Tragikusan rossz decemberi ipari adatot közölt csütörtök reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ahogy arról lapunk is beszámolt, az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal kisebb volt a 2024. novemberinél, az előző év decemberéhez képest pedig a volumen naptárhatástól megtisztítva 6,4 százalékkal maradt el.
A KSH azt is közölte, 2024-ben az ipari visszaesés 4 százalék volt 2023-hoz képest.
Mint a fenti grafikonból kiderül, az elmúlt 24 hónapból mindössze egyetlen hónapban számolt be (szerény, 1,4 százalékos) növekedésről a KSH az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ez 2024 februárja volt. (A Nemzetgazdasági Minisztérium akkori közleményében így fogalmazott: „a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés mértékét, melynek érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének további bővítése”.) A többi hónapban mind 2 százalékot meghaladó mértékű volt az éves alapon mért visszaesés.
A Covid óta nem volt ilyen pocsék
A szakemberek különféle módon közelítették meg a KSH adatait. Többségük a gyenge külpiaci keresletet, elsősorban a német gazdaság gyengélkedését tekinti a magyar ipari visszaesés eredőjének. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a külpiaci gyengélkedés mellett a kecskeméti Mercedes-gyár téli szünete is fontos tényező a visszaesésben. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is a karácsonyi szünetet emelte ki fontos tényezőként, bár ő úgy fogalmazott, „a leállások a korábbinál hosszabbak voltak, de nem drasztikusan”. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője úgy véli, a mutató az ágazat legnagyobb problémáját, a külső kereslet, elsősorban a német ipar gyengélkedését, versenyképességének romlását támasztja alá. Ugyanakkor kicsit más megközelítést alkalmaz Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza arra mutat rá, az ipari adat a vártnál rosszabb lett, bár számítani lehetett rá a szintén a vártnál gyengébb év végi GDP-adatok miatt.
„Hol van már az októberi pozitív meglepetés?”
– teszi fel a teljesen jogos kérdést a szakember, megemlítve, a novemberi és decemberi ipari visszaesés miatt 2021-hez képest az ipari kibocsátás volumene már több mint 6 százalékos elmaradást mutat.
„Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt”
– hangsúlyozza Virovácz.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A KSH első becslésével kapcsolatban az elemzők többsége kiemeli, hogy
a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása, azaz az akkumulátorgyártás mélyrepülésben van.
Itt Regős Gábor külön kiemeli a német járműipar problémáit, illetve az elektromos autók iránti, a vártnál alacsonyabb keresletet, míg Nagy János szintén arra mutat rá, „a hazánk tekintetében létfontosságú elektromobilitás folyamata is masszívan lelassult”. A szakemberek szerint enyhe reménysugarat jelent a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának emelkedése. Utóbbiakról Regős azt emeli ki, azok főleg a belső piacra termelnek, így nem érintik a külső kereslettel kapcsolatos problémák.
Már nem az orosz–ukrán konfliktus, hanem a német választások és vámháború a fontos
És bizony a kilátások sem túl jók. Egyedül a Markonóm Intézet szakembere optimista, Molnár Dániel arra mutat rá, a német ipar rendelésállománya havi alapon decemberben jelentősen, 6,9 százalékkal nőtt. Igaz, azt is megjegyzi, ebben a nagy rendelések játszották a fő szerepet, azok nélkül a bővülés csak 2,2 százalék lenne.
Ugyanakkor valamennyi elemző rámutat, a konjunktúraindexek nem jeleznek gyökeres fordulatot. Az Erste elemzője hangsúlyozza, a német hangulatindexek döntő többsége egy éve stagnál, januárban is alig láttunk érdemi elmozdulást, az ING Bank szakembere pedig ugyancsak a bizalmi indexek trendszerű lejtmenetét említi meg, hozzátéve, a BMI is ismét 50 pont alá süllyedt.
Többen arra emlékeztetnek, Németországban Olaf Scholz bukása után februárban előrehozott választások lesznek, ami nyomán új kormányzat fog felállni. Molnár Dániel azt reméli, ez fordulatot hozhat, amennyiben az új kormány gyorsan fel tud állni, és „megkezdődik a versenyképességi problémák orvoslása”. E tekintetben kevésbé derűlátó Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint „ha az új kormány be is tudja indítani a gazdaságot, idő kell ahhoz, hogy annak hatásai érezhetőek legyenek”.
