Az elmúlt években a hatéves bérmegállapodás és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának eredményeként jelentős béremelkedésnek lehetünk szemtanúi hónapról hónapra. Ez azonban még kevés: mind bérfelzárkóztatás szempontjából, mind pedig a jegybanki célokhoz képest is. A Magyar Nemzeti Bank szerint ugyanis minimum az osztrák bérszínvonal 80 százalékát kellene elérni. Az Eurostat közlése szerint vásárlóerő-paritáson mérve (vagyis mennyit lehet vásárolni az adott összegből) a magyar átlagos nettó bér 13 824 euró volt, vagyis 47 százaléka az osztrák 28 888-nak. Bár ez távol áll a céltól, mégis egy kedvező folyamatról árulkodik, hiszen 2016-ben még csak 41, 2017-ben pedig 44 százalék volt ez az arány.
Az alapadatokhoz visszatérve bár euróban számolva is megfigyelhető a növekedés, az túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy mások ne húzzanak el mellettünk. Miközben ugyanis 2017-ben még az ötödik legalacsonyabb volt a magyar nettó bér (8023 euró), tavaly az Európai Unió negyedik legalacsonyabb átlagfizetéséért (évi 8630 euróért) dolgozott egy alkalmazott Magyarországon. Egy év alatt Litvániának sikerült elénk kerülnie, a 2017-es 7897 eurós átlagos nettó bér majdnem 10 százalékkal 8661 euróra emelkedett. Noha a KSH adatai szerint Magyarországon tavaly 11 százalékkal emelkedett a nettó fizetés, az Eurostat adatai szerint a növekedés "mindössze" 7,5 százalékos volt. A differenciát a forint árfolyamának romlása eredményezte.
A rangsorra visszatérve nálunk kevesebbet így már csak három tagállamban keresnek a dolgozók:
- Lettországban 8508,
- Romániában 5874,
- Bulgáriában pedig 5512 eurót.
Ha a visegrádi országokhoz mérjük a hazai nettót, akkor felemás képet kapunk, hiszen a szlovákokhoz és a lengyelekhez sikerült közelebb kerülni, a nem ritkán mérceként emlegetett Csehországhoz képest viszont távolodtunk. A magyar átlagos fizetés ugyanis tavaly
- a szlovák nettó 93,
- a lengyel 90,
- a csehnek pedig 76 százaléka volt.
A románok viszont nem kerültek közelebb hozzánk, átlagosan 146 százalékkal több pénzt vittünk haza náluk.
A legmagasabb nettó fizetést egyébként az izlandiak vihetik haza, a magyarnál majdnem hatszor többet, 50 017 eurót, a második helyen Norvégia áll 45 076 euróval, a dobogó legalsó fokán pedig 2017-hez hasonlóan Luxemburg szerepel 41 943 euróval.
Többet ér a fizetésünk a szlovákokénál és a horvátokénál
Vásárlóerő-paritáson nézve már nem ennyire elkeserítő a helyzet. Ugyan rettentően kevésnek tűnik nominálisan a magyar átlagos nettó bér, ha vásárlóerő-paritáson nézzük, jobb a helyzet. A Magyarországra számolt 13 824 euró ugyanis a hetedik legalacsonyabb összeg a rangsorban. Ez pedig azt jelenti, hogy az uniós viszonylatban negyedik legkisebb átlagfizetés mégis többet ér, mint
- a horvát,
- a litván,
- a szlovák,
- a lett,
- a román
- és a bolgár fizetés.
Orbánéknál senki sem bánik jobban a családosokkal
Az alap nettó bér mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon hogyan alakul egy átlagbért kereső szülő fizetése két gyermek nevelése esetén. Már csak abból kifolyólag is, hogy a kormányzat a kommunikációjában nem egyszer kifejezte: Unión belül a magyar kormány támogatja legjobban a családokat.
Az Eurostat szerint ilyen családmodell esetén 19 578 euró az átlagbér (vagyis fejenként közel 9800 euró), ami valamivel kedvezőbb helyre rangsorolja Magyarországot a tagállamok körében. Ez a kereset ugyanis a hatodik legalacsonyabb, előző évhez képest pedig egy helyet előre is sikerült lépnünk, amivel megelőztük a szomszédos Szlovákiát is. A helycsere minden bizonnyal annak köszönhető, hogy tavaly újabb 5000 forinttal nőtt a kétgyermekesek után érvényesíthető adókedvezmény, vagyis nominálisan a szülők 10 ezer forinttal több pénzt tudtak csak ennek köszönhetően hazavinni.
Nálunk kevesebből kell kijönniük egy hónapban a
- szlovákoknak 19 559 euró,
- a letteknek (18 485 euró,
- a litvánoknak (18 043 euró),
- a románoknak (12 183 euró)
- és a bolgároknak (11 066 euró).
Az élen egyébként Izland áll több mint 102 ezer euróval, mögötte Luxemburg 93 378 és Norvégia szerepel 92 578 euróval.
Megvizsgáltuk, hogyan alakul ez az átlagos kereset az átlagbérhez viszonyítva, ez pedig a fizetések szempontjából alátámasztja a magyar kormány általunk is említett kijelentését. A kétgyermekes, átlagfizetésért dolgozók szülők ugyanis 127 százalékkal több pénzből gazdálkodnak az egyedülálló, gyermektelen átlagbért keresőknél. Ennél nagyobb arányra pedig egyetlen másik tagállamban sincs példa.
Rajtunk kívül kiemelkedő az eltérés a két keresetet nézve Csehországban is, ahol a kétgyermekeseké 124 százalékkal haladja meg az országos átlagos nettót. 120 százaléknál nagyobb eltérés jellemző még Luxemburgban (123 százalék), Horvátországban és Lengyelországban (121-121 százalék).