az általános iskolai kompetenciaszámok magasak, de az óvodai és a középiskolai ellátottságban is jól állnak.
Az egészségügyi részmutatónál a háziorvosok, a házi gyerekorvosok, a kórházi ágyak és a gyógyszertárak számát vizsgálták a lakosság arányában. Az élen Budapest végzett, utána a gyulai, a pécsi, a debreceni és a veszprémi járás következik. A főváros rendelkezik a legtöbb, egységnyi területre jutó gyógyszertárral, és szintén jól áll a házi gyermekorvosok elérhetőségét illetően is, az egyik legkevesebb gyermekszám jut egy orvosra. Az egy lakosra jutó kórházi ágyak számában, illetve a felnőtt háziorvosok elérhetőségében azonban számos járás megelőzi. A csurgói és a hegyháti járásban arányaiban sok a felnőtt- és a házi gyermekorvos, míg a területén nincs kórház, illetve a gyógyszertári ellátottság terén is az egyik legrosszabb helyzetben vannak.
A kultúra terén Budapest előnye elvitathatatlan. Óriási különbség mutatkozik az ország többi járásához képest, a második helyezett Debrecen is csupán a fővárosi pontok töredékét kapta a könyvtárak, a mozik, a múzeumi kiállítások és kulturális rendezvények számát tekintve. Nagy az eltérés a különböző területek által kínált lehetőségek között. Például a sellyei, lenti, devecseri és hegyháti járás elsősorban a könyvtárak egységnyi területre jutó magasabb számának köszönheti előkelő helyezését, miközben mozi nem található területén, illetve a kulturális rendezvények terén is rosszabbul áll. A nagyobb városok környéke főleg a könyvtárakban áll hátrébb a rangsorban.
Mivel eleve Budapesten van a legtöbb bolt és itt a legszélesebb a bevásárlási lehetőségek palettája, nem meglepő, hogy a fővároshoz képest a többi terület jelentős lemaradást mutat. Érdekes, hogy az élmezőnyhöz tartozik az érdi, a vecsési, és a szigetszentmiklósi járás. Ehhez hozzáfűzzük, hogy más elemző cégek már korábban jelezték: az érdi és a szigetszentmiklósi járás évek óta a legkedveltebb agglomerációs terület, mindkét körzetben növekszik az odaköltözők száma és az eladott ingatlanok átlagára is az élmezőnyben van.
A munkaerőpiaci lehetőségeknél a járásokat jellemző egy főre jutó nettó jövedelmeket és az álláskeresők arányát vizsgálták az elemzők. Az első helyezett a budakeszi járás, amit Dunakeszi és környéke, illetve Budapest, majd Érd és környéke, a Pilisvörösvári járás követ. Az első tízben főleg a főváros és az annak környékén található területek végeztek, kivételt csak Győr, valamint Csorna és környéke jelent.
Vizsgálták a járások megfizethetőségét is, hogy az ott élők éves jövedelmükből hány négyzetméternyi lakást tudnak megvenni az adott járásban. Jellemzően magasabb pontszámot értek el az olcsóbb területek, ahol a jövedelmekből nagyobb lakás jöhet ki az alacsony lakásáraknak köszönhetően. A legmegfizethetőbbnek a jánoshalmai, a sellyei, a bácsalmási, a putnoki és a pétervásárai járás bizonyult. Az eredmények szerint a jobb munkaerőpiaci feltételeket biztosító járásokba a jobb lehetőségek miatt sokan szeretnének költözni, ami a lakásárak megemelkedésének irányába hat, rontva ezzel az otthonok hozzáférhetőségét, a magas bérek ellenére is.