Fotó: Depositphotos
Másra hívja fel viszont a figyelmet Virovácz Péter. Az ING Bank szakértője szerint Donald Trump vámháborúja meglepő módon élénkülést hozhat. Ugyanis – magyarázza Virovácz – az európai gyártók „érdekeltek lehetnek a termelés gyors felfuttatásában és az exportkészletek bővítésében, mielőtt még Trump meghúzza a ravaszt és élesíti a vámokat az Európai Unióval szemben is”. Azt azért ő is megjegyzi, a vámok tényleges bevezetésével egy újabb lejtmenet kezdődhet, egy felpörgő vámháború pedig negatívan érintheti végül a világkereskedelmet.
Vajon a BYD–CATL–BMW trió kihúz a gödörből?
Bár az idei évre ígért nagyberuházások aktiválásához a kabinet nagy reményeket fűz, ám a szakértők még ezekkel kapcsolatban is egyre inkább szkeptikusak. Molnár Dániel például azt mondja, az év második felében a BYD, a CATL és a BMW termelésbe történő bekapcsolódása fordulatot hozhat, de még ő is hozzáteszi, ennek „továbbra is feltétele, hogy a külső kereslet rendeződjön, a német gazdaság versenyképessége javuljon és a geopolitikai konfliktusok is enyhüljenek”. Regős Gábor szintén úgy véli, „az ipari teljesítményt pozitívan befolyásolhatják a csatasorba álló új gyártókapacitások”, ám ő is azt a kérdést teszi fel mellé, hogy milyen ütemben fut majd fel a termelés. És ugyanilyen szkepticizmust fogalmaz meg elemzésében Nagy János is. Az Erste szakembere megemlíti, ezek a nagyberuházások „a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben az év második felétől kezdődően”, ám egyúttal arra is rámutat, hogy
„bár óriási volumenek vannak tervben, a gyenge külső konjunktúra árnyéka – gondolva az iváncsai akkumulátorgyár vagy a szintén dél-koreai Toray beruházás újragondolásának esetére – csak mérsékelt optimizmusra ad okot idén”.
Nagy szerint e három üzem pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet. Virovácz Péter pedig kerek perec kijelenti, hogy e három gigaberuházás idei beindulása is egyre inkább kétséges a külső környezet miatt.
Fotó: Depositphotos
A Magyar Nemzeti Bank decemberi Inflációs Jelentése szerint a BYD, a CATL és a BMW gyártóüzemeinek beindulása a GDP-hez 2025-ben 0,6, 2026-ban 0,8, 2027-ben 0,4 százalékponttal fog hozzájárulni.
Lényegi összegzést az előttünk álló időszakról Regős Gábor és Virovácz Péter fogalmazott meg. A Gránit Alapkezelő szakértője szerint „nem zárható ki egy tavalyinál jobb ipari teljesítmény (a bázis egyébként is alacsony), de az biztos, hogy diverzifikáltabb gazdasági szerkezetre van szükség akár az iparon belül, akár a többi ágazat fejlődésén keresztül”. Azt azonban még nem tudja megmondani, hogy az ipar végül az ország 2025-ös gazdasági teljesítményét pozitív vagy negatív irányba fogja-e befolyásolni. Az ING Bank vezető közgazdásza pedig úgy látja, a belpiacra termelő ipari szektorok abban bízhatnának, hogy végre beindul a fogyasztás, „de itt is inkább csak remény van, semmint kézzel fogható bizonyíték”. Virovácz elemzését úgy zárja, könnyen lehet, hogy az ipar 2025 egészében sem tud majd meghatározó motorja lenni a magyar gazdaságnak.
Nagy Mártonék mindenért a németeket okolják
A hazai ipar teljesítményét továbbra is a német gazdaság válsága, így a gyenge külső kereslet húzza vissza – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A Nagy Márton vezette csúcstárca a tragikus magyar adatok mögött azt látja, az Európai Unió versenyképességi problémáktól szenved, Németország két éve tartó recesszióval, politikai és gazdasági instabilitással küzd. A német gazdaság jelen pillanatban maga alá teperte a magyar gazdaságot, ez a beszállító láncokon keresztül a beruházásokban, az exportban és az ipar teljesítményében is érezteti hatását – írják a közleményben. Hozzáteszik, Magyarországon a modern gyárak, a kapacitások rendelkezésre állnak, viszont a külpiacok válsága miatt alacsonyabb kihasználtsággal termelnek, biztató jelnek látják ugyanakkor, hogy a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása is nőtt az elmúlt év utolsó hónapjában, ezt a minisztériumban a belső kereslet helyreállásának tudják be.
„A magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett”
– áll kismilliomodszor Nagy Mártonék közleményében.
