A világ legfontosabb devizáinak értéke felett őrködő nemzeti bankok túlnyomó többsége megkezdte alapkamata csökkentését. Az elmúlt három évben a koronavírus-járványra válaszul adott gazdaságélénkítő pénzszórás és a geopolitikai felfordulás felpörgette az inflációt, amire kamatemelés volt a válasz. Most ez fordult meg a pénzromlás enyhülésének köszönhetően, ám az új helyzet új gondot szült.
Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank (EKB), a Bank of England (BoE) és más jegybankok zsiráfnyakhoz hasonló grafikont produkáltak a 2021 szeptembere és 2024 szeptembere közötti időszakra vonatkozóan. Magyarán éveken át folyamatosan szigorítottak, amit egy rövidebb kamattartó periódus követett. A Reuters szerint ezután indultak meg a csökkentési lépések, amibe nemrégiben a Fed is bekapcsolódott egy 50 bázispontos vágással.
A kérdés az, hogy mennyi ideig és milyen mértékben folytatódhat a hitelköltségek mérséklése? A döntéshozók előtt az a feladvány áll, hogy féken kell tartaniuk az inflációt, miközben teret kell nyitniuk a gazdasági növekedés előtt. Ez valamiféle egyensúlyi kamatot feltételez. A szakértők ennek mértékével kapcsolatban csak abban értenek egyet, hogy valószínűtlennek tartják a 2008 után tíz éven át tartó monetáris enyhítés, a nullakamat-politika visszatérését.
Kezdődhet a végeláthatatlan agyalás a kamatokon
A semleges kamat megtalálásához jó ösztönre, intuícióra lesz szükségük a bankok vezetőségében ülő szakembereknek, mert ez nem egzakt, tudományos probléma, amire modellezéssel megtalálhatnák a
választ. A próba-szerencse módszere főszerepet fog kapni.
Fotó: Depositphotos
Ezzel összhangban nyilatkozott a nagy találgatás talán legfontosabb szereplője, Jerome Powell, a Fed elnöke. Ahogy fogalmazott: „úgy érzi”, hogy a semleges kamat jelentősen nagyobb lesz az előző évtized nulla közeli szintjeinél. Hogy mekkora, azt nem tudja, csak sok munkával lehet kisakkozni a megfelelő szintet.
A szakértői becslésének medián átlaga szerint 2,9 százalékon állnak meg a Fed kamatcsökkentései, ezt
2026 végére érheti el az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény. A becslések azonban
meglehetősen széles skálán mozogtak: a legkisebb jóslat 2,4 százalékos, a legnagyobb 3,9 százalékos
alapkamat volt.
Európa a kamat mentén is szakad a brexithez hasonlóan
A jegybankok közül egyedül a Bank of Japan nem enyhített nullán oldalazó kamatán, amelyet a japán
gazdaság jól ismert stagnálása indokol. Kicsit még emeltek is, mert a várva várt infláció szükségtelen
emelkedését tapasztalták.
Az EKB egyensúlyi kamatával kapcsolatban nem születtek becslések. A szakértők a 2008 előtti régi nóta
visszatérésére számítanak. Akkoriban valamivel két százalék felett volt a bank inflációs célja, amihez 4,75 és
2,5 százalék közötti kamatok illeszkedtek. A bank szakértőinek nemrégiben megjelent tanulmánya két
százalék körüli szintre várja a következő időszak jellemző értékét A BoE hasonló cipőben jár, mint az EKB. A brit jegybank Market Participants Survey elemzése szerint az szakértők 3,5 százaléknál látják az inflációt fékező, de a növekedést segítő, semleges alapkamat lehetséges szintjét.
Az említett jegybankok döntései a magyar kamatkörnyezetet is érintik. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis egyebek mellett a Fed és az EKB döntéseit is figyelembe veszi a kamatszintek meghatározásánál, amelyek a lakossági és vállalati hitelek árát alpavetően befolyásolják.
