2018. december 4. 05:28

Miközben a kormány saját bevallása szerint nemcsak megőrizte, de emelte is a nyugdíjak értékét, egy friss statisztika szerint egyre többen vannak azok, akik jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt sem. 

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára arról beszélt hétfőn, hogy a nyugdíjasoknak tett ígéretüket nemcsak betartották, hanem túl is teljesítették, hiszen a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal emelkedett 2010-hez képest, nominálisan pedig 30 százalékkal lett magasabb az összeg.

Hiába azonban a kormányzati öntömjénezés, ez a túlteljesítés kevés volt a nyugdíjasok életszínvonalának növeléséhez 2010 és 2017 között. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok körében egyre nagyobb a jövedelmi szegénység mértéke.

A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében ugyanis 10 százalékra emelkedett 2017-ben a korábbi 9,1 százalékról, míg 2010-ben még csak ezen társadalmi réteg 4,6 százalékát érintette ez a probléma. Ebből kiindulva számításaink szerint míg 2010-ben nagyjából 124 ezer nyugdíjast érintett a jövedelmi szegénység, 2017-re ez a szám 210 ezerre emelkedett.

Fotó: Pixabay Fotó: Pixabay

Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis minden 10. nyugdíjas tavaly ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban. Pedig a KSH adatai szerint az átlagos nyugdíj mértéke kicsivel meghaladta a 115 ezer forintot, ám mivel egyszerű matematikai átlagról van szó, itt is megmutatkozhat a nagyobb összegű nyugdíjak átlagot felhúzó hatása, akárcsak a bérek esetében.

Az alacsonyabb átlagnyugdíj és annak kisebb mértékű növekedése ugyanakkor részben annak is köszönhető, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók alacsonyabb nyugdíjjal léptek be a nyugdíjasok közé - azt ugyanis nemcsak az infláció mértéke szabja meg, de befolyásolhatja az is, hogy a nyugdíjba vonulók korábbi bérük alapján mekkora ellátásra jogosultak. Tavaly már ugyanis már elkezdhettek nyugdíjba vonulni a szürke foglalkoztatásban résztvevők; ők azok, akik a hivatalosan bejelentett minimálbérük felett zsebbe kapták meg a bérük maradék részét. Hiába kerestek tehát többet a kötelezően adandó legkisebb bérnél, nyugdíjszámításnál csak a bejelentett összeget veszik figyelembe. 

Visszatérve a friss adatokra, a nyugdíjasok közül főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek, sőt, 2010-hez képest fokozódott is az érintettség körükben. Az akkori 5 százalékos jövedelmi szegénység tavaly már 11,3 százalékra rúgott, miközben a férfiak esetében 4 százalékról "csak" 7,7 százalékra nőtt az arány. Sőt, a férfiaknál tavaly javult is némileg a helyzet, csökkent a jövedelmi szegénység aránya.

 

Egyre kevésbé csökkenti a szegénységet a nyugdíj

A KSH regisztrálja a relatív jövedelmi szegénység mértékét társadalmi juttatások előtt és után is, amiből egyebek mellett a nyugdíjak hatására is lehet következtetni. Mivel nem áll rendelkezésre mindkét kategóriából a nyugdíjas népességre vonatkozó adat, a 65 évnél felettieket érdemes vizsgálni. A két réteg közötti különbséget jelenthetik például a Nők40+ programban nyugdíjba vonuló nők, valamint azon 65 év feletti személyek, akik nyugdíj helyett inkább a munkát választották.

A relatív jövedelmi szegénység társadalmi juttatásokkal 9,8 százalékos volt a 65 évnél idősebbek körében 2017-ben a 2010-es 4,9 százalék után. Ha a társadalmi juttatásokat nem vesszük figyelembe, akkor 8,8 százalékról 12,8 százalékra emelkedett az érintettek aránya a vizsgált időszakban. Ebből következik, hogy míg 2010-ben a társadalmi juttatások 3,9 százalékponttal mérsékelték a jövedelmi szegénységet az idősek körében, 2017-ben már csak 3 százalékpontról beszélhetünk. Igaz, 2016-ban még ennél is kisebb hatása volt a szociális transzfereknek, hiszen akkor mindössze 1,9 százalékponttal volt alacsonyabb a juttatások utáni jövedelmi szegénység mértéke.

Megvan rá a magyarázat

Az, hogy a relatív jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében megduplázódott és 4,6 százalékról 10 százalékra nőtt 7 év alatt, főként a szegénységi küszöb változásának eredménye. A bérek - különösképpen - az elmúlt két évben jóval nagyobb mértékben növekedtek, mint az infláció változásához kötött nyugdíjak. Ennek eredményeként a szegénységi küszöb is nagyot emelkedett, csak 2017-et nézve ez az érték 8 százalékkal lett magasabb, miközben az átlagnyugdíj mindössze 3,2 százalékkal emelkedett. Így pedig a nyugdíjak kisebb ütemű növekedése miatt egyre többen csúsznak a szegénységi küszöb alá, vagyis így szegényednek el a nyugdíjból élők a statisztika alapján.

A helyzet azonban ennél is rosszabb lehet, hiszen rengeteg nyugdíjas él 100 ezer forintnál is kevesebb összegből. Azt ugyan a Magyar Államkincstár közléséből nem derül ki, hogy pontosan hány nyugdíjas kap 83 ezer forintnál, vagyis a szegénységi küszöbnél kevesebb ellátást, annyi viszont ismert, hogy

591 063 nyugdíjas részesül 50 001 és 100 000 forint közötti ellátásban. Rajtuk kívül pedig közel 4800-an lehetnek azok, akik juttatása még a 30 ezer forintot sem éri el.