Kikértük a rendőrségtől az idei adatokat a bűncselekményekről, hogy megtudjuk, volt-e visszatartó ereje a veszélyhelyzeti korlátozó intézkedéseknek, erre visszavezethetően csökkent-e az esetszám. Azt feltételeztük - és erről egy rövidebb időszakot átölelő rendőrségi adatbázis alapján már írtunk május elején -, hogy a kijárási korlátozások megnehezíthették a bűnelkövetők dolgát, mivel a munkába járók ebben az időszakban a nap 24 órájában otthon tartózkodtak, minimálisra szorítva a betörők esélyet. Ezzel összefüggésben pedig a köztereken minimális volt a forgalom, ami pedig a lopásra szakosodott elkövetők lehetőségeit korlátozta.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától most megérkezett legfrissebb adatok alátámasztják a korábbi cikkünkben írtakat: a járvány jótékony hatással volt a közrendre, tovább csökkent a bűncselekmények száma. Fontos a "tovább" kitétel: ugyanis az elmúlt időszakban évről évre csökkenő tendenciát mutattak az esetszámok, vagyis feltételezhető, hogy a koronavírus nélkül is javult volna a statisztika.
Ennyit loptak, raboltak a karantén alatt
Erre a rendőrség is felhívta a figyelmünket, mint lapunknak írták: "A korábbi évek azonos időszakát tekintve az egyes, ön által kért bűncselekmények esetszámai folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, így nem csupán a bevezetett korlátozó intézkedések, hanem a rendőrség évek óta befektetett bűnmegelőzési és felderítési munkája látszik megtérülni."
Mielőtt megvizsgálnánk az adatokat, rögzítenünk kell még, hogy azok az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) rendszeréből származnak, vagyis csak a márt lezárt eljárásokat tartalmazzák. Az adatbázis tehát nem az elkövetési idő, hanem a rendszerben való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket. Ez azért fontos, mert olyan bűnesetek is bekerülhetnek adott időszak statisztikájába, amelyeket azt megelőzően követtek el, illetve olyan bűncselekmények nem kerülnek bele, amelyek nyomozati lezárására csak a vizsgált időszakot követően került sor.
Nézzük akkor a lényeget. A rendőrség 2015-ig visszamenőleg tette számunkra elérhetővé az első féléves adatokat. A sorból természetesen kilóg az idei év, amikor március 28-tól kijárási korlátozást rendeltek el, amit csak június 18-ával vontak vissza.
Az ENyÜBS adatai alapján idén az első hat hónapban országosan 22 500 lopást regisztráltak a rendszerben, ebből 6147 eset Budapesten történt. 2015-ben még 55 045 volt az országos esetszám, amiből 16 866 érintette a fővárost. Figyelemre méltó, hogy a lopások száma nem is idén zuhant nagyot, hanem 2018-ról 2019-re, 35 814-ről 23 573-ra.
Alacsonyabb esetszámok mellett, de hasonló tendencia figyelhető meg a betöréses lopások esetében is, azoknál is a 2018/2019-es időszakban tapasztalni nagyobb visszaesést.
A rablásoknál az a furcsa helyzet állt elő, hogy országos szinten nagyobb volt idén az esetszám, mint az előző időszakban. Budapesten ugyanakkor - ha minimális mértékben is, de - csökkent az ilyen típusú bűncselekmények száma. Arra nem terjed ki a rendőrség tájékoztatása, hogy e kategória miért lóg ki a trendből, elképzelhető, hogy a cikkünkben már jelzett metodika (nem az elkövetés időpontja, hanem a lezárt esetek jelennek meg a statisztikában) okozza ezt.
A személygépkocsi lopásoknál aztán "visszaáll a rend" ott elég egyértelműen felfedezhető az összefüggés a kijárási korlátozások és az esetszámok között.
A szabálysértési eljárásokra vonatkozóan is lekértünk adatokat. A kijárási korlátozások megsértői ugyanis szabálysértést követtek el, amelyet szankcionáltak a hatóságok. A rendőrség négy tényállás szerint vizsgálta a veszélyhelyzet ideje alatti szabályok megsértését.
Ezek során összesen 13 147 esetben tett szabálysértési feljelentést, 13 666 fővel szemben pedig helyszínbírságot szabtak ki. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy összesen mekkora összegben szabtak ki bírságot.
Bontásban így néz ki a szabálysértési statisztika:
- Üzletben, rendezvényen tartózkodás szabályainak megsértése miatt a rendőrség 85 esetben alkalmazott figyelmeztetést, valamint 111 szabálysértési feljelentést tett. Helyszínbírságot 73 fővel szemben szabtak ki.
- Kijárási korlátozás szabályainak megsértése miatt 26 756 alkalommal került sor figyelmeztetésre 11 504 szabálysértési feljelentést tettek és 13 146 főre szabtak ki helyszínbírságot.
- Hatósági házi karantén szabályainak megsértése miatt 123 esetben figyelmeztették a vizsgált személyt, 1315 szabálysértési feljelentés született, valamint 257-en kaptak helyszínbírságot.
- Végül a védelmi intézkedések megsértése miatt 721 figyelmeztetésre, 217 szabálysértési feljelentésre és 190 fővel szemben helyszínbírság megállapítására került sor.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések végrehajtásáért, ellenőrzéséért járt-e plusz juttatás a munkában résztvevő rendőri állománynak. A rendőrség tájékoztatása szerint kifejezetten a koronavírus-járvánnyal összefüggő feladatokért nem járt külön juttatás, a túlszolgálat esetén annak ellentételezését, az illetmény megállapítását pedig az idevágó 2015-ös XLII. törvény rendelkezései szabályozza (vagyis a jogszabályokban rögzített módon került sor az elszámolásra). Az országos rendőrfőkapitány döntése alapján a határőrizeti feladatokban résztvevő tisztjelöltek a szolgálatban teljesített óraszámnak megfelelően térítésben részesültek.
